A finom, foszlós, fonott kalács egész évben is sokszor az asztalra kerülhet. De húsvétkor mindenképpen ott a helye a sonka és a tojás mellett.
|
|
A húsvéti sonka, a bárány, a tojás és a kalács a termékenységet, a bőséget jelképezik. Az ételeket húsvét vasárnapján megszentelik. Ilyenkor a hívők letakart kosárkákkal érkeznek a misére, hogy a pap áldását adja a lakomára.
A húsvéti ételek összefoglaló neve a népnyelvben kókonya. A székelyek földjén azonban csak a húsvéti kalácsot értik alatta. A magyar kalács elnevezést a nyelvészek a szláv kulics szóból eredeztetik, ami szintén kimondottan a tetején kereszttel jelölt húsvéti kalácsot jelenti. Európában a legerősebb hagyománya az olaszoknál van a húsvéti kalács sütésének. Colomba Pasquale – galamb formára alakított foszlós kelt tészta. A colomba, azaz a galamb a béke jelképe, és egyben az új életet is szimbolizálja, ugyanúgy, mint nálunk a tojás. A tésztába szárított gyümölcsöket, narancsdarabokat kevernek és a tetejét mandulaforgáccsal szórják meg. Ma már többféle változata is elterjedt a mascarponéstól a csokoládésig.
|
|
|
Húsvéti kalács. Olasz módra Fotó: Aréna 2000 kiadó |
A nálunk ismert hagyományos húsvéti kalács mindig kelt tésztából készül. A kelt tésztából leggyakrabban fonatokat készítenek, így a fonott kalács a legismertebb. De nagyon elterjedt még ilyenkor a kalácskoszorú. Mutatós tortaformára alakítva is: a kelt tésztából egy kisebb kerek cipót formázunk, köré pedig 3 részből készített tésztafonatot illesztünk, és így sütjük meg. A tésztából apró fonott kalácskákat és akár másnapra briósok at is készíthetünk. A tésztába ízlés szerint tehetünk mazsolát, kandírozott gyümölcsöt. Igazán mutatós ajándék vagy asztaldísz, ha a kalácsba festett tojásokat illesztünk, szalagokkal, virágokkal is dekorálhatjuk. A fonott kalácsot húsvétkor a sonkával együtt kínáljuk. Ízlés szerint készíthetjük kicsit kevesebb cukorral, bár az édes és sós-füstölt íz jól harmonizál egymással. Ha a sonka-kalács párost egy kis tormakrémmel is megbolondítjuk - amit akár a kalácsra kenhetünk - az már igazi húsvéti ízorgia!
| Tippek, fortélyok |
| - A kelt tészta készítése mindig meleg és huzatmentes helyen történjen. A hozzávalók is legyenek szobahőmérsékletűek. - Lehetőleg friss élesztőt használjunk. Az élesztőt langyos tejjel elegyítsük , adjunk hozzá egy kevés cukrot, ugyanannyi langyos lisztet és keverjük simára. Kb. 15-20 perc alatt felfut. Ha nem futna fel, akkor ne öntsük a többi hozzávalóhoz, mert az egész kárba vész. Ilyenkor érdemes inkább a tartalék szárított élesztőt bevetni. - Annak, ha az élesztő nem fut fel, több oka is lehet: nem friss az élesztő, túl forró vagy hideg a tej, huzatos a hely, ahol pihent, esetleg túl sokáig futtattuk fel és összeesett. Ugyancsak tilos az élesztőre közvetlenül sót szórni, mert akkor elveszti a kelesztő képességét. - A lisztet okvetlen szitáljuk át, így a tészta sokkal finomabb, levegősebb lesz. - A tésztát 45-50 percnél tovább nem szabad keleszteni, mert összeesik. - A deszkára tett tésztacipó alá a nyújtáskor csak vékonyan szórjunk lisztet, mert a túl sok liszttől megváltozhat az állaga. - Minden kelt tészta szereti a gőzt, így érdemes a sütőbe egy kis tálkában vizet tenni. A sütő ajtaját nem szabad nyitogatni, mert a tészta összeesik. |

