Trianoni időutazás: percről percre az 1920-as aláírás eseményei

PERCRŐL PERCRE

Címkék: Franciaország; Trianon; mementó; 1920; Versailles; trianoni békeszerződés; Benárd Ágoston; trianoni békediktátum; Drasche-Lázár Alfréd; Millerand;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#35)

Kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést. A hvg.hu-n percről percre követhették az akkori eseményeket, amelyek itthon és Franciaországban, Versailles-ban történtek.

A hvg.hu a korabeli sajtó alapján megpróbálta rekonstruálni a kilencven évvel ezelőtti eseményeket. A békeszerződés aláírásakor Magyarországon tíz percre megállt az élet, néhány helyen egy órára is felfüggesztették a munkát. A Nemzetgyűlés rendes ülését elhalasztották, de tartottak egy rövid tanácskozást a Magyarország szétdarabolását eredményező szerződés aláírása előtt. Közben Párizs mellett, Versailles-ban nagy volt a készülődés, még a szökőkutakat is beindították a Nagy-Trianon palota környékén. A szerződést délután fél ötkor írták alá, bár a pecsétek már az előző nap rákerültek a megállapodásra. Este a magyar kormány statáriumot hirdetett.

1 2 3 4 5 következő

idő 2010. június 04., péntek | 23:10

Egy józan hang a békekötés másnapján

"Ha nem volna oly kínos a jelen s oly terhes a jövő, akkor az időleges kényszerű válásnak ez a pillanata alkalmas volna a múlton való elmerengésre s bizonyos keserű igazságoknak utólagos megállapítására. Valljuk be őszintén, hogy szétdarabolásunkat nemcsak a hadiszerencse hiánya, nem csupán a háború után uralomra jutott kalandorok ügyetlensége és gazsága okozta, hanem könnyűvé tette a Habsburgok magyarellenes viselkedésén kívül a múlt politikusainak sok hibája és értelmetlensége is. Negyven esztendőn át harcoltunk a nemzeti politika csekélyszám írói gárdája az egységes magyar nemzeti állam eszméjéért, a békés kulturális eszközökkel, a becsületes közigazgatással s a szeretet politikájával elérhető összeolvadásért. Az üres politizálás azonban összeforrasztó munka helyett szétválasztó gyűlölködést termelt. Elkésett leckeóra ez a június 4-ike a múltra nézve. De bár tanulnánk belőle a jövőre." Mindezt a Pesti Hírlap vezércikkében írta 1920. június 5-én, a trianoni béke másnapján.

idő 2010. június 04., péntek | 21:45

Támadás Weisz Manfréd titkára ellen

A kormány június 4-én statáriumot, rögtönbíráskodást hirdetett Magyarországon. Az intézkedésre alighanem szükség is volt, ezt igazolja egy rövid hír is, amely az aznapi eseményekre vonatkozott, de természetesen csak a másnapi sajtó elrejtett hírei között jelent meg.

A hírt az államrendőrség félhivatalos kőnyomatosa, a Magyar Országos Tudósító jelentette eredetileg, majd a napilapok is átvették: "Ma éjszaka tíz-tizenkét főből álló csőcselék megtámadta Weisz Manfréd titkárát, aki futásnak eredt, és bemenekült a villába. A csőcselék utána rohant és üldözőbe vette. A titkár a folyosó ajtaját bezárta maga után, mire a támadók beverték az üvegajtót. Eközben lehet, hogy többen sérülést szenvedtek, mert a lépcsőház vérfoltokkal van tele, és a komornyik szobájában lévő mosdótálban mosták meg véres kezüket. A gyorsan megjelent rendőri készültség a támadókat elriasztotta. A rendőrség felhívja az orvosokat és kórházakat, hogy amennyiben kézsérüléssel jelentkeznék valaki, nyomban jelentsék fel az illetőt a rendőr-főkapitányságon."

1880-as ábrázolás a konzervgyárként induló csepeli üzemről

Fotó: Wikipedia

Weisz Manfréd gyáriparos volt, hatalmas vas- és fémmegmunkáló üzemeinek átnevezéséből alakult meg a későbbi Rákosi Mátyás, illetve Csepel Művek Budapest XXI. kerületében.

idő 2010. június 04., péntek | 17:40

Kíméletlen statáriumot hirdetett a magyar kormány

Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök hirdetményt bocsátott ki 1920. június 4-én este.

HIRDETMÉNY!

"A mai súlyos időben a nemzet jövője mindenekfölött a törvényesség, a jogrend, és a közbiztonság fentartását követeli meg. Parancsoló kötelessége tehát minden igaz hazafinak, hogy teljes odaadással támogassa a kormányzatot erre irányuló tevékenységében. Áruló módon vét hazája ellen az, aki e kötelességét megszegi.

Még mindig akadnak olyan hazafiatlan elemek, akik gonoszságból vagy elvakultságból a közrendet vagy közbiztonságot aláásni megkísérlik. Egyesek ilyen üzelmeikhez jóhiszemű tömegek félrevezetésére a hazafiság jelszavát használják fel cégérül, sőt olyanok is akadnak, akik a nemzeti hadsereg egyenruhájával visszaélve, igyekeznek árnyékot vetni ennek az intézménynek – szebb jövőnk zálogának – mocsoktalan hírnevére.

E sajnálatos jelenségekkel szemben a kormányzat eltökélt szándéka a már kiadott rögtönbíráskodás (statárium) értelmében a legkíméletlenebb szigorral eljárni. A kiadott rendeletek szerint statárium alá esik a hűtlenség, a lázadás, gyilkosság, szándékos, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntett, a rablás, a gyújtogatás, a vízáradás okozásának bűntette, vaspályákon, (távbeszélőn), hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntette.

A kormány különösen figyelmeztet mindenkit, hogy a statárium kiterjed az emeberölés kísérletére, tehát azokra a cselekményekre is, amelyek bár eredményt nem értek el, de az emberi életet veszélyeztetik. Figyelmeztet mindenkit arra is, hogy a büntetőtörvény értelmében lázadás s mint ilyen statárium alá esik az a csoportosulás is, amelynek célja az, hogy valamely osztályt, nemzetiséget vagy felekezetet fegyveresen megtámadjon. Fegyver minden olyan eszköz, amely alkalmas az emberi élet kioltására. A statárium alá eső cselekmények büntetése: halál. Aki ilyen cselekményt követ el, azonnal rögtönítélő bíróság elé állíttatik.

Tilos a közrendet veszélyeztető minden csoportosulás, fölvonulás vagy gyülekezés, továbbá a jogosulatlan fegyverviselés és a katonai vagy más hatósági jellegű egyenruha jogosulatlan viselése. A megszabott zárórát pontosan meg kell tartani. A rend fötratésa fölött a rendőrséggel karöltve a katonai karhatalom is őrködni fog. Az őrjáratok a kapott utasításhoz képest a közrend megzavarására irányuló minden cselekménnyel szemben a legkíméletlenebbül fognak fellépni, és az ellenszegülőkkel szemben fegyvert fognak használni.

Budapest, 1920. június 4. napján

Simonyi-Semadam Sándor

m. kir. miniszter."

idő 2010. június 04., péntek | 16:51

Az elcsatolt területek

A trianoni béke következtében Románia 102 724 négyzetkilométernyi területet kapott, vagyis nagyobb terület jutott neki a történelmi Magyarországból, mint a mai magyar államnak, amely 93 ezer négyzetkilométeren fekszik. Románia 5 257 000 lakossal gyarapodott. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 20 913 km2-t kapott, Horvátországgal együtt 62 ezret. Ez 1,51, illetve 2,62 millió lakost jelentett. Csehszlovákia 61 661 km2-t és 3,52 millió lakost kapott. Ausztria 3967 km2-rel és 290 ezer lakossal gyarapodott.

Kevesebben tudják, hogy Lengyelország és Olaszország is részesült a történelmi Magyarországból: a lengyelek 519 km2-en 24 ezer lakost kaptak az egykori Árva és Szepes vármegyékből, az olaszok pedig Fiumével 18 km2-t, 49 ezer lakossal együtt.(Később, a második világháború után az olasz területek Jugoszláviához kerültek.)

A békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét. Így Magyarország a két világháború között 93 073 négyzetkilométeres területű volt, egészen az 1938-as első bécsi döntésig. Trianon aláírásakor 7 615 000 ember élt Magyarországon.

idő 2010. június 04., péntek | 16:39

Tíz perc alatt lezajlott a ceremónia

Nagyon gyorsan lezárult a ceremónia Drasche-Lázár aláírása után. 4 óra 40 perckor véget is ért az esemény. A magyarokat kikísérik a teremből, távozásukkor a palota kapujában katonai tiszteletadással búcsúztatják őket. Ez olyan gesztus a franciák részéről, ami azt jelzi: a béke aláírásával a magyarok immár elismerten csatlakozhatnak a nemzetközi közösséghez.

idő 2010. június 04., péntek | 16:37

Drasche-Lázár tisztességtudóan leül, amikor aláír

Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter leül, amikor aláírja a szerződést.

idő 2010. június 04., péntek | 16:35

Benárd állva írja alá a szerződést

Millerand felszólítására Benárd magyar miniszter állva írja alá a szerződést - ez egyfajta tiltakozást jelent.

idő 2010. június 04., péntek | 16:32

Millerand felszólítja a magyarokat az aláírásra

A trianoni szerződés, mire a francia miniszterelnök is megérkezett, a terem közepén felállított asztalon feküdt. Az aláírók pecsétje már az előző napon rákerült.

Alexandre Millerand

Fotó: Wikipedia

Millerand így szólt Benárdhoz és Drasche-Lázárhoz: "Uraim! Átadom Önöknek azt a szerződést, amelyet a szövetségesek Magyarországgal kötnek. Az a szöveg, amelyet alá fognak írni, azonos azzal a szöveggel, amelyet május 6-án adtak át a magyar delegátusoknak. Fölszólítom a magyar meghatalmazott urakat, lássák el a szerződést aláírásukkal."

idő 2010. június 04., péntek | 16:31

A magyarok után lép be a francia miniszterelnök

Millerand francia miniszterelnök, a konferencia elnökeként a magyarok leültetése után lép a terembe.

idő 2010. június 04., péntek | 16:30

A magyarokat fél ötkor vezetik a terembe

Henry alezredes vezeti a magyar delegációt 4 óra 30 perckor az ülésterembe. A palota galériájában a falakat rózsákkal átszőtt fehér kárpit és értékes festmények díszítik, a padlón drága szőnyegek. Középen patkó alakú asztal, amelynek végére ültetik a magyarokat, a portugálokkal szemben. Az asztalnál a győztes hatalmak képviselői ülnek. A nézők között ül a görög király, Foch francia tábornagy és az udinei herceg.

1 2 3 4 5 következő

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#35)

35 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2010. június 5., 23:16

Sobri Jóska

A Monarchia idején Magyarország területén egyáltalán nem beszélt majdnem mindeni magyarul. Már miért beszélt volna? A Felvidéken a szlovák tömbben, vagy Dél-Erdélyben a románság a saját anyanyelvét használta. Slota és Fico se tud magyarul. Miért tudna?
Esetleg el lehetne gondolkodni azon, hogy jogos-e magyar területnek tekinteni azokat a vidékeket, ahol a nemzetiségek százezres, vagy akár milliós tömbben éltek már a Trianoni döntés előtt is!

2010. június 5., 21:49

Lacika

Kedves fórumtársaim. Lehet mindenféle bugyutaságot érzelmi alapon itt összehordani tudományos mély megalapozott tudással, (redneck ) úgyis mint a cigány ork kocsitolvaj, ( persze lehet hogy magyar lopta el, vagy szerb, vagy tóth, mindegy jobban hangzik a cigány ork ) de a tények bizony makacs dolgok, még ha fájnak is. Az pedig úgy hangzik, hogy a töténelmi magyarországon élt több mint 50%-nyi kisebbség, aki úgy tűnik nem kért belőlünk töbeet, és ennek megfelelően harcolt azért, hogy ledobjon a hátáról bennünket. Nagyzási hóbortunkban olyan embereket küldtünk a béketárgyalásokra, akik azzal érveltek, hogy a körülöttünk élő kisebb népek faji és egyéb okok miatt nem is alkalmasak az önállóságra. Na ez marha szimpatikus volt például az amerikai polgárháburús jenkiknek, akik eltörölték az amúgy nagyon kényelmes és kifizetődő rabszolgaságot.
A lényeg az, hogy a végén igazságtalanul elbántak velünk, mint írtam, a korábbi igazságtalanságot kiváltották egy újabbal.
De azért mulatságos lenne egy osztrák autó amibe az A betű alá berajzolnák a mi magyarországunkat, vagy egy török, amelyben szintén szerepelnénk. Az angoloké, franciáké, spanyoloké volt a fél világ, de nem ezen sirdogálnak, hanem a költségvetésüket próbálják éppen rendbe rakni. Kicsit messzebb volt az igaz, de a horváth tengerparthoz nem volt sokkal több közünk, mint a spanyoloknak annak idején a királyságukhoz tartozó kaliforniához: Oda jártak nyaralni....

2010. június 5., 20:50

redneck

Lacikával nem lehet vitatkozni, nem lehet meggyőzni, neki mindenről határozott és mély tudással megalapozott véleménye van, baloldali vélemény, ahol jobb jobban lenne slotával, mint a határainkon önhibájukon kivűl rekedt magyarokról beszélni.
Lacika, nem csak a terület létezik, amit itt meg ott át lehet lépni, de létezik a lélek is mely sérült és meg kell gyógyítani. Ha egy cigány ellopja a kocsidat, az még attól a tied marad, hiába furikáznak vele az orkok, nemde? Azért még azt vissza szeretnéd kapni, nemde? Nahát, az országgal is így van, a mienk volt és vissza szeretnénk kapni. Te nem szeretnéd, de te ebben az értelemben nem is vagy magyarnak tekinthető.
Minden más környező ország is meglépte a határ revíziót Ugye?
Mi miért nem kérhetnénk?
Szégyen, hogy a magyaroknak a Bevándorlási Hivatal szívtelen ügyintézőitől kell kérni, hogy szüleik hazájában tartózkodhassanak, mindeközben Fekete Pákó, ( csak 1 név a több ezer közül ) könnyített eljárásban magyar állampolgár lehet mivel a médiasztároknak könnyítés jár, a magyarnak meg nehezítés.

2010. június 5., 17:24

K. Béla

Lehet tudóskodni, elbagatelizálni, meg félremagyarázni,... de kedves Barátom leírta már a roppant egyszerű képletet:
divide et imperia

2010. június 5., 11:57

fehre

Lacika, a szövegértelmezéssel gondod van, amit írsz az egyszerűen vagdalkozás mindenféle dologgal, amit egy általános iskolásnak talán be lehet mesélni, de semmi konkrétumot nem lehet belőle levezetni. Hogy megértsd, ma mondjuk jönne pár osztrák vasba, meg gyms megyébe és elkezdené bujtogatni titkosügynökökön keresztül a helyieket, hogy tinektek igazából más nyelvetek van, mindek vagytok magyarország részei, titeket elnyomnak, elvonják az adóforintjaitokat, nem adnak szinte semmit sem vissza stb. (ami igaz is), és szakadjatok ki magyarországból, ez megtörténik, aztán utána meg ausztria véletleün bekebelezi a területet, kb.

Igazság nem volt, nincs és nem is lesz!

További 30 hozzászólás megtekintése »