Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Szeizmikus méréseket fog végezni a Mol Pest megyében az „Ócsa-Nyugat 3D” nevű, 70 négyzetkilométeres kutatási területen – írtuk meg a minap egy Dunaharaszti honlapján közzétett hirdetmény alapján, amelyet a Pénzcentrum szúrt ki. A lap akkor azt feltételezte, hogy akár olaj- vagy gázlelőhelyeket is kereshet a vállalat, amely azonban lapunk megkeresésére elárulta, hogy egészen más a céljuk:
a tervezett szeizmikus kutatási program ez esetben geotermikus energiaforrás, vagyis termálvíz kutatására irányul.
Azt szeretnék megállapítani, hogy érdemes-e a területen geotermikus kutat mélyíteni. Azt elismerték előfordulhat olyan helyzet, hogy gáz- vagy olajlelőhelyre utalnak az adatok, de nem ez az elsődleges cél.
Vizsgálják a föld belső szerkezetét
Mol Nyrt.
Jelezték azt is, hogy folyamatosan kutatnak nyersanyagok után, és végeznek szeizmikus méréseket a meglévő koncessziós területeiken, valamint geotermikus kutatási engedélyekkel lefedett területeiken, „a hazai energiaellátás-biztonság elősegítése érdekében”.
A kutatás hátterében az állhat, hogy a kormányzat fontos kitörési pontot lát a geotermiában, 2030-ra meg akarja duplázni az arányát a távhőtermelésben, és így akar megspórolni több százmillió köbméternyi földgázt.
A Mol arra is emlékeztetett a válaszában, hogy a korábban elnyert szénhidrogén-koncessziók és geotermikus kutatási engedélyek mellé nemrég négy új bányászati koncessziót nyertek el az Energiaügyi Minisztérium pályázatán: Hatvan és Kiskőrös térségében önállóan, Buzsák és Tamási térségében pedig a török stratégiai partnerük, a Turkish Petroleum (TPAO) leányvállalata, a TPOC Ltd-del közösen.
Geofonok a talajban
Mol Nyrt.
Bár Pest megyében geotermikus energia után kutatnak, azt azért megjegyezték, hogy az elmúlt évek magyarországi szénhidrogén-kutatási sikerei egyértelművé tették, hogy
még mindig van potenciál a hazai olaj- és gázkutatásban.
Példaként a somogysámsoni olajtalálat, a vecsési olajmező felfedezését (ahol legutóbb tavaly találtak olajat), a turai találatot és a kelet-magyarországi gázmezők felfedezését említették, amelyek révén, mint írták, ötéves csúcsot ért el a Mol hazai szénhidrogén-termelése.
Míg Pest megyében termálvíz után kutat, Fejér megyében kármentést végez a Mol a gárdonyi olajkatasztrófa nyomán. Mint ismeretes, tavaly ősszel itt hibásodott meg az olajtársaság Pécs és Százhalombatta közötti vezetéke. Ezután közel 40 nap alatt majdnem félezer köbméter gázolaj szivárgott a talajba Gárdonynál úgy, hogy a Mol is tudott róla (eredetileg csak 10 köbméter szivárgást ismertek el). Az ügy legutóbbi fejleménye, hogy pert indított a Greenpeace Magyarország és a helyi lakosok, hogy elérjék, a Mol teljes mértékben tisztítsa meg az elszennyezett területet.
