Karácsony Gergely elmagyarázta, miért nem viszik el a zöldhulladékot a fővárosi parkokból
Az anyag komposztálódva javítja a talaj minőségét, és jobban megtartja a vizet.
#aszály
126 éve nem mértek az ideihez fogható súlyos aszályt
Az augusztus a negyedik, a július az ötödik legszárazabb hónap volt a múlt század kezdete óta. Igazán súlyossá azonban az tette az idei évet, hogy a szárazság évek óta sújtja Magyarországot.
Számokkal bizonyítja a HungaroMet, mennyire száraz az év
Országos átlagban az idei a hetedik legszárazabb szeptember. Az év első kilenc hónapja a legszárazabb volt 1901 óta.
A magyar földtől a külföldi piacig – hogyan lesz egy klímaváltozásról szóló baráti beszélgetésből startup a talaj megmentésére?
A Rajtvonal következő epizódjában Bajnára, a Bács birtokra látogattunk el, ahol Vastag Luca Kata és Virág Zsombor, az AlgiSoil alapítói meséltek nekünk a vállalkozásukról: egy természetes alapanyag fejlesztésével próbálják ellenállóbbá tenni a talajt a szárazsággal szemben.
Öt centiméter alá süllyedt a Velencei-tó vízállása Agárdnál
A tó apadása a strandoknál a leglátványosabb, ami miatt egyes helyi vállalkozások már bevételük 80 százalékát veszítették el idén. A horgászszövetség helyi kirendeltségének elnöke a tó környékének elsivatagosodásáról beszél, és a Duna vizét töltené az apadó tóba.
Brutális az aszálykár, Európában csak egy ország járt rosszabbul, mint Magyarország
Jelentősen visszaesett a gabonatermelés Magyarországon, a kukoricatermés sínylette meg a legjobban a szokatlan szárazságot.
Meddig él egy fa? A magyarországi erdők esélyeiről
Ijesztő folyamat az erdők idei kiszáradása, de míg az egyes fák könnyen kiheverhetik, hogy leállt a fotoszintézisük, globálisan ennek súlyos következményei lehetnek. Magyarországon csak akkor van esély aszályálló erdők kialakulására, ha megszűnnek a nagy vágásterületek, és jelentősen csökken a patás nagyvadak állománya.
Máshol bőgnek a somogyi szarvasok, agancstömegük is gyengébb az aszály miatt
Lajtos kocsival kellett vizet vinni a somogyi erdőkbe, a helyi vadászkamara mobil műanyag itatóvályút is fejlesztett a vadak számára.
zCast: A víz ott van a levegőben, le kell hozni, és meg kell tartani – a rekordvízhiányos év tanulságai
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
A „történelmi” 2022-es aszály veszteségének duplája lehet idén az Alföldön
Az extrém aszályban még a napraforgó is rosszul termett. Ahhoz, hogy jövőre jobb legyen a helyzet, februárig kellene 35 centiméternyi eső.
Pocsék volt az augusztus, elmaradtak a külföldi turisták Magyarországról
A belföldi vendégek körében kis visszaesés volt, a külföldi vendégek száma viszont 14 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szálláshelyek árbevétele 6 százalékkal esett vissza.
Brüsszelben reformálná az aszálykárok kezelését Magyarország
600-800 milliárd forintra becsüli a magyar agráriumot ért idei veszteséget Bóna Szabolcs agrárminiszter, aki szerint a több mint másfél millió hektárt sújtó aszálykárt pénzzel szinte lehetetlen teljesen kompenzálni. A miniszter ezért Brüsszelben az egész európai mezőgazdasági kárkezelési rendszer és a tartalékalapok újragondolását sürgeti, miközben az uniós agrárminiszterek hétfőn az aszály mellett a 2027 utáni KAP-ról és az európai mezőgazdasági piacok helyzetéről is tárgyalnak.
Brutális lehet a szuper El Niño hatása, az egész világ megérzi majd
Zeke Hausfather klimatudós közzétett egy globális térképet, amin a klímamodellek alapján azokat a régiókat jelölte meg, amelyeket a leginkább érint majd az extrém időjárás.
Több mint 40 ezer milliárd forint veszteséget okozott a nyári hőség Európának
A legnagyobb kárt Olaszország és Németország szenvedte.
Pusztul a Börzsöny, az erdőket utolérte a klímaváltozás
Teljesen kiszáradtak a Börzsöny erdei.
Kisebb GDP-növekedés, jövőre növekvő infláció, lassuló bérnövekedés – kiderült, mire számít az MNB a magyar gazdaságban
A forint erősödése annyira gyorsan épült be az árakba, amire eddig még nem volt példa, az aszály és az energiaválság pedig a GDP-t csökkentheti, de az inflációban várhatóan nem okoz a 2022-es aszályhoz fogható károkat – véli a jegybank.
Huszonöt év alatt nyolcszorosára emelkedett a trópusi éjszakák száma Magyarországon
Az éves csapadékmennyiség érdemben nem változott, de sokkal hektikusabb lett az eloszlása a KSH új, a klímaviszonyokra koncentráló kiadványa szerint.
Két nap alatt nulláról 20-ra: emelkedik a Duna vízszintje Budapesten
Csütörtök délután még 0 centiméteren (a vízmérce nullpontján) állt a Duna vízszintje, de az esőzéseknek köszönhetően szombat reggelre 20 centi fölé áradt.
Az osztrákok cáfolják, hogy panaszt tettek volna a fenékküszöb megépítésével kapcsolatban
Noha Magyar Péter miniszterelnök korábban azt állította, hogy Ausztria az EU-hoz fordult a paksi fenékküszöb miatt.
Zsebkendőnyi vizes mélyedésekben próbálnak túlélni a folyami rákok a Cserhátban
Két patakon kellett menedéket kialakítani a vegetáló, a Cserhátban kihalás szélén álló folyami rákoknak. A nemzeti park figyelmeztet: ez nem lesz elég, kulcsfontosságú lenne a táji vízmegtartás, és a vízfolyások természetes állapotának helyreállítása.