#társadalom





A kertészkedés közelebb vihet minket a kék zónák életmódjához

A longevity ma már nemcsak a biohackelésről, a táplálékkiegészítőkről vagy a teljesítményoptimalizálásról szól. Egyre többen keresik azokat a hétköznapi, természetközeli tevékenységeket, amelyek hosszú távon javíthatják az életminőséget, csökkenthetik a stresszt és segíthetnek egészségesebben öregedni. Király Béla szerint a kertészkedés pontosan ilyen: egyszerre mentális detox, fizikai aktivitás, tudatos táplálkozás és egyfajta visszakapcsolódás a valósághoz. Az egykori újságíró ma már biogazdaságot működtet, A kék zónás kert című könyvében pedig arról ír, hogyan kapcsolódhat össze az önfenntartás, a természetközeli életmód és a longevity szemlélete.



Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?


Miért hasznos egy kis depresszió? – beszélgetés Bereczkei Tamás pszichológussal

Miért volt egykor a depresszió hasznos énvédő mechanizmus, és miért kontraproduktív a túlzott kényelem? Bereczkei Tamás Elhangolódás című könyvében feltárja, mennyire fontos megértenünk a biológiai evolúció természetét – hiszen a kulturális környezet csak az utóbbi évezredekben vált meghatározóvá, és még nem igazán alkalmazkodtunk hozzá. Ez az elhangolódás olyan területekre is hatással van, mint a párkacsolat és a gyermekvállalás.


Magyarék kaptak egy esélyt a romáktól is, de néhány szimbolikus lépés most nem lesz elég

Vannak olyan választókerületek, ahol a roma szavazatoknak köszönhetően nyert a Tisza, miután tömegesen fordultak el a Fidesztől, és adtak bizalmat Magyar Péternek, csakhogy ez a bizalom törékeny – mondta a HVG-nek Mensur Haliti, Roma Foundation for Europe alelnöke. Szerinte a valódi próba most következik, az új kormánynak érdemi reformokkal kell bizonyítania, hogy nem csak szimbolikus szerepet szán a romáknak. De hol ronthatja el a Tisza és mit remélhetnek a romák?





Gyökeresen megváltozni látszik, amit a gyerekvállalásról gondol a magyar társadalom

Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.




Pert nyertek Strasbourgban a szociális dolgozók a magyar állammal szemben

10 ezer euró sérelemdíj és az eljárási költségek kifizetésére kötelezte a magyar államot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet szerint a magyar hatóságok ellehetetlenítették a szociális ágazati dolgozók sztrájkjogát. Az érdekvédők abban bíznak, hogy Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter új fejezetet nyit az együttműködésben.




Gyerekek a képernyők között: hogyan formálja az online tér a mentális jóllétüket?

A mai gyerekek nem egyszerűen használják az internetet, sokkal inkább belenőnek. A Z és Alfa generáció számára az online jelenlét nem külön tér, hanem a mindennapi élet szerves része, barátkoznak, szórakoznak, tanulnak, és egyre inkább itt építik a jövőképüket is. Ez a természetesség azonban komoly kérdéseket is felvet: vajon hogyan hat mindez a mentális egészségükre?


Kutatók szerint összefüggés lehet a hosszú munkaidő és az elhízás között

Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.