Lemondott az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője
Pályázaton keresik az utódját.
Információink szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató magától mondott le, az ok pedig az volt, hogy a vízügy nem volt felkészülve a rendkívül aszályos helyzetre, ami váratlanul ért sokakat.
Úgy tudjuk, a 2018 óta főigazgató – nem kis részben az emiatt kapott kritikák hatására – maga jutott arra a döntésre, hogy távozik.
Mint forrásunk jelezte, a távozó igazgató még a többletvizek és árvizek elvezetésére berendezkedett korábbi vízügyi hozzáállást képviselte, felmondásában forrásunk szerint maga is elismerte, hogy a megváltozott körülményeknek már nem felel meg a tudása.
Láng Istvánt hivatali e-mail-címén kerestük lemondásának okairól, illetve fenti állításokkal kapcsolatban, ha válaszol beszámolunk róla.
A távozás ügyében előzőleg írtunk az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak is, amelytől hivatalos választ nem kaptunk, de nem sokkal később Gajdos László miniszter posztolt, és ebben több kérdésre is megtalálható a válasz. A miniszter végső soron megerősítette, hogy a távozás összefügg a megváltozott körülményekkel, mint írta, „Láng István közel negyvenéves pályafutása során kiemelkedő tudást és tapasztalatot szerzett, különösen az árvízvédelem területén. Magyarország vízügyi kihívásai azonban jelentősen megváltoztak. Az idei nyár még a kétkedők számára is egyértelművé tette, milyen súlyos következményekkel jár a klímaváltozás. Az aszály hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban, a természetvédelmi területeken és a gazdaság egészében is.” A miniszter arról is írt, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a víz megtartása lesz.
„Láng úrral egyetértettünk abban, hogy szemléletváltásra van szükség. Ugyanakkor
szakmai pályafutása elsősorban a vízlevezetéshez és az árvízi védekezéshez kötődik, ezért nem szeretne akadálya lenni annak a változásnak, amelyre a megváltozott körülmények között mind a vízügyi ágazatnak, a szakmának és a civil szervezeteknek egyaránt szüksége van.
Gajdos László legnagyobb feladata most jön: visszafordítani a hazai vízpolitika folyásirányát, hogy ne váljunk sivataggá
Minél több vizet tartsunk Magyarországon, lényegében ezt célozza egy új kormányhatározat, ami fordulatot jelent az eddigi vízgazdálkodásban. A miniszternek olyan dolgokat kell megvalósítania, amiket évek óta szorgalmaznak kutatók és civilek, de eddig csak kevés hatással.
Ezt megerősítik vízügyre rálátó más forrásaink is, akik közül többen a vízügyi paradigmaváltás felgyorsításának szándékát látják a fejlemény mögött. Kétségtelen, hogy az árvízkezelésben vitathatatlan érdemeket szerző 1962-es születésű szakember jövőre eléri a nyugdíjkorhatárt, idő előtti távozása pedig teret nyithat egy új generáció számára.
Olyan vezetőre van szükség – mondták forrásaink – aki a megváltozott klímahelyzethez jobban illő vízügyi hozzáállást képvisel, amely a vízkárelhárítás – a korábban elsőbbséget élvező ár- és belvízvédelem – mellett nagyobb hangsúlyt tud adni a tudatosabb és fenntarthatóbb vízgazdálkodásnak, a vízmegtartásnak. Ezek kulcsfontosságúak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között, ahogy arra sok szakértő figyelmeztetett már. Az irányváltást több dolog is jelezte, tavaly elindult a Vizet a tájba! program, idén pedig elfogadta a kormány a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely fordulatot jelent az eddigi vízgazdálkodásban.
Kritikák felkészületlenség miatt
Volt, aki fenti forrásunkkal egybehangzóan említette azok a kritikákat, amik szerint a vízügynek nem volt kész terve az idei aszály és extrém alacsony vízállás kezelésére. A Duna minden korábbinál nagyobb mértékű apadása váratlanul érte a kormányzatot és a paksi atomerőművet üzemeltető MVM-et is. Az új kormány elődje tétlenségét is okolta a helyzetért, ami miatt sorra le kellett leállítani a paksi blokkokat. Az energiaválságos helyzetet a paksi fenékküszöb sietve megépítésével sikerült csak menteni.
Mi ment félre Pakson, és ki tudta előre, hogy baj lesz a Dunával? Az energiaválság leckéje a zCastban
Évtizedek óta tudható volt, hogy gond lesz a Dunával, van olyan cég, amely már negyedszázada is tett azért, hogy kivédje a medersüllyedés kockázatait. A magyar állam azonban nem volt képes érdemben felkészülni. A zCast friss adásában Holoda Attila energetikai szakértővel, valamint Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakemberrel boncolgatjuk a nyári energiaválság kiváltó okait és azt, hogy milyen energiarendszerrel lehetne elkerülni a hasonló helyzeteket.
Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán
