Újabb veszteséges év elé néz a magyar szántóföldi növénytermesztés – adta hírül a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint minden nappal egyre biztosabb, hogy „újabb keserű évet kell elkönyvelniük a növénytermesztőknek”, az őszi betakarítás ugyanis egyre rosszabb eredményekkel kecsegtet – ha az időjárás érdemben nem változik a következő időszakban.

Korábban csak „az augusztust kellett valahogy átvészelnie a szántóföldi növényeknek, mostanában már meg kell küzdeni a téli-tavaszi aszállyal és a forró júliussal is” – fogalmaz a MOSZ. Emiatt a kukorica vetésterülete egyre több évben kerül jóval az egy millió hektár alatti méret alá. Míg tíz évvel ezelőtt 1,2 millió hektár volt a megszokott, most már harmadik éve épphogy, vagy el sem éri a nyolcszázezer hektárt. Ebben a szövetség szerint a bizonytalan piaci helyzet és az elmúlt négy év alatt szinte megduplázódó termelési költségek mellett nagy szerepe van a klímának is.

A MOSZ úgy látja: a két-három héttel ezelőtt még akár rekordterméssel is kecsegtető kukorica mára az egyik legnagyobb kérdőjel lett, és napról napra csökken a várható hozam. „Ha nem érkezik minimum 20-25 milliméter csapadék egy héten belül, akkor kísérteni fog a 2022-es aszály és annak következményei”.

Sok helyütt ugyan a terméskötés után érkezett a forróság, de a csapadékhiány és a légköri aszály miatt nem tudnak miből gazdálkodni a növények, és elkezdtek szürkülni a táblák. Ez megpecsételheti a tömegtakarmányok sorsát is: ha nem javul a helyzet, akkor a tavalyihoz képest akár felére is csökkenhet a takarmány mennyisége.

A napokban Raskó György agrárközgazdász is elmondta az RTL Híradónak: csak a kukoricaföldeken már legalább 240 milliárd forint a kár, a korábbi években megszokott, hektáronként 8 tonnás hozam a vízhiányos Alföldön már most biztos, hogy 5 tonna alatt marad. A 2022-es aszálykárt ezer milliárd forintra becsülték korábban.

A napraforgó esetében is kell számolni hőstressz miatti kieséssel, de mivel annak fejlődése és ellenálló képessége eltér a kukoricáétól, jelenleg még kedvezőbb helyzetben van – mondta a HVG-nek Csősz Tibor, a MOSZ tanácsosa.

Jobb helyzetben a búza, mint tavaly

A búza esetében a központi adatok szerint van olyan közép-magyarországi megye, ahol hektáronként 4,9 tonnás volt az átlagos hozam, míg Nyugat-Magyarországon ez a 7 tonnát közelíti. Ugyanakkor Csősz szerint van olyan gazdaság egy keleti megyében, ahol elérték a hektáronkénti 8 tonnát is – igaz, intenzív termelés mellett, ami nemcsak az árat, hanem a költségeket is megdobja.

Míg 2023 szinte egészére az volt a jellemző, hogy a magyar gazdák se belföldön, se külföldön nem tudnak önköltségi ár felett túladni a búzájukon (ráadásul a tavalyi évben sok gazdaság rekordhozamot jelentett), most úgy tűnik, hogy a minőségi búzáért mind a belpiacon, mind külföldön hajlandóak magas árat adni, kifejezetten azt keresik – teszi hozzá Csősz Tibor.

A Gabonaszövetség szerint a megszokotthoz képest búzából nem lesz nagyobb a fordulókészlet (tehát ami a tavalyi aratásból megmaradt), „mert az utóbbi hónapokban jól ment az export, és jelenleg azt lehet hallani, hogy Nyugat-Európában nem lesz akkora a termés, mint amivel korábban számoltak” – magyarázza a tanácsos.

Bőven rendelkezésre áll raktárkapacitás is, így a gazdák nincsenek rákényszerítve az azonnali értékesítésre. Szerinte a fenti okok miatt a búza paraméterei lesznek döntőek igazán, „de a magas költségek miatt még így sem biztos a jó eredmény”.

Támogatás és kedvezményes hitel kell

A MOSZ emellett azt is kéri a kormánytól, hogy az orosz–ukrán háború okozta termelői károkat – Lengyelországhoz és Romániához hasonlóan – Magyarország is kompenzálja, és indítson gabonatámogatási programot.

Fontos lenne az is, hogy hogy hirdessenek meg hosszú lejáratú kamatkedvezményes beruházási hitelkonstrukciókat, amelyekkel „olyan invesztíciókat lehet megvalósítani, amelyeket a megváltozott piaci és klimatikus környezet miatt kell megvalósítania a magyar agráriumnak”. Erre a MOSZ szerint azért van szükség, mert az agrárium alacsony jövedelemtermelő képessége nem teszi lehetővé, hogy a jellemzően 5 éves futamidejű beruházási hiteleket kitermelje az ágazat.

A klímaváltozás mindent megváltoztat

A Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya rámutat: az éghajlatváltozás a következő években érzékelhető élelmiszer-inflációt fog okozni. A kutatók a legkorszerűbb klímamodellek segítségével vizsgálták meg az extrém éghajlati tényezők – a magas hőmérséklet és a szélsőséges esőzések – befolyását. Arra jutottak, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet 2035-ig évente akár 3,2 százalékponttal is megnövelheti az élelmiszer inflációt, az általános inflációt pedig évente 0,32-1,18 százalékponttal. Nem csak a felmelegedés okozhat problémákat: a hőmérsékleti anomáliák kaotikus jellege rövid távú, gyorsabb áremelkedéseket vonhat maga után.

A kihívásokat azonban lehet kezelni megfelelő stratégiai tervezéssel és alkalmazkodási intézkedésekkel. „A melegedő klíma lehetőséget biztosíthat új növényfajták termesztésére, amelyek korábban nem voltak életképesek egy adott régióban. Előfordulhat, hogy 10 év múlva arról beszélgetünk majd, hogy Magyarországon milyen a kivitermés, ugyanis Zala vármegyében például már kivit termesztenek” – mondta Szabó István, az OTP Bank agrárgazdasági értékesítési igazgatóságának vezetője. Kivi mellett pedig már az olajfák is megjelentek az ország délnyugati régiójában.

Az alkalmazkodóbb növényfajok választása mellett az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a talajvédelmi intézkedések, a precíziós eljárások alkalmazása és az öntözési beruházások is hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának növeléséhez. Mindezek megvalósítását nagyban elősegítheti, hogy az elkövetkező időszakban várhatóan rengeteg forrás érkezik az agráriumba: a KAP Stratégiai Tervben gazdaságfejlesztési célokra mintegy 1500 milliárd forintot szán az Európai Unió.