Komoly változás lépett életbe nyáron a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban Budapesten: zárt koncessziós területté (hogy mi ez, azt lejjebb kifejtjük) nyilvánította a teljes budapesti geotermikus termálforrás-környezetet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). A döntést nem verték nagydobra.
A koncesszióról legelőször egy geotermikus kutatási engedély visszavonásával kapcsolatban szerezhetett tudomást az, aki figyeli a BÉT-en közzétett céges közleményeket: a visszavonást elrendelő döntésben érintett PannErgy Nyrt. augusztus elején itt számolt be róla. Ezt felületes szemlélő úgy is értelmezhette, hogy a zárt koncessziós területté nyilvánításból következett a kutatási engedélyük visszavonása.
Nem csoda, hogy az SZTFH lapunk megkeresésére igyekezett tisztázni, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz. A PannErgy engedélyét azért vonták vissza, mert az, mint írták, „meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre”.
Csakhogy a zárt koncessziós terület kijelölésével kapcsolatban más kérdés is felmerült. Az SZTFH elnökének erre vonatkozó határozatának preambuluma ugyanis többek között kimondja, hogy
geotermikus energia esetében zárt területként olyan térrész kijelölése indokolt, amelynek termálvízkészlete fokozottan érzékeny és sérülékeny, ezért szükséges az egységes kezelése, és a koncesszióval történő jogszerzés.
A rendelettel párhuzamosan módosították a bányászati szóló törvényt is, amelynek a koncesszióról szóló részét írták át úgy, hogy lehetővé tegyék a kutatási engedélykérelmek elutasítását, ha az „jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná”, hogy a koncesszió jogosultja kutathasson és hasznosítani tudja a geotermikus energiát.

Ezzel szembesülve többen is a szívükhöz kaptak a főváros térségében, miután a koncesszióval érintett térségben egy sor szereplő várja korábban beadott kutatási engedélyének elbírálását. Helyzetük bizonytalanságára a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) is felhívta a figyelmet, amelynek elnöke azt írta, hogy a „szereplők számának növelése az „egységes kezelés” elvének ellentmondó tényező”. Ők a következők:
- Kőbányán kért közel 29 négyzetkilométeres területre kutatási engedélyt az Arctic Green Hungary, egy szingapúri bejegyzésű, izlandi hátterű cég, amely a budapesti Főtávval kötött még 2021-ban megállapodást a geotermikus energia hasznosítására a fővárosi távfűtési rendszerben , az akkori bejelentés értelmében 10-20 MW kapacitást építenének ki.
- Rákosmentén a Geotermia Expressz Kft. szeretne kutatni 42 négyzetkilométeres területen, a cég magyar érdekeltség, ügyvezető-tulajdonosa annak idején a Molnál volt geotermikus projektvezető, nevéhez fűződik az olajcégnek még a 2000-es évek elején Iklódbördöcén indult, de végül elegendő termálvíz hiányában meghiúsult geotermikus erőművi projektje.
- Újpesten, Angyalföldön és Rákospalotán (továbbá Dunakeszin, Gödöllőn) összesen 364 négyzetkilométeren a Chili Energy Kft. szeretne kutatni.
- Rákospalotán a Bayer Construct Zrt. kíván – feltehetően a legújabb, az Otthon Start hitelprogrammal és kiemelt beruházási hátszéllel is megtámogatott – lakásépítési projektjéhez kapcsolódóan geotermikus forrást keresni, ahogy tette már azt korábban a Bosnyák tér környékén és Kőbányán.
- Budapest szinte teljes területére bejelentkezett a Mol Nyrt. még tavaly, a társaság közel 385 négyzetkilométernyi területre adott be engedélykérelmet.
- Van beadott engedélykérelme a XVI. kerületi önkormányzatnak, 23 négyzetkilométeren.
- Két, valamivel összesen több mint 13 négyzetkilométeres területre az Újbudai önkormányzat is pályázik. Ők mint a HVG megkeresésére írták, évek óta dolgoznak a geotermikus energia hasznosításának előkészítésén, szakmai tanulmányokkal, indikatív közbeszerzési eljárással, jelentős erőforrásokat mozgósítva, és a változások nyomán komolyan aggódni kezdtek, egyeztetést is kezdeményeztek az SZTFH-val.

A részletes térképért kattintson ide! (Majd forgassa a földgömböt Budapesthez és nagyítson bele!)