Az élet és a halál urai egy budapesti konferencián

A rangos nemzetközi tudományos seregszemlét, amelyre kétévente kerül sor, az idén kilencedik alkalommal rendezik meg. Budapest Lausanne és Peking után kapta a rendezés jogát. A konferenciára európai résztvevők mellett érkeznek tudósok az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Japánból, Brazíliából és Kínából is. A programbizottság 25 neves előadót hívott meg, de a vezető szakemberek mellett tehetséges fiatalok is lehetőséghez jutnak. Ennek jegyében a világ legkülönbözőbb részeiből pályázhattak fiatal kutatók, közülük tizenegyet választottak ki, akik bemutathatják poszteren anyagukat, és lehetőséget kapnak egy tízperces előadásra is.

"Igen nagy elismerés és megtiszteltetés a magyar idegtudományi kutatások számára, hogy Budapest lesz a tanácskozás helyszíne" - hangsúlyozta Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének igazgató professzora, aki a 2010. évi konferencia megrendezésére kapott személyes felkérést.

"Az agyi energiametabolizmus kiemelt jelentőségét az adja, hogy ez a funkció biztosítja a normál agyműködés energiafedezetét, elégtelen vagy kóros működése pedig szerepet játszik az agysejtek pusztulásával járó súlyos megbetegedések, mint például az Alzheimer-kór vagy a stroke (agyi érkatasztrófa) kialakulásában. A konferencián bemutatandó módszerek és új kutatási eredmények így túlmutatnak az alapkutatásokon, és jelentőséggel bírnak a gyakorlati alkalmazás szempontjából is" - magyarázta.

A konferencián a sejt energiaszerve, a mitokondrium kerül a figyelem középpontjába. "A sejtek életéért és a haláláért felelnek. Az életükért azért, mert részben a mitokondriumok termelik a sejtek működéséhez szükséges energiát. Ugyan energia a sejtplazma folyékony közegében, a citoszolban is termelődik, az agyban azonban a mitokondiumok abszolút meghatározó szerepet játszanak, nélkülük az agy nem lenne képes a működéséhez elegendő energiát előállítani. Ezért halunk bele az oxigénhiányba, mert a mitokondrium energiatermeléséhez kell az oxigén. Amennyiben az agy nem kap elég oxigént, mint például ischémiában, stroke-ban, súlyos érszűkületben, akkor nem képes elegendő energiát előállítani" - fejtette ki az akadémikus.

A mitokondriumoknak több egyéb, az élettani működés szempontjából meghatározó funkciójuk is van, így az idegingerület-átvitelt szabályozó kalcium sejten belüli háztartásában nagyon fontos szerepet játszanak. "A sejt haláláért is felelnek. És nemcsak azért, mert a sejt elpusztul, ha a mitokondrium nem termel elég energiát, hanem azért is, mert a mitokondrium olyan jelzéseket küldhet a sejt számára, amelyek elindítják azt a programozott sejthalál (apoptózis) útján. Ez nem pusztán játék a szavakkal. Úgy tűnhet, hogy amennyiben a sejt meghal, végül is teljesen mindegy, hogy miképp. Valójában azonban nem mindegy, mert ha a sejt egy ilyen programon megy végig, amelynek a végén elpusztul, akkor ez csak az adott sejtet érinti, a körülötte lévők épek maradnak. Ám ha a sejt oxigénhiány, energiahiány, káros, úgynevezett reaktív oxigénszármazékok felszaporodása vagy valamilyen toxikus hatás következtében pusztul el, akkor ez a környező sejteket is érinti. Így nagyobb területet pusztul el, mint amelynek szükségszerűen el kellene pusztulnia" - fogalmazott Ádám Veronika.

Meghatározó a mitokondriumok működése azért is, mert itt termelődnek a reaktív oxigénszármazékok, amelyek a diabétesztől az Alzheimer-kórig nagyon sok betegség kialakulásában, lefolyásában, súlyosságában töltenek be szerepet. "A kongresszusnak éppen az a jelentősége, hogy a mitokondriumok e nagyon sokféle funkciójára hívja fel a figyelmet" - emelte ki a professzor.