A nyilvánosság elől rejtve folyik a kisbefektetők tömegeit megkárosító egykori Quaestor-vállalatok felszámolása. A kevés maradék vagyon pusztul, miközben kényes iratok tűnhetnek el.
Tudatlanság és mohóság, kormányzati kapcsolatokkal kérkedő, gátlástalan hazardőr kötvénykibocsátó, hatósági lazaság – mindez együtt vezetett ahhoz, hogy a 2015 tavaszán bedőlt Quaestor-birodalmat fenntartó 32 ezer kisbefektető a kivételes kártalanítás ellenére is százmilliárdnyit vesztett. Tiborcz István és körei jól jártak. Hétfőn érkezik az elsőfokú ítélet.
Kis Quaestor-ügyi statisztikával állt elő a bíróság három nappal az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt. A vádirat mérete felér egy többkötetes nagyregénnyel, ha pedig egy évre vetítenénk a tárgyalási napok számát, január 1-től karácsony napjáig megállás nélkül zajlott volna a per.
Az ingatlan senkinek nem kellett, amíg árverésen hirdették félmilliárdért. Aztán jött egy cég, és megvette úgy, hogy Tarsoly Csaba benne lakott.
A 77 milliárdos csalással vádolt Tarsoly szerint ő koncepciós per áldozata.
Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.
Orbán Viktor kormányfőt és Matolcsy György jegybankelnököt is beidézné a bíróságra 2015 tavaszi brókercsőd-hullám károsultjaiból alakult csoport, amely 100 százalékos kifizetést követel a történtekért felelősnek tartott államtól. A hosszúnak ígérkező ügy tárgyalása csütörtökön kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
Azt szeretnék elérni, hogy állapítsa meg a bíróság a brókercsődökért az állam, a jegybank és a számvevőszék felelősségét.
Mindössze 18,2 milliárd forintért, azaz négyzetméterenként 56 ezer forintért vette meg a magyar állam az egyetlen komoly, piacképes Quaestor-örökséget, a leendő olimpiai helyszínként is szóba jött DunaCityt. A kötvényeseknek ebből nem jut egy fillér sem.
Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.
A tüntetők Borkai Zsolt és a Quaestor közötti összefüggésekre hívták fel a figyelmet.
Üvöltözésbe fulladt, majd félbeszakították a fővárosi Lurdy Házban azt a tájékoztatót, amit a Quaestor-károsultaknak szerveztek pénteken. Annyit azért elmondtak nekik, hogy valószínűleg már egy fillérhez sem jutnak a felszámolásból – derül ki a Népszabadság beszámolójából.
A hozam definícióját pontosítaná a Quaestor és más brókercégek károsultjaira vonatkozó kárrendezési törvényhez pénteken benyújtott módosító javaslatában az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.
Az igazságügyi minisztérium vizsgálja, hogy kell-e törvényt módosítani a Quaestor-károsultak miatt, miután azok egy része kevesebb kártérítésre számíthat, mint a többiek.
Csak harmadannyi pénzre számíthatnak a Quaestor-károsultak a második körös kártalanítás során – írja a Világgazdaság.
Nagyjából kétszáz résztvevővel kezdődött el szerda délelőtt a Quaestor-károsultak flashmobja a Lánchíd pesti hídfőjénél a brókercég bedőlésének első évfordulóján. A hídra egy molinót is kifeszítettek.
A Kárrendezési Alapnál kell jelentkeznie a károsultaknak, de akik már korábban jelezték kárrendezési igényüket, azoknak most nincs dolga.
Fény derülhet arra, hogy Tarsoly Csaba hivatalos úton tájékoztatta-e Orbán Viktort a Quaestor bedőlésekor, vagy személyesen átadva magánlevélben üzent-e a miniszterelnöknek a csődbe került társaság vagyoni helyzetéről. A Quaestorból az állam még időben kivonta a pénzét, de a lakossági befektetőket jelentős kár érte.
Az igazságügyiminiszter szerdán benyújtotta a parlamentnek az új Quaestor-törvény tervezetét, amely már tartalmazza az alkotmányellenesnek nyilvánított pontok módosítását.
