Halálos szarvascsapda lett a nógrádi erdőbe ásott vízgyűjtőből
Azt sem tudni, engedéllyel létesítették-e azt a vízgyűjtőt Bátonyterenye közelében, amelyben hat szarvas tetemét találták meg.
#vízmegtartás
zCast: A víz ott van a levegőben, le kell hozni, és meg kell tartani – a rekordvízhiányos év tanulságai
Tudta, hogy már pár évvel a hazai folyószabályozások kezdete után is felmerültek kétségek a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatban? Vagy azt, hogy a felszínről és a talajból hiányzó víz ott van a felmelegedett levegőben, csak segíteni kell lehozni? De mégis hogyan? És hogy kapcsolódik mindez az idei rekordvízhiányos évhez? A zCast friss, vízgazdálkodással kapcsolatos adásában ezeket a kérdéseket is boncolgatjuk Timár Gábor geofizikus-professzor és Ádám Szilvia, a WWF Magyarország szakértője segítésével. Szóba kerül a vízmegtartás, az árterek, a kutak és a fenékküszöb is. Kiderül, mi kell ahhoz, hogy végre lehessen hajtani a kormány ambiciózus vízmegtartási tervét, és mi utal arra, hogy ez nem biztosan lesz gyors siker. De hogy is lett idén vízválasztó a London–Nürnberg–Krakkó-vonal?
Gajdos László legnagyobb feladata most jön: visszafordítani a hazai vízpolitika folyásirányát, hogy ne váljunk sivataggá
Minél több vizet tartsunk Magyarországon, lényegében ezt célozza egy új kormányhatározat, ami fordulatot jelent az eddigi vízgazdálkodásban. A miniszternek olyan dolgokat kell megvalósítania, amiket évek óta szorgalmaznak kutatók és civilek, de eddig csak kevés hatással.
„Itt régen családi gazdaságok voltak” – az Alföldön a fennmaradásért küzdenek a gazdák
Míg Budapesten leginkább a Margitsziget szárazra került csúcsán készült szelfik száma jelzi az aszály súlyosságát, 150-200 kilométerre, az Alföldön lassan tényleg sivatagra emlékeztető vidéken küzdenek a gazdálkodók.
Részletesen bemutatták, mihez kezd a Tisza-kormány a rendkívüli aszályhelyzettel
A most lehullott csapadékból is tartanak vissza vizet ahol tudnak, zsilipeket és fenékküszöböket építenek, és újítanak fel, ütemezik az öntözési vízhasználatot.
Vízháború a Gerje-patakon: videón, ahogy a helyi menő hód szembeszáll egy betolakodóval
Ritkán látható eseményt vettek videóra Cegléd alatt: hódok feszültek egymásnak azon, kié legyen az adott víztest.
Eljött az évtizedek óta várt fordulat: pofonegyszerű módszerrel küzdene az aszály ellen a kormány
Évszázados gyakorlatot vizsgált felül a vízügy: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki bevállalja, csütörtöktől jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen. Készüljön azonban, hogy nem választhatja meg, mikor jöjjön a víz, és az sem biztos, hogy könnyen le tudja majd ereszteni, ha itt lenne az ideje. A fejleményt a független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról.
Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
„Az ország legfontosabb döntéshozója bemutatta, hogy gyakorlatilag a legalapvetőbb szakmai tudás, szakpolitikai felkészültség sincs a kormányzati döntéshozatal mögött”
Aszályügyben szerveztek bizottsági ülést a leapadt Tisza medrében Nagykörűnél szerdára. Sem a meghívott miniszterek, sem a kormánypárti tagok nem mentek el, pedig a szervezők olcsó és fenntartható megoldásokat mutattak volna nekik a lassan elsivatagosodó Alföld megmentésére, az aszálykárok enyhítésére, megelőzésére.
"Aki várta az esőt, csak a pénzét temette a földbe"
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Fél évszázad legsúlyosabb aszálya lehet az idei
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
A WWF és a Telekom öt magyar településen vezet be egy új rendszert, amely megtartja az esővizet
A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosokkal közösen valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom annak érdekében, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást.