A fővárosi lakáspiachoz hasonlóan folyamatos drágulás jellemezte a megyeszékhelyeket is az elmúlt tíz évben, de közöttük is egyre nagyobb eltérés látható – olvasható az OTP Ingatlanpont lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Tatabányán például 2012 és 2023 között közel 350 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A 2013-as első lakáspiaci fellendülés kezdetén legkevesebb 144 ezer forintos négyzetméter árakról beszélhettünk a komáromi városban, ez mára már 484 ezer forint.

Az OTP Ingatlanpont számításai szerint vidéken 235 százalékos növekedésről beszélhetünk átlagosan, de ez még mindig elmarad a fővárosi 274 százalékos drágulástól.

A megyeszékhelyeket és a kerületeket külön tekintve a drágulás abszolút bajnoka Tatabánya, itt 349 százalékos növekedést értek el a négyzetméterárak, Budapesten a XV. kerület 338 százalékkal csúcstartó. A drágulás egyik okaként említhetjük a lakótelepi lakások árának emelkedését, ami jelentősen felhúzza a környékbeli lakások árát is.

Jelenleg Veszprémben a legdrágább átlagosan egy négyzetméter, 646 000 forint, valószínűleg a Balaton közelsége miatt. Második helyen követi Debrecen, 630 000 forinttal, a harmadik helyen pedig Győr szerepel, 620 ezer forintos négyzetméterárrall.

A sort Szolnok, Szekszárd zárja, alig négyszázezer forinttal, az utolsó pedig Salgótarján, itt 192 000 forintért kaphatunk átlagosan egy négyzetmétert. Veszprém és Salgótarján árai között három és félszeres eltérés látható.

Azoknál a városoknál tapasztaltak nagymértékű árnövekedést, ahol megvalósulnak nagyobb ipari beruházások, infrastrukturális fejlesztések, ilyen Debrecen is. Az ipari fejlettségi szint tényező lehet az olyan városoknál, mint Szekszárd, ami hiába megyeszékhely, a közelben lévő Paks dominanciája miatt kevésbé van szem előtt.

A legdrágább és legolcsóbb székhelyek között nyíló olló a sor végén található városok egyre nagyobb lemaradásával magyarázható.