Nem találtak szuvasodást Szent László fogán

A Győri Bazilikában őrzött Szent László hermában található koponyaereklyén végzett vizsgálatok segítséget adhatnak az arcrekonstrukció későbbi elvégzésére - mondta Patonay Lajos, a vizsgálatok koordinátora a kutatás eddigi eredményeiről csütörtökön Győrött.

A Szent László hermán és a benne lévő koponyaereklyén orvosokból, antropológusokból, műszaki szakemberekből álló kutatócsoport végzett átfogó természettudományos és műszaki vizsgálatokat a Győri Egyházmegye felkérésére.

A magyarországi nemzeti ereklyék történetében mindeddig egyedülálló komplex vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a koponyaereklye állapotát, illetve a megfelelő adatgyűjtés után elkészülhessen egy esetleges arcrekonstrukció.

Az ereklye egy 60 éves kora körül elhunyt férfi koponyája, amely jó állapotú, mindössze néhány sérülés észlelhető rajta, amelyek a halál utáni beavatkozás, valószínűleg a későbbi ereklyevétel következményei - ismertette a vizsgálat főbb megállapításait Pálfi György antropológus.

Tisztázódott az is, honnan vették ki azokat a csontokat a koponyából, amelyeket ereklyeként a későbbiekben átadtak más templomoknak. Hiányzik a koponyához tartozó állcsont, amelynek holléte nem ismert, viszont az arcrekonstrukcióhoz nagy szükség lenne rá. Az antropológus hozzátette: találtak fogakat is, amelyek kopott felületűek, de szuvasodásnak nyoma sincs rajtuk. A fogak a DNS vizsgálat alapanyagát képezik.

A vizsgálat hozadéka, hogy lehetőség nyílhat a Magyarországon és külföldön őrzött, Szent László királynak tulajdonított egyéb ereklyék felkutatására, beazonosítására.

A fejereklyetartót, a hermát műszaki szakemberek vették vizsgálat alá. A magyar ötvösművészet remekművének méreteit ezred  pontossággal határozták meg. Az adatbázis információi alapján a Szent László hermának akár kicsinyített, akár valósághű változata elkészíthető teljes pontossággal.

A vizsgálat során nyert ismeretek, megfigyelések további feldolgozását a kutatócsoport elvégzi. A kutatási eredményeket, továbbá az ereklye vizsgálatának menetét bemutató filmet, fotókat, valamint a vizsgálatok folyamán rögzített röntgen- és CT-felvételeket, endoszkópos képanyagot jövő márciusban kiállításon tárják az érdeklődők elé Győrött.

A herma Magyarország harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szentkorona és a Szent Jobb után. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. 1606-ban került Győrbe, a bazilika Hédervári kápolnájában őrzik.