Az új jegybanki vezetés fordulatot hajtott végre, amit a befektetők is elismernek – üzente az Országgyűlés illetékes bizottságában Kármán András, aki a Pénzügyminisztérium és az MNB közti jó együttműködésre számít. Az elmúlt negyedszázadban erre alig akadt példa.
Beadta az új kormánypárt az első törvényjavaslatait, miközben rohamtempóban nézik át, milyen állapotban került hozzájuk az ország irányítása, hol van szükség kármentésre, és elkezdtek érkezni a hitelminősítők üzenetei is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A Magyar Péter választási győzelmét követő eufória gyorsan párologhat. Az első negyedévben a gazdaság életjeleket mutatott ugyan, azonban három év stagnálása után súlyos egyensúlyi zavarokon kell úrrá lenni a pályamódosításhoz.
A hitelminősítő rontotta a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi előrejelzését: az idei évre már csak 1,9 százalékos GDP-bővülést várnak. A Moody’s szerint az előző kormány intézkedései miatt még idén és jövőre is nőni fog az államadósság GDP-arányosan. Az értékelés alapján az uniós források megszerzésén múlik, ősszel leminősítik-e Magyarországot.
Ha nem váltott volna kormányt Magyarország, akkor most szinte biztosan arra készülhetnénk, hogy a következő két hétben befektetésre nem ajánlott adósbesorolást kapunk valamelyik nagy hitelminősítőtől. Az új kormánnyal szemben nagyobb a türelem, de a következő hitelminősítési körre, november-decemberre már eredményekre lesz szükség.
A gyorsforgalmi úthálózat, a Budapest–Belgrád-vasútvonal és az iváncsai iparvágány pénzei is részben hiányoznak a költségvetés táblázataiból egy átadás-átvételi dokumentum szerint.
Mivel az ukrán gabona és más termékek behozatali tilalmát veszélyhelyzeti rendelet szabályozta, az hatályát vesztette, de Bóna Szabolcs megígérte, a lehető leggyorsabban visszaállítják azt.
A Fidesz kormányzása alatt a magyar állam régiós összehasonlításban kiemelkedően sokat költött a saját működtetésére, illetve különféle gazdasági ügyekre. Ha a szóban forgó területeken a magyar állam kiadásai a régiós átlagra csökkennének, a megtakarítás a GDP 4,3 százalékával lenne egyenértékű.
A jövedelemadóztatás hazai rendszere fenntarthatatlan a volt jegybankelnök szerint, de nem elég az alacsonyabb keresetek terhelését csökkenteni. Az alacsony nyugdíjakat jelentősen emelni, az árkorlátozó intézkedéseket pedig kivezetni kellene.
Mellár Tamás szerint a KSH vezetése az Orbán-kormány igényeit kiszolgálandó manipulált adatokat, egyebek mellett a szegénységi statisztikákat, de új módszertant kellene bevezetni és revíziót kellene végrehajtani az infláció és a GDP-számítás területén is. A KSH felső vezetését szerinte le kellene váltani, az új vezetőséget pedig az Országgyűlésnek kellene kineveznie.
Az év eleji adatokat erősen torzította a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett fegyverpénz. 2025 márciusához képest a nettó átlagfizetés 11,3 százalékkal, a nettó közepes fizetés 13,2 százalékkal volt magasabb. A nettó keresetek növekedését alaposan megdobták a választás elé időzített szja-kedvezmények.
A bizottság, az EP és a Tanács megállapodtak az USA-val kötött vámalku működéséhez szükséges jogszabályokról. A szabályozásba belefoglalnák, hogy az USA-nak nyújtott kedvezmények Trump elnökségének végével egyéb intézkedés híján automatikusan megszűnnek.
Örvendetes, hogy a Tisza Párt prioritásként kezeli az uniós források megszerzését, de fontos, hogy a pénzeket ne csak áttolják a rendszeren, hanem jól költsék el – mondja Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
Éppen hogy az uniós szabályokon belül maradnak.
Úgy kell belőni az uniós fizetőeszközt, hogy alacsony legyen az infláció, viszont az eddig a gyenge forinton jól kereső exportszektor se dőljön be tőle.
Március végére 69 012 milliárd forintnyi jött össze.
A Yadea tőlünk akarja kielégíteni a növekvő európai keresletet.
Megalakult Magyar Péter kormánya, és részletesebben beszéltek az új miniszterek a terveikről, felsejlett az üzemanyagkáosz emléke, és rábukkantunk egy nem sokkal a választás előtt kötött, 1311 milliárd forintos szerződésre. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hiába az elmúlt évtizedek vaskos állami támogatásai és gazdaságélénkítési programjai, az elköltött, óriási összeg nem fordította érdemben termőre a magyar gazdaságot. Hogy hogyan változtathatna ezen a Tisza-kormány, arról Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet Gazdaságkutatási igazgatója beszélt a HVG New World Talks konferenciáján.
A hitelminősítők értékelését is javítaná, ha Magyarország belépne az euróbevezetés előszobájának számít árfolyammechanizmusba. Az őszi hitelminősítések már kritikusak lehetnek, e ponton már segíthet, ha a kormány az árfolyammechanizmus felé igyekszik.
