#gazdaságpolitika





Rövid távon fájni fog az inflációs cél csökkentése, az a kérdés, mennyire

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors.


Az MNB kisebb gazdasági növekedést vár idénre és a következő két évre

A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció idén alacsony marad, jövőre azonban 3 százalék fölé emelkedik, majd 2028-ban 2,5 százalékra lassul, vagyis az új inflációs célra. A gazdaság idén csak 1,8 százalékkal nőhet, 2027-ben és 2028-ban közel 3 százalékkal. A külső bizonytalanságok miatt a monetáris tanács leállt a kamatvágásokkal, és visszaáll „adatvezérelt módba”, havi egyedi döntéshozatalra.









Magyar Péter adott 5 ezer forintot a vállalkozásoknak, de még nem tudni, mi lesz a nekik kedvezményes hitelt nyújtó MKIK sorsa

Megszűnik a kötelező kamarai hozzájárulás közutálatnak örvendő intézménye. A kormány gyámság alá helyezte az iparkamarát, és személyi megújulást vár, de nem világos, hogy mik a céljai a számos közfeladatot ellátó, ám belső konfliktusokkal küzdő kamarai rendszerrel. Az sem világos, mi lesz a kedvezményes Széchenyi-hiteleket kezelő MKIK-céggel, a Kavosszal.



Szárazság: ha több vízre volna szükség, csak Pintér Sándor volt államtitkárának cégétől vásárolhat az egyik szolgáltató

Ha a dorogi térségben több vízre volna szükség a fogyasztás növekedése miatt, akkor a helyi szolgáltató csak Tasnádi László volt belügyi államtitkár érdekeltségébe tartozó cégtől vásárolhatna plusz vizet – értesült a HVG. A 2051-ig érvényben lévő megállapodás azért is szokatlan, mert az ország természeti kincsei Magyarországon alapvetően állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak, a tokodaltárói vízbázis mégis a Tasnádi-féle cégnek termel bevételt.