2006. augusztus 02., szerda, 12:45
• Utolsó frissítés: 2006. augusztus 02., szerda, 12:47
Szerző: hvg.hu
Az American Power Conversion (APC) szakcég, tippjei abban segítik az otthoni és irodai elektromos készülékek gazdáit, hogy érzékeny elektronikai berendezéseiket megóvják a túlfeszültség és az áramszünet okozta károktól.
 Évente 30 ezer villám csap le Magyarországon. A túlerő van velük © AP |
A nyári zivatarok nem csak felfrissülést, hanem bosszúságot is hozhatnak, ha a villámlás túlfeszültséget okoz a hálózatban, s ez tönkreteszi az elektronikus berendezéseket. „A hazai háztartások több mint fele észlelt már áramellátási problémát, ám a lakosság kétharmada nem tud arról, hogy a villámhárítón kívül léteznek egyéb villámvédelmi megoldások is, mint például a szünetmentes tápegységek. Minden háztartásban érdemes felmérni, mely eszközök esetében fontos, hogy áramszünet esetén is tovább működjenek és ezeket érdemes ellátni az említett készülékkel. Ha valaki rászánja magát a vásárlásra, akkor olyat tanácsos választania, amelybe további akkumulátorok is elhelyezhetők, hogy növelni lehessen a kulcsfontosságú eszközök működési idejét. Sőt érdemes olyan terméket keresni, amelynél a gyártó az eszköz teljes élettartamára vállalja a hozzá csatlakoztatott készülékekben keletkezett károk megtérítését” – mondta Bíró Viktor, az APC dél-kelet európai regionális menedzsere. „A túlfeszültség-védelmi eszközök nemcsak a villámok okozta túlfeszültség, hanem az áramellátás ingadozásai ellen is védik az érzékeny elektronikai eszközöket. Ezeknek a berendezéseknek az ára minden esetben eltörpül a túlfeszültség okozta kár értéke mellett” – mondta Bíró.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) érzékeny berendezésekkel figyeli a légköri elektromosságot, a földre lecsapó és a felhők közötti villámok mennyiségét és kialakulását. „Magyarországon – éghajlati adottságainál fogva – a nyári hónapokban van a legtöbb zápor, zivatar, és ezek olykor rendkívül hevesek. A zivatar a legtöbb esetben erőteljes villámlással jár. A téli hónapokban, karácsonykor és januárban is előfordulhat zivatar és villámlás, ez azonban meglehetősen ritka” – mondta el H. Bóna Márta, a Meteorológiai Szolgálat munkatársa. „A villámok száma minden évben eltérő. Az OMSZ villámlokalizációs rendszere 2004-ben például 30 ezer földre csapó villámot regisztrált, és a villámok több mint háromnegyede a nyári hónapokban keletkezett. Ez az adat valószínűleg idén nyáron is hasonló lesz, érdemes tehát figyelni a villámok elleni védekezésre. Az idei nyár már eddig is eléggé zivataros volt, és az évszak fele még előttünk áll” – figyelmeztetett a meteorológus.