Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ IT | TUDOMÁNY

Tévesen hittük, hogy létezik gravitáció?

2010. július 13., kedd, 12:42 • Utolsó frissítés: 2010. július 13., kedd, 12:51
Szerző: Szegő Iván Miklós


Címkék: termodinamika; fizika; gravitáció; Erik Verlinde; Feynman;

Erik Verlinde számára "a gravitáció nem létezik" - minderről nemrégiben írt egy tanulmányt a korábban Amerikában tanuló és tanító, majd Hollandiába, szülőhazájába visszatérő fizikus. A New York Times most részletesen ismertette az Amszterdami Egyetem professzorának téziseit.

A 48 éves Verlinde sajátos algebrát (Verlinde-algebra) és saját formulát is kidolgozott korábban, és ezekkel az úgynevezett húrelmélet alaposabb kidolgozásához is hozzájárult, vagyis az univerzumról alkotott elméleteket tökéletesítette. Verlinde mostani tanulmányában jobban értelmezhető kijelentéseket tett. A holland fizikus szerint akár illúziónak is tekinthető a gravitáció, amelyet a tudósok Newton óta, körülbelül 300 éve tanulmányoznak, illetve amelyet Einstein körülbelül száz évvel ezelőtti teóriái óta folyamatosan meghaladni probálnak. (Einstein a speciális és az általános relativitás elméletével haladta meg a newtoni világképet.)

Verlinde tulajdonképpen arról írt, hogy a gravitáció csak "mellékhatása" lehet egy olyan jelenségnek, amelyet eddig nem vettünk észre, vagy félreértettünk. A termodinamika magasabb törvényeinek megfelelő jelenségről van szó. A New York Times ennek kapcsán utal az entrópiára, vagyis arra, hogy a természet a lehető legnagyobb rendezetlenségre törekszik. Pontosabban az az állapot valósul meg a leginkább, amelynek a bekövetkezési esélye a legnagyobb, mert a legtöbbféleképpen valósulhat meg.

Példa erre az emberi haj göndörödése: fülledt, meleg időben a hajunk begöndörödik, mert az, hogy továbbra is egyenesen álljon az összes hajszálunk, viszonylag kevés változatban következhet be, míg az, hogy begörbül valamelyik hajszál, sokféleképpen valósulhat meg - ezekkel a problémákkal a matematikában a valószínűségszámítás foglalkozik. Vagyis a termodinamika (a hő és a gázok jelenségeit megmagyarázó elmélet) és a valószínűségszámítás alapján inkább magyarázhatók a gravitációnak eddig tulajdonított jelenségek Verlinde szerint, mint Newton törvényei alapján. A gravitáció szerinte olyasmi, mint például a tőzsdei árfolyam, amely sok szereplő összetett viselkedéséből vezethető le, vagy a rugalmasság, amely nagyon sok atom kölcsönhatásával írható le.

Vagyis Verlinde szerint a gravitáció csak abból adódik, hogy a természet a lehető legnagyobb valószínűséggel bekövetkező állapotra törekszik. A fizikusok máris vitatkoznak Verlinde ötletéről. Egyesek szerint trivialitásokat írt le, hiszen ezt már régóta tudták mások is. (A Nobel-díjas amerikai fizikus, Feynman Mai fizika sorozatában, amely magyarul sok évtizede olvasható, szintén írt le hasonló gondolatokat a legkisebb hatás elvéről. A legkisebb hatás elve az integrálszámítás alapján mond ki hasonlót, például az integrálegyenletekkel leírható fizikai jelenségek esetében a lehető legkisebb „integrálra” való törekvést - durván leegyszerűsítve -, amiből többek között az energiamegmaradás törvénye és a termodinamika entrópiatörvénye is származhat.)

Más fizikusok szerint új ugyan Verlinde gondolata, de nem hisznek benne, megint mások viszont teljesen azonosulnak a holland professzor gondolataival. A vita természetesen nem zárult le, és várhatóan további vélemények, eredmények és teóriák látnak majd napvilágot a témában.

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

14 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:
2011. január 16., 11:27 Horváth Katalin

Érdekes a cikk és a valódi írás (amely szerző weboldalán elolvasható például angolul)… Vegyük egyszerű ellenzés alá:
„A gravitáció nem létezik!” – önmagában egy ilyen kijelentés, nagyon rossz, hogy miért?... Mindnyájan (a kövérebbek jobban, mint a soványabbak) tapasztaljuk, hogy valami a földfelszínéhez köt bennünket, amely jelenség leírását Newton kiválóan írta le a „Philosphyae Principia Mathematica” című művében. Ugyanúgy, mint a jelenleg elfogadott elméletben, a használt leírás teljesen elrugaszkodik a valóságos eseményt… Konkrét ellentmondásokat lehet találni az elmélete és Föld felszínén érzékelhető gravitáció anomáliák (amelyek valós folyamatok), megindokolásakor… Elméletének nincs előre jelzése…

Érdekes módon az eddig szabad média semmit sem említett Horváth László Attila geológus mérnök művéről: „Tényekkel igazolható a gravitáció valós oka” (2009), vagy a Bolygóerózió (2007) (A „planet erosion” szót beütve a gooogle keresőben, meg lehet találni blog formájában) alatt. Ezekben az írásokban egyszerű magyarázatokkal tárja elképzeléseit az olvasók elé… Igen, nála is szerepel a termodinamikai törvényszerűség… de nem a semmihez, valamilyen illúzióhoz köti, hanem valós eseményhez: A Föld külső magjában végbement termodinamikai változásokhoz… A gravitációval kapcsolatos új jelenségeket sikerült jól megmagyarázni, mint például a Hold Massconja… Sőt előrejelzést is tett a Merkúr és a Vénusz árapályaira vonatkozóan!

2010. október 26., 23:13 papy on board

Érdekes, új megközelítés. Ha később nem bizonyul igaznak (ami eléggé valószínű, pusztán a cikkbeli logikát alkalmazva is:-))) , akkor is érdekes.

Tény, hogy a gravitációba már sokaknak beletörött a bicskája.
Szerintem igazából most sem tudjuk, hogy mi is az. Az, hogy felszínes tapasztalatainkat lehet számításokkal igazolni, nem jelenti azt, hogy a jelenségek mélyét ismerjük.

Ennek az újabb elméletnek is meg kell magyaráznia egy sor tapasztalatot, amelyekkel érzésem szerint sokat fog birkózni:-))
Például:
-- a gravitáció fordított négyzetes távolságfüggése (méghozzá szinte abszolút pontossággal, amit az évmilliárdok óta stabil bolygópályák bizonyítanak)
-- a gravitáció óriási távolságokra való érvényessége
-- szinte abszolut pontos összegezhetőségét (semmilyen tömeg sem "árnyékolja le" a saját gravitációs hatását, és nem is befolyásolja, annak ellenére, hogy a gravitáció kölcsönhat az anyaggal)
-- A gravitációs erő abszolút konzervativizmusát, ami nem túlságosan passzol a disszipatív jelenségekkel foglalkozó termodinamikai megközelítéshez.
Most hirtelen ennyi ugrott be, de valszeg lesz még több lebirkóznivaló is errefelé:-)

2010. július 15., 16:48 paligreg

Sajnos Dislike az ilyen nyári uborkaszezon médiaszenzációs blikkfangos "ismerettterjesztés"! Az idézett cikk még télen született: [v1] Wed, 6 Jan 2010 20:45:59 GMT (504kb,D)

Az eredeti cím alapján inkább a gravitáció és a Newton törvények eredetéről szólnak:
“On the Origin of Gravity and the Laws of Newton,”
http://arxiv.org/abs/1001.0785
Facebook - kedd, 13:29 · Tetszik · 7 ember

Sinka Gábor Facebook-os hozzászólásához: szerencsétlen megfogalmazás - különösen ilyen általánosan laikus körben ez a "nem alaperő, hanem csak egy származtatott erő" . A lényeg az, hogy négyféle köcsönhatást ismerünk:1. elektromos,2. erős, 3. gyenge, 4. gravitációs. Bár mindegyik mindenütt jelen van - ezért keresik a fizikusok ezek egységes leírását. A mindennapi világunkban durván az 1. felelős a kémiáért - molekulák/élet; 2. az atommagokért - elemek; 3. a radioaktivitásért; 4. az univerzum szerkezetéért. Az első hármat már sikerült egyesíteni - ennek ellenőrzése miatt fontosak a nagy hadronütköztetővel végzett kísérletek. A 4. kemény dió - bár a legrégebben ismerjük - nagyon-nagyon gyenge, viszont mindenen át hat. Ezen az egyesítési kísérleten dolgozik sokan mások között Verlinde is.
Borka Váczi Szabóné Facebook-os hozzászólásához:Ja! Seggreeséskor nem a gravitáció gyengeségét érezzük. Egyébként ami fáj, az elektromos/kvantummechanikai eredetű "erőhatás"!

2010. július 15., 10:07 Sándor Bolla

öööö: tudtommal a napon nem görbül a hajam, legalábbis még sose vettem észre

2010. július 14., 23:27 CzeJP

Ha valakit komolyabban érdekelne a téma:
http://arxiv.org/PS_cache/arxiv/pdf/1001/1001.0785v1.pdf
Egyébként az 50-es években a 90-es évekre prognosztizálták a gravitoplánok megjelenését. Talán majd később...

További 9 hozzászólás megtekintése »
Véleménye van? Ossza meg velünk!


Tévesen hittük, hogy létezik gravitáció?




  Másolat Önnek


HIRDETÉS

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X