Aki nem-afrikai, az egy kicsit neandervölgyi is

Ha valakinek a genetikai öröksége nem afrikai, pontosabban nem a mai afrikaiak genetikai állományával bír, akkor a genomjának egy része a neandervölgyiektől származik - állapította meg egy kanadai kutatócsoport.

A jelenlegi elméletek szerint minden ember Afrikából származik, de a mai afrikaiak, a fekete rasszhoz tartozók genetikai állománya mégiscsak eltér például Európa lakóinak DNS-étől.

A neandervölgyi emberek előbb hagyták el Afrikát, mint számos más ősembercsoport. A neandervölgyiek a mai Európa és Oroszország területén "önállósultak", körülbelül 400-800 ezer évvel ezelőtt. Majd a fekete kontinensről kivándorló újabb csoportokkal már nem Afrika területén, hanem valahol feltehetően a Közel-Keleten keveredtek. A mai európai és ázsiai rasszok nagy része ebből a keveredésből alakult ki.

Mindezt a Molecular Biology and Evolution című folyóirat alapján közölte a Discovery News. Mindez nem teljesen új teória, de most a genetikai vizsgálatok is alátámasztják az Afrikából később elvándorlók és a neandervölgyiek keveredését.

Az X kromoszómát vizsgálták

A Montreali Egyetem kutatója, Damian Labuda legfrissebb tudományos eredménye az emberi X kromoszóma vizsgálatával függ össze. A kanadai kutató és munkatársai megállapították, hogy az X kromószóma az összes nem-negroid emberben a neandervölgyiektől ered.

Labudáék feltételezése szerint a neandervölgyiekkel tényleg valahol a Közel-Keleten keveredhettek a mai európaiak és ázsiaiak ősei, minthogy Afrikát a Közel-Keletet érintve hagyhatták el. A neandervölgyiek a keveredés után körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt beolvadtak a mai népességbe.

A neandervölgyiek rendelkeztek olyan génnel, amely a nyelvért, a beszédért volt felelős, illetve kifinomult zenei, művészeti tevékenységre voltak képesek - legalábbis DNS-állományuk szerint. Vagyis feltehetően nem voltak taszítóak az akkori emberek számára.

Húsz ezer évig még összejártunk az afrikaiakkal?

A kanadai kutatás egybecseng azzal a vizsgálattal, amelyről hétfőn adott hírt a hvg.hu, illetve az MTI. A másik kutatás szerint a modern ember mintegy 60 ezer évvel ezelőtt kezdte el Afrikából kirajzva meghódítani a világot, afrikai fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.

A jelenleg elfogadott nézet szerint a Homo sapiens (értelmes ember) több mint 150 000 évvel ezelőtt Afrikában alakult ki. A mostani értékelés arra derített fényt, hogy mintegy 60 000 - 80 000 évvel ezelőtt minden modern ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen genetikai populációba tartozott, ezt követően azonban a mai európaiak és ázsiaiak elődjei eredeti létszámuk egytizedére zsugorodtak. Az európai és a kelet-ázsiai ember történelmében tehát egyaránt drasztikus népességcsökkenés történt hozzávetőleg hatvanezer évvel ezelőtt. Ezzel egy időben zajlott le a Homo sapiens kirajzása is Afrikából Európába és Ázsiába.