„Egy alkotmány tartalmi elfogadhatatlanságát állító erkölcsi-morális érvek nagyon súlyosak és meggyőzőek lehetnek. De egy dolgot sem most, sem máskor nem eredményeznek: közjogi értelemben vett érvénytelenséget” – szögezte le négy éve Karsai Dániel. Az életvégi döntés szabadságáért küzdő, 2024-ben elhunyt alkotmányjogász azért érezte szükségét, hogy másokkal is megossza álláspontját, amely szerint a jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet visszaépíteni, mert akkoriban élénk vita folyt arról, hogy ha a Márki-Zay Péter vezette ellenzék esetleg szűk többséggel győzne a 2022-es választásokon, módosíthatná-e az Alaptörvényt.
Karsainak – és a hozzá hasonló szakvéleményt megfogalmazóknak – az volt a meggyőződése, hogy Orbánék ugyan látványosan visszaéltek a kétharmados parlamenti többségükkel, de ez senkit nem jogosít fel arra, hogy megpróbálja feles törvényekkel és némi csavaros indoklással felülírni az alkotmányt és a sarkalatos törvényeket. Másként vetődik fel a kérdés 2026. április 12., a Tisza által a rendszerváltás utáni legnagyobb szavazatszámmal és -aránnyal megnyert választás óta.
Ma így hangzik a kérdés: létezik-e bármiféle gátja annak, hogy az egymást váltó, kétharmados felhatalmazást szerzett politikai erők megváltoztassák az előző kétharmad által hozott döntéseket, köztük az államfő kinevezését?
A NER leomlott bástyainak utolsó falmaradványait védő fideszesek értelmezése szerint utóbbi kimeríti a joggal való visszaélés fogalmát, és – mint például Gulyás Gergely frakcióvezető fogalmazott – „visszamenőleges hatályú döntéshozatallal” nem lehet kikényszeríteni Sulyok Tamás eltávolítását.
Nem voltak ilyen finnyásak, amikor 2011-ben ugyanezt tették a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökével, Baka Andrással, akinek még négy éve lett volna a poszton. A különbség annyi, hogy akkor – a „ne lógjon ki annyira a lóláb” jegyében – magát az LB-t is megszüntették. (Lett helyette egy régi-új intézmény: a Kúria.)
https://hvg.hu/360/20260602_elnoki-ugyek-a-hvg-ben-es-a-hvg-cimlapjain-hvg
Kövér László házelnök még pár éve is arról beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, hogy a fékek és egyensúlyok rendszere egy hülyeség, „azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához”. Az a baj – fejtegette akkor, amikor még az ő pártja volt kormányon –, „hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt”.
Orbán és pártalapító társa, Kövér alighanem azt is bánja már, hogy nem hallgattak Pokol Béla korábbi alkotmánybíróra, aki tavaly állt elő az Alkotmányvédelmi Tanács ötletével.
