szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kis Quaestor-ügyi statisztikával állt elő a bíróság három nappal az elsőfokú ítélet kihirdetése előtt. A vádirat mérete felér egy többkötetes nagyregénnyel, ha pedig egy évre vetítenénk a tárgyalási napok számát, január 1-től karácsony napjáig megállás nélkül zajlott volna a per.

Jövő hétfőn hirdetnek ítéletet a Quaestor-ügyben, amelyben 77 milliárd forintos csalással vádolják a befektetőcég egykori vezérét, Tarsoly Csabát (borítóképünkön). A Fővárosi Törvényszék három nappal az ítélet előtt összeszedte, mennyi anyag keletkezett, és mekkora munkával járt az ügy 2016 óta zajló bírósági eljárása. 

Csak a  2016-os eredeti vádirat 1548 oldalas volt, amit azóta többször módosítottak és kiegészítettek. 

A nyomozati iratok 132 ezer oldalnyit tesznek ki, a de mellékletek között van 104 darab CD-lemez és összesen 5 TB kapacitású winchester is.

A tárgyalási napok számai majdnem kiadnak egy teljes évet: összesen 359 napon tárgyalták az ügyet, amiből

  • 193 napon át tartott a tanúk kihallgatása, 
  • 73 napon át pedig szakértők meghallgatása.

Előterjesztettek egy rakás szakértői véleményt, így 

  • 21 informatikai szakértői véleményt – közel 5 GB terjedelmű melléklettel, 
  • egyesített könyv-, pénz- és tőkepiaci, valamint informatikai szakvéleményeke – két kiegészítéssel, 4 GB melléklettel – összesen 861 oldal terjedelemben, 
  • 5 igazságügyi orvosszakértői véleményt.

Ez azonban nem volt elég: 2018-ban újabb 40 oldalas vádiratot nyújtott be az ügyészség, amit a bíróság egyesített az alapüggyel, ennél fogva 2064 oldal újabb nyomozati anyagot csatoltak az addigiakhoz. 2018 júliusában érkezett egy újabb 25 oldalas vádmódosítás, majd 2019 márciusában még egy 10 oldalas vádkiterjesztést nyújtott be az ügyészség.

A bizonyítási eljárás végén pedig – az ügyben beszerzett egyesített könyv-, pénz- és tőkepiaci, valamint informatikai szakvélemény megállapításaira tekintettel – 2024 februárjában a vádhatóság egy 859 oldalas vádmódosításában pontosította az addigi vádakat.

Mint a bíróság írta, „az ügy sokdimenziós voltát és nehézségét igen jól érzékelteti az a tény is, hogy” 

  • a bírósági szakaszban 17 új szakértőt kellett kirendelni,
  • akik közül 6 szakértőt ki kellett zárni,
  • 2 további szakértőt fel kellett menteni.

A Quaestor-csoport 2015-ben jelentett öncsődöt, a 32 ezer ügyfél azonban hiába próbálta kivenni a bennragadt pénzét, a cég által kibocsátott 210 milliárdnyi kötvényből 150 milliárd forintnak az MNB szerint nem volt fedezete. A bírósági eljárás 2016 óta húzódik, a cég vagyonát az állam árverésre bocsátotta, de a fel-felbukkanó Quaestor-milliárdokból csak a károsultaknak nem jutott.

Az átverő-show folytatódik: a fel-felbukkanó Quaestor-milliárdokból csak a károsultaknak nem jut

Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.

Kalapács alá került a fővádlott budai villája is, amit aztán úgy adott el az állami felszámoló, hogy maga Tarsoly Csaba még benne lakott.

Eladták a Quaestor-vezér budai házát, miközben Tarsoly Csaba még benne lakott

Az ingatlan senkinek nem kellett, amíg árverésen hirdették félmilliárdért. Aztán jött egy cég, és megvette úgy, hogy Tarsoly Csaba benne lakott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!