A köztársasági elnök szerint az európai alkotmánykultúra kifejezetten tiltja a személyre szabott törvényalkotást. „Ez az alkotmányozó többséggel való visszaélés egyik formája” – jegyezte meg.
Feljelentést fontolgattak a Magyar Honvédségnél, miután a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi kommunikációs igazgatója azt sugallta, hogy biztonsági kockázatok álltak fent, amikor honvédségi géppel utazott az államfői delegáció. Bár a honvédség határozottan tagadja a konkrétumokban szűkölködő vádak jelentős részét, az kiderült: van bennük némi igazság. De mi abból az igazság, hogy Sulyok Tamás kijárta, ugyanazokkal a pilótákkal repülhessen?
A Magyar Péter ultimátuma ellenére pozíciójához ragaszkodó államfő csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárásban vizsgálja az ügyét. Így nemsokára Budapestre utaznak az alkotmányjogi testület munkatársai „tájékozódni”.
Habár az aktuális köztársasági elnök ténykedéseit elemző írásainkban gyakran fogalmaztunk meg erős kritikát, nem ezek a cikkek, sokkal inkább maguk a szereplők voltak azok, akik hatékonyan rombolták az intézmény és mindenkori vezetője tekintélyét.
Jogszerű és/vagy „méltó-e” a hivatali idejük lejárta előtt megválni a közjogi méltóságoktól? Van-e korlát a mindenkori kétharmad előtt? Ezekről a kérdésekről is lehet(ne) értelmes vitát folytatni Sulyok és társai eltávolítása kapcsán, csakhogy a Fidesz ma egészen mást mond, gondol ezekről, mint amikor még Orbánék birtokolták az alkotmányozó többséget. A NER 16 évének terhes öröksége az is, hogy magába az államfői intézménybe vetett bizalom is megrendült.
A köztársasági elnök egy német lapnak adott hosszú interjút az elmúlt hetek történéseiről, és megerősítette, hogy nem mond le. Azt pedig határozottan tagadta, hogy a Fidesz bábja lenne. Úgy véli, a Tisza-kormány „titkos alkotmányozása” politikai zsákmányszerzést készíthet elő.
Sulyok Tamás alkotmánymódosítással való félreállítása távolról sem a legagresszívabb módja az államfő eltávolításának, még a magyar történelemben sem. Azért voltak ennél békésebb megoldások is.
A köztársasági elnök szerint a kormány személyre szabott jogalkotással akarja eltávolítani őt a pozíciójából, márpedig ez „hatással lehet például a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is”.
Fülöp Botond szerint az alkotmánymódosítást sem a köztársasági elnök, sem pedig az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja majd tartalmi alkotmányossági szempontból.
Idén az államfő már nem köszöntötte fel nyilvánosan a volt miniszterelnököt.
A miniszterelnök május 31-et nevezte meg határidőnek, Sulyok Tamás azonban nem mond le. A Fidesz közleményt adott ki, amelyben kiállnak Sulyok mellett, Magyart pedig diktátornak nevezik.
Az államfő megvárja a Velencei Bizottság szakértői véleményét.
A miniszterelnök Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok lemondására szabott határideje vasárnap éjfélkor jár le.
Az ellenzék 2022-es államfőjelöltje úgy látja, a Fidesz által írt alkotmányban már most is benne van egy olyan – igaz, szubjektív – elem, amellyel elmozdítható az államfő, ha önként nem távozna.
A nemzetközi jogász szerint az államfő politikailag tarthatatlan helyzetbe került.
A miniszterelnök szerint nincsen miről egyeztetni a köztársasági elnökkel.
A köztársasági elnök nem érezte kellemetlennek, hogy nem készültek vele és az új miniszterekkel közös fényképek, mert a „kellemetlen” szót ebben a helyzetben nem tudja értelmezni.
Az internet népe nem kímélte Sulyok Tamást, egy sor mém figurázza ki a miniszteri beiktatás fotózása közben magányosan álldogáló köztársasági elnököt.
A Telex kérdésére a köztársasági elnök hivatala röviden válaszolt, az Alaptörvényt emlegetve.
