Több olyan geotermikus kutatásra vonatkozó engedélykérelmet is visszadobott a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely Budapest területét érintette – értesült lapunk. A közelmúltban postázott döntések meglepték az érintetteket, akik az indokolás alapján visszamenőleges hatályú törvényhozásként értékelték a lépést, és többen is fontolgatják, hogy mivel megfellebbezni nem tudják a döntést, bíróság előtt érvényesítik jogaikat.
A döntés háttere az a nyári SZTHF-rendelet, amivel több jogszabályt módosítva zárt koncessziós területté nyilvánították a főváros térségének termálforrás-környezetét. A lépést a termálfürdők védelmével indokolták, ami miatt szükséges a terület egységes kezelése, és ez a hivatal szerint csak koncesszióval biztosítható.
Budapest kimarad a pályázatból is
Az esetleges fővárosi geotermikus fejlesztések kimaradnak az Energiaügyi Minisztérium által a Jedlik Ányos Energetikai Program csütörtökön közzétett végleges földhős kiírásából. Az ebben szereplő 12 milliárd forintos keretből egymilliárd forintos alsó határral lehet akár hő- akár elektromos energia termelését célzó fejlesztésre pályázni, és azt sem zárják ki, hogy egy projekt kapja akár a teljes keretet, viszont mivel ezt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozzák, budapesti projekttel nem lehet pályázni.
Pedig a jelentős kapacitásúra becsült budapesti geotermikus potenciál sokak fantáziáját megmozgatta, egy sor kutatási engedélykérelem érkezett az illetékes hatósághoz, és információink szerint még több állt benyújtásra készen, amiket viszont a nyári fejlemények nyomán inkább be sem küldtek.
Az ügy hátteréről itt írtunk korábban, már akkor tudni lehetett, hogy a koncesszióról szóló döntés aggodalmat keltett az engedélykérelmesek körében:
https://hvg.hu/360/20251006_geotermikus-kutatasok-budapest-zart-koncesszios-terulet-hevizforras-gyogyfurdok-megujulo-energia
Ilyen, folyamatban lévő engedélykérelme legalább hét szereplőnek volt, közte ellenzéki és fideszes vezetésű kerületi önkormányzatoknak, illetve többek között a kormánynak fontos, és számos más területen egyébként előnyben részesített magánvállalkozásoknak, idézzük fel a listát:
- az Arctic Green Hungary, amely a budapesti Főtávval kötött még 2021-ben megállapodást a geotermikus energia hasznosítására a fővárosi távfűtési rendszerben,
- a Geotermia Expressz Kft., amely Rákosmente önkormányzatával együttműködve adott be engedélykérelmet,
- a Chili Energy Kft., amely Újpesten, Angyalföldön és Rákospalotán (továbbá Dunakeszin, Gödöllőn) szeretett volna kutatni,
- a Bayer Construct Zrt., amely feltehetően a legújabb – az Otthon Start hitelprogrammal és kiemelt beruházási hátszéllel is megtámogatott – lakásépítési projektjéhez kapcsolódóan kutatott volna Rákospalotán,
- a Mol Nyrt., amely Budapest szinte teljes területére közel 385 négyzetkilométerre jelentkezett be tavaly,
- a Dunakeszi önkormányzat,
- a XVI. kerületi önkormányzat,
- az Újbudai Önkormányzat.
Esélyes, hogy senki sem kapott engedélyt
A HVG-nek egyes önkormányzati kérelmek elutasításáról van tudomása, a további érintett szereplők közül többeket is megkerestünk azzal, hogy vajon az ő kérelmüket is elutasították-e, ez milyen hatással lesz a projektjükre, illetve terveznek-e jogi lépéseket. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket. A lapunk által megismert elutasító határozatban szereplő érvelés alapján ugyanakkor logikusan feltételezhető, hogy minden budapesti területet érintő geotermikus kutatási engedélyre vonatkozó kérelmet elutasított az SZTFH, de időközben az is kiderült, még azok sem feltétlenül dőlhetnek hátra, akiknek már volt kutatási engedélye.
Ilyen például a Bayer Construct Zrt., amely „Zuglói városközpont” néven, jelentős kormányzati hátszéllel futó Bosnyák téri beruházásánál már rendelkezik ilyen kutatási engedéllyel, sőt két kutat is fúrt már. Csakhogy, mint arról a Népszava írt kedden, hiába állnak készen a kutak, amikkel a jó pénzért (244 milliárd forintért vette meg a Tiborcz István miniszterelnöki vővel is üzletelő Balázs Attila cége építette irodákat az állam) kormányzati szerveknek is majdan helyet biztosító irodaépületek fűtését és melegvíz-ellátását kívánták biztosítani, nem kaptak rájuk üzemeltetési engedélyt:
https://hvg.hu/itthon/20251028_Egy-fontos-engedelye-meg-hianyzik-az-uj-zugloi-varoskozpont-beruhazojanak-amely-kornyeken-felbukkant-a-volt-MSZP-s-polgarmester-is
A szuperbizottság közbeszól
Az engedélykérelmek visszadobása annak fényében is figyelemre méltó, hogy korábbi megkeresésünk nyomán az SZTFH még azt írta, ezeket a benyújtásakor hatályos szabályok szerint fogják elbírálni, illetve azért is, mivel azokat – mint az a lapunkhoz eljutott egyik ilyen elutasító határozatból kiderül –, minden illetékes hatóság (megfelelő feltételekkel) jóváhagyta. Vagyis formailag nem lett volna akadálya a jóváhagyó döntésnek.
Az elutasító döntés nem is az illetékes, az engedélyezési folyamatban döntő szóval bíró hatóságok (honvédség, az illetékes kormányhivatal vízügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi hatósága, a vízügyi igazgatóság) javaslata alapján született, hanem egy olyan testület javaslata nyomán, amelynek véleményezési joga van az eljárások során. Ez pedig a Geotermikus Energia Bizottság, egy eredendően 2023-ban létrehozott, a bányászati törvény végrehajtási rendeletébe idén júliusban beiktatott szakmai tanácsadó testület, amelynek tagjait 10 különböző (vízgazdálkodásért, vízvédelem, energiapolitika, bányászat ügyek, környezetvédelem, területfejlesztés, közigazgatás-szervezés, agrárpolitika, gazdaságfejlesztés, településfejlesztés és településrendezés) területért felelős miniszter delegálja, elnökét pedig az energiapolitikáért felelős miniszter, vagyis Lantos Csaba energiaügyi miniszter jelöli ki. A bizottság feladata a jogszabály értelmében a geotermikus kutatási engedélykérelmek munkaprogramjának vizsgálata a nemzeti energiapolitikai célkitűzések, az érintett terület hőpiaci és gazdaságfejlesztési igényei, valamint a településrendezés szempontjából.
Zölddel a meglévő kutatási engedélyek területei, sárgával amikre engnedélyt kértek. Jó eséllyel nem lesz több zöld egy darabig
HVG
A bizottság pedig az „elfogadásra nem ajánlott” pecsétet ütötte rá – legalábbis a HVG-hez eljutott engedélykérelem esetében – arra hivatkozva, hogy „A tárgyi geotermikus kutatás és beruházás a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke által zárttá nyilvánított területen valósulna meg. A már megvalósult termálvíz hasznosítások védelme érdekében megalkotott Budai Termálkarszt hidrogeológiai modellezés eredményeinek érvényesítése, valamint a kormányzati energiapolitikai célok elérése érdekében
zárt területen a nem pontos célokkal rendelkező engedélykérelem jóváhagyása nem javasolt.
Jogi lépések és összefogás
Azzal, hogy elutasították a kérelmeket, az ehhez hasonló projektek sorsa bizonytalanná vált, mint az újbudai önkormányzat projektmenedzsere, Jáki Mónika fogalmazott, „gyakorlatilag ellehetetleníti a budapesti önkormányzatok és energetikai szereplők önálló fejlesztéseit a megújuló energia területén”. Szerinte a koncessziós rendszer bevezetése „hosszú távon komoly kérdéseket vet fel az átláthatóság, a helyi közösségek bevonása és az energiafüggetlenség szempontjából”.
Különösen aggályosnak tartja, hogy „az elutasítás olyan kérelmekre vonatkozik, amelyeket a hatálybalépés előtt nyújtottunk be, vagyis a döntés egy későbbi jogszabályra hivatkozva, visszamenőleges hatállyal született”, ami szerinte megkérdőjelezi a döntés jogszerűségét.
Kutatás engedéllyel – a Mol szeizmikus mérése Pest megyében
Mol Nyrt.
A szakember szerint a helyi rendszerek kiépítése „a kerületi önkormányzatok aktív részvétele nélkül aligha valósítható meg”. Még akkor is, ha a majdani koncesszornak lesz ehhez tőkéje és technológiája, mivel „a kulcsfontosságú feladatok – például a hőpiac feltérképezése, az adatok gyűjtése és elemzése, valamint a potenciális hőfogyasztók (intézmények, vállalatok, lakóközösségek) bevonása – jellemzően a helyi önkormányzatokhoz kapcsolódnak”, amelyek emellett maguk is jelentős hőfogyasztók.
Jáki Mónika szerint több kerület is vizsgálja a jogi lépéseket, de az is felmerült, hogy az egyes elutasított kérelmezők konzorciumban összefogva, együttes koncesszorként próbálkozzanak.
Talán nem elvesztegetett energia
Az elutasítás indoklásának az a része, hogy „nem pontos célokkal” nehezen érthető, mondta a HVG-nek Lorberer Árpád geológus, aki több budapesti önkormányzat geotermikus projektjének előkészítésében is közreműködött. Például az Újbudai Önkormányzatnak az idézett határozattal visszadobott engedélykérelménél. Ennek célja ugyanis elég konkrét: az albertfalvai Nyéki Imre Uszoda, valamint a környékének önkormányzati és egyéb közintézményei hőigényének geotermikus energiával szerették volna biztosítani. A szakember szerint az előkészítés során nagyon vigyáztak arra, hogy épp akkora területre adjanak be kérelmet, ami a megvalósításához feltétlenül szükséges, és ne zavarja például a gyógyfürdők védőterületét. Szerinte az lett volna a korrekt eljárás, ha elbírálják a beadott engedélykérelmeket, és csak utána hozzák meg a zárt területre vonatkozó rendeletet.
https://hvg.hu/kkv/20250718_szeizmikus-meres-mol-nyrt-geotermikus-energia-utan-kutatnak-pest-megyeben
A szakember mégis bizakodó, azt mondja, nem kizárt, hogy ha sikeresen zárul a koncessziós pályázat, a győztes még értékelheti úgy, hogy az erőforrás minél hatékonyabb és gyorsabb kiaknázása érdekében valamilyen formában lehetővé teszi a már korábban előkészített projektek megvalósítását.
Hasonlóan vélekedett Kujbus Attila, a Geotermia Expressz Kft. ügyvezetője, aki Rákosmente (XVII. kerület) geotermikus szakmai tanácsadójaként érintett az ügyben, az ő vállalkozásának neve alatt futott a kerület kutatási engedélykérelme, amit szintén elutasított a hatóság a koncessziós döntésre hivatkozva. A szakember a maga részéről bízik abban, hogy végül sikerül megvalósítani a fejlesztést, „a nemzeti érdek is ezt kívánja, és a törvényalkotók is ez irányba dolgoznak, hogy Magyarországon minél nagyobb lehessen a geotermikus energia felhasználása”.
A Bayer a zuglói beruházásánál már korábban megszerezte az kutatási engedélyt
Cabrera Martin
Senki nem örül ennek a módosulásnak, a kerület vezetői is elszomorodtak, az év végén jó lett volna elkezdeni a mélyfúrást – mondta a döntést kommentálva, de pozitívként értékelte, hogy az illetékes hatóságok eredendően rábólintottak, vagyis „a koncepciók jók voltak”, és megkapták volna az engedélyt, ha nem jött volna a zárt koncesszió. „Felmérték a piacot, a geotermikus potenciált, összeillesztették a fogyasztói és a geotermikus profilt, ez fel lesz használva akárki hajtja is majd végre a projektet.”
Hogy ez mikor történhet meg, még nem tudni. A koncessziós pályázatnak még a kiírásáról sincs egyelőre információ, több év csúszás sem kizárt. Kujbus Attila annyit tud róla, hogy készül a pályázat. Jelezte ugyanakkor, hogy az EU-ban nem lehet csupán nemzeti szintű pályázatot kiírni, és a 2023-as szabálymódosítások után viszonylag élénk külföldi érdeklődés nyomán itt is számítani lehet rá, hogy nemzetközi szereplők is megjelennek. Szerinte mégis szerencsésebb lenne, ha magyarok csinálnák, „szakemberállományban nem állunk rosszul”. A pályázaton ugyanakkor úgy véli, nem feltétlenül lenne célszerű egyetlen cégnek indulni, mivel például nem lehet kihagyni az önkormányzatokat, ennél fogva ő is az összefogásban, közös konzorciumban lát lehetőséget.
Lapunk az ügyben megkereste az SZTFH-t, amelynél rákérdeztünk az elutasítással kapcsolatos jogi aggályokra (visszamenőleges hatályú jogalkotás), a többi kérelemmel kapcsolatos döntésekre és a koncessziós pályázat kiírására, lebonyolításának ütemezésére. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Nyitókép: Cabrera Martin
