A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Hosszú bizonyításra számít Palotás János, a bedőlt Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária brókercégek közel 1800 károsultját pertársaságba szervező szakember a Fővárosi Törvényszéken ma indult eljárásban. A perben azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki a magyar állam felelősségét a brókertársaságok törvénytelen működéséért, ügyfeleik átveréséért és az okozott kárért.
A kár összegét nem kell megállapítani, mert az ismert: csak azok a quaestoros és hungáriás kötvényesek, akik nem vagy csak részlegesen kaptak kártalanítást a speciális „Quaestor-törvény” alapján még legalább 60-70 milliárd forintot követelnek és további tízmilliárdos a Buda-Cash kisbefektetőinek a vesztesége is. (Utóbbiakat csupán a Befektető-védelmi Alapból kártalanították fejenként maximum 6 millió forintig.)
A három értékpapír-kereskedő által körülbelül 60 ezer ügyfélnek okozott teljes kár meghaladta a 300 milliárd forintot, ebből a mostani perközösség húszmilliárdos összegért harcol. (Palotás egyes kliensei tavaly a Strasbourgi Emberi Jogi bírósághoz is fordultak mondván, a magyar állam alapvető jogaikat sértette meg.)
Túry Gergely
Aligha lesz könnyű dolga azonban a Palotás által mozgósított ügyvédeknek. Nem elegendő ugyanis, ha bírósági ítélet születik arról, hogy a különféle állami intézmények jogsértést követtek el a brókercégek szabályozásakor, ellenőrzésekor vagy a nyilvánosság megtévesztő tájékoztatásakor, azt is meg kell állapítania a bíróságnak, hogy az ügyfelek kárát konkrétan az állam magatartása okozta.
| Brókerbotrányok |
A Buda-Cash Brókerház működési engedélyét 2015. február 23-án függesztette fel a Magyar Nemzeti Bank, miután egy átfogó vizsgálat során súlyos visszaélésekre utaló információkat fedezett fel. Ezt követően az egész szektorban eladási roham kezdődött. A jegybank a Quaestornál is a Buda-Cash ügy miatt kezdett vizsgálódni március 8-án, egy nappal később a társaság öncsődöt jelentett. Kiderült, hogy a csoport által kibocsátott és a brókercége által forgalmazott kötvények egy része fiktív volt: a 210 milliárd forintnyi kötvényállományból 150 milliárdot engedély nélkül bocsátottak ki, így a csődöt sem a Buda-Cash bedőlése miatti kötvényeladás idézte elő. A Quaestor ügyfelei között ráadásul nem csak magánszemélyek voltak, de több önkormányzat, a Külügyminisztérium is. Mivel a kötvényekre sem a betétbiztosítási alap, sem a befektetővédelmi alap nem vonatkozott, ezért a kormány külön törvényben biztosította a kártalanítást. Ezt az alkotmánybíróság és az Európai Bíróság is elvetette, az újabb törvény alapján az egykori befektetők 30 millió forintig jogosultak kártalanításra az államtól, efölött a brókercégektől követelhetik káruk megtérítését. |
Palotás bízik ebben, mert mint a hvg.hu-nak a tárgyalás után elmondta: azzal érvelt, hogy törvényes és gondos állami kontroll mellett az érintett cégeknek és termékeiknek egyáltalán nem is lett volna szabad a piacon lenniük, azaz kárt sem okozhattak volna, sem 300 milliárdot, sem többet, sem kevesebbet.
Csakhogy egyes bátrabb ügyfelek indítottak már pereket a pénzügyi cégeket felügyelő Magyar Nemzeti Bank felelősségének a megállapításáért, de nem jártak sikerrel. Egy, a Quaestornál tízmillióját elveszítő kötvényes ügyvédje a hvg.hu-nak azt mondta: a bíró által feltett kérdések alapján az első tárgyalás után nyilvánvaló volt, hogy az ügy reménytelen, ezért inkább visszavonták azt a kerestet, nem akarták újabb, fölösleges költségekbe verni a károsultat.
Stiller Ákos
Lehet perelni az államot?
Azon túl, hogy a simlis brókercégek vagyontalanná váltak, ez lehet az oka annak, hogy a károsultak 80 százaléka semmilyen jogi lehetőséget nem ragad meg azért, hogy a pénzéhez jusson. Pedig nagyon is jogosnak tűnik a háborgásuk:
hogyhogy évtizedig nem vette észre a felügyelet a fiktív számlákat, az engedély nélküli, fedezetlen kötvénykibocsátásokat, a hamis kimutatásokat, a tőkehiányt.
A csütörtöki tárgyaláson az állam (ebben az esetben a nemzeti fejlesztési tárca) ügyvédei azt bizonygatták: őket nem is lehet perelni. Ennek jegyében ellenkeresetet nyújtottak be, és a kereset jogosulatlanságát igyekeztek bizonyítani.
Fő indokuk az volt, hogy a törvények szerint kártalanított ügyfelek ennek fejében lemondtak a jogaikról. „Igaz, lemondtak például arról, hogy a brókercégek felszámolásában részt vegyenek, és azzal kapcsolatosan pereket indítsanak. De nem adták át az államnak még a válóperük vitelét is!” – tromfolt erre Palotás. Arról nem beszélve, hogy az egyáltalán nem kártalanított befektetők nem mondtak le semmiről.
„Felkészültünk – folytatta Palotás – 140 oldalas szakvéleményt nyújtottunk be, érdemi választ várunk rá.” Meglehet naivan, de hisz abban, hogy az állam nem kaphat felmentést ebben az ügyben a perelhetőség alól. A pereskedő csapat nem is áll le, Orbán Viktor kormányfőt, Matolcsy György jegybankelnököt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert és Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét is megpróbálják beidéztetni a bíróságra. A következő tárgyalás június végén lesz.
Quaestor-károsultak tüntettnek a Fővárosi Törvényszék előtt 2016 októberében
Stiller Ákos
Mentés a 24. órában
Új elem az ÁSZ felelősségének a feszegetése azért, mert nem ellenőrizte a brókercégeknél pénzt forgató állami intézményeket és önkormányzatokat. Közülük a Szijjártó felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőháznak kivételesen sikerült a gyakorlatilag csődben lévő Quaestorból a 24. órában kikapnia 3,8 milliárd forintját, miközben az agrártárcához tartozó Tartalékgazdálkodási Intézet félmilliárdos nagyságrendű summát bukott a Hungáriánál, Százhalombatta önkormányzata pedig ugyanitt kétmilliárdot, s a sor még hosszú.
Bár ezek az intézmények jellemzően állampapírok megvásárlására adtak megbízást a brókercégeknek, érdekes a felvetés, hogy
miért kockázatokat hordozó vállalkozásokra, nem pedig a számukra abszolút biztonságos államkincstárra bízták e befektetési manővereket.
És mindezért hosszú éveken át miért nem húzta meg senki a vészharangot, például a biztonságos pénzkezelésüket ellenőrizni hivatott ÁSZ.
A jelek szerint a kormány elégedett azzal, hogy mindhárom ügyben büntetőeljárások folynak, a Befektető-védelmi Alap és a speciális Kártalanítási Alap pedig több 150 milliárd forintnyi kártalanítást pengetett ki, aminek a terhét nem csekély részben a szabályosan működő pénzügyi intézmények viselik. Közben a Quaestor fiktív kötvényeit megvásárlók pár száz fős csoportja százszázalékos kifizetést kapott a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. felszámolásában, pedig amit ők csináltak – kellő bizonylatok nélkül, extrahozamos „értékpapírokat” vettek – az a pilótajátékkal egyenlő.
A többi Quaestor-kötvényesnek pedig a legfőbb reménye úszott el azzal, hogy az állam tavaly 18 milliárd forintért megvette az egykori Quaestor-birodalom legértékesebb vagyontárgyának tartott, a tulajdonos cég végelszámolója által eredetileg 28 milliárdért hirdetett DunaCity-ingatlanokat – sokan mutyit, a vagyon átjátszását sejtik az események mögött.
És aki esetleg el akarja tenni emlékbe a teljesen értéktelen Quaestor-kötvényét, annak akár több tízezer forintot kellett fizetnie a forgalmazó Quaestor brókercég felszámolójának, hogy egyáltalán megkaphassa azt. „Abszolút tévedés – fakadt ki ezzel kapcsolatos a hvg.hu-nak már tavaly Palotás – a kötvényeseknek nem egy semmit sem érő papír, hanem annak a pénzbeli ellenértéke jár. Az állam pedig, miután fizetett, perelje a becsukott brókercégeket és a vezetőiket.”
