Az oroszok idén sokkal erősebben támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami miatt a lakosság élete ellehetetlenül. Főleg, hogy már csak az erőműveket támadják.
Olajradiátorokkal fűtik fel a 17 fokos kórtermeket.
Néhány éve még elsősorban a nyári hőség ellenszereként gondoltunk a klímára, a hőszivattyú pedig sokak számára egzotikus, drága épületgépészeti megoldásnak számított. Ma már egészen más a kép: a hűtés és a fűtés egyre inkább ugyanannak az energetikai rendszernek a része, miközben a családi házak mellett vállalkozások és ipari létesítmények is keresik az energiahatékonyabb megoldásokat. A változás a kereskedők és kivitelezők szerepét is átformálja. Jó példa erre a Meleget.hu története, amely a kazánkereskedelemtől jutott el az országos klíma- és hőszivattyú-értékesítésig, 2026-ban pedig egy újabb lépéssel országos telepítői hálózattal egészítette ki működését.
A szűk értelemben vett fa forgalmi adója csökkent, ám a szállítás és a darabolás adóterhelése nem. A végső ár így csak nagyjából 9 százalékkal mérséklődött a 22 százalékpontos áfacsökkentés után.
Egy családi ház tervezésekor könnyű elveszni a négyzetméterek, burkolatok, nyílászárók és konyhabútorok között. Pedig van egy döntés, amely jóval tovább meghatározhatja az otthon működését, mint bármelyik látványelem: hogyan fogjuk fűteni, hűteni és meleg vízzel ellátni az épületet? A hőszivattyú azért kerül egyre gyakrabban képbe, mert nem egyszerűen egy újabb fűtési technológia, hanem egy komplett otthoni energetikai rendszer alapja lehet.
A bejelentése szerint így biztosított lesz a tűzifaellátás a téli időszakra.
Mekkorát és miért esett olyan nagyot a tiszta és hatékony fűtés ígéretét hordozó hőszivattyúpiac, mi kellene ahhoz, hogy felpörögjön az ágazat? Miért mutogatja üresen kongó csehországi üzemét az egyik legnevesebb gyártó egy nemzetközi újságírócsapatnak?
Baracskai József azt is jelezte, hogy az általa vezetett település egyetlen szál fát sem kapott az országos tűzifaprogramból.
Áramkimaradás okoz problémát több településen is, ez pedig érinti a fűtést is.
Az egyetem szerint levegős lett a fűtési rendszer és emiatt volt hideg a tantermekben.
A Tisza Párt elnöke szerint a miniszterelnök bejelentése csak egy sebtapasz, egy extrán rövid távú segítség.
Rekordmennyiségű áramot és rengeteg gázt fűtöttünk el. Bár a tározók telítettsége az elmúlt évekhez képest alacsony, pánikra semmi ok.
Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára közölte, hogy megállapodtak az MVM-mel, január végéig meghosszabbítják a kikapcsolási moratóriumot.
Az intézmény fűtési rendszerét 2,8 milliárd forintból újították fel, de terhelés alatt időnként megadja magát.
A felháborodott szülő visszautasította az egészségügyi államtitkár feltételezését, hogy politikai elköteleződés miatt sérelmezi azt, hogy nincs fűtés és lámpa a gyermekkórházban.
Az egészségügyi államtitkár kapott egy panaszos üzenetet a János-kórház állapotáról, és rögtön megállapította, hogy hülye, aki azt gondolja, hogy Magyar Péter irányítása alatt majd soha semmi nem romlik el. Igaz, Magyar Péterről nem is írt neki az illető.
Ugyan dolgoznak a probléma megoldásán, a dolgozók szerint a jövő hétre sem várható változás.
A betegeket áthelyezték olyan osztályokra, ahol a fűtés zavartalanul működik, a járóbeteg-szakellátáson az érintettek új időpontot kaptak.
A kórház szerint már zajlik a fűtési rendszer légtelenítése és felülvizsgálata, az elmaradt műtétek miatt elnézést kértek az érintett betegektől.
A lakossági gázkazánok, cirkórendszerek napjai meg vannak számlálva, ám a „mivel fűtsünk helyette?” kérdésre hiába ismert a tudományos, műszaki és kereskedelmi válasz, a hőszivattyúk gyorsabb terjedéséhez nemcsak edukációra, de a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak rendszerének felülvizsgálatára is szükség volna.
