szerző:
hvg.hu

Immár igazi verseny folyik a lakáslízingpiacon, hiszen négy nagyobb cég kínálja alacsony önerejű konstrukcióit a vevőjelölteknek. Mi a különbség közöttük, milyen arányban finanszírozzák a vételt, és mennyi terhet kell fizetnünk, ha hitel helyett lízingelünk? A hazai sajtó első piaci összehasonlítása következik.

Novemberben még csak egyetlen lakáslízingcég kínálta önerő nélküli, vagy alacsony saját részt igénylő finanszírozási konstrukcióit magánszemélyeknek, ám a következő hónapok mindegyike új versenytársat köszönthetett a piacon. A nyitó OTP-SCD Lízing mellett ma már a piacon működik a BG Hitel & Lízing (BG Easy konstrukcióval), a HVB Leasing és az Argenta. Sorra olvashatunk híradásokat újabb engedélyek bejegyzéséről, megadásáról, így a négy szereplő csupán ideiglenesen jelenti a teljes piacot.

Mivel immár igazi verseny bontakozik ki, érdemes összehasonlítani a konstrukciókat, amelyek két leglényegesebb elemét táblázatban foglaltuk össze. Mielőtt rátérnénk rövid elemzésükre, nézzük meg, mit is jelent a lakáslízing.

Tulajdon a végén

A lízingkonstrukció keretében a lízingtársaság megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, fogalmazza meg az egyik piaci szereplő, majd a lakást a lízingbevevő használatába adja. Ő csak a futamidő végén válhat tulajdonossá, de a tulajdonosi jogokat már a futamidő alatt is gyakorolhatja, például albérletbe adhatja az ingatlant. E pénzügyi lízingnek minősülő konstrukció esetében a szerződésben szereplő meghatározott végösszegért (azaz maradványértéken) a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet. A maradványérték változó, a leggyakrabban az ingatlan értékének 1 százaléka.

Az ingatlanberuházók és forgalmazók azért várták nagyon a lízing érkezését, mert a banki hitelezés során a vásárlóknak általában a lakások forgalmi értékének felét maguknak kell állniuk. A lakáslízing viszont egyet jelent az alacsony önerővel, sőt, bizonyos esetekben a 100 százalékos finanszírozással.

Maximális finanszírozási arány lakáslízing esetén (magánszemélyeknek)

Ingatlantípus

Argenta

BG

HVB

OTP-SCD

Budapesti új lakás

80%

100%

100%

100%

Budapesti használt lakás

80%

80%

n.a.

70%

Vidéki új lakás

75%

80%

100%

100%

Vidéki használt lakás

75%

75%

n.a

70%

Egyéb ingatlan

75-85%

75-80%

n.a.

70%

Forrás: finanszírozó cégek honlapjai

Pénz nélkül nem megy (Oldaltörés)

Mivel a lakáslízinget „0% önerő” szlogennel harangozták be tavaly a sajtóban, azt hihetnénk, hogy tömegesen írnak alá önerő nélküli lízingszerződéseket ma Magyarországon. Amint az táblázatunkból is kiderül, nem mindenki és főként nem mindent tart érdemesnek erre. Úgy fogalmazhatunk, hogy 100 százalékig olyan budapesti vagy nagyobb vidéki városban található új lakásokat finanszíroznak, amelyeknek beruházói kapcsolatban állnak a finanszírozó céggel. E beruházók ajánlott listáját néhol közzé is teszik. A HVB és az OTP-SCD hivatalosan nem tesz különbséget főváros és vidék között a finanszírozási arányt tekintve, a BG és az Argenta már igen, bár utóbbi cég egyáltalán nem ajánl saját rész nélküli konstrukciót.

Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy 50 ezer forint készpénzzel így sem lesz saját lakásunk. Az előzetes díjak, illetékek ugyanis tetemes költséget jelentenek, az OTP-SCD Lízing ügyfélszolgálata például kérdésünkre az ingatlan árától és nagyságától függően körülbelül 500-800 ezer forintban határozta meg az e célra félreteendő összeget, és e nagyságrend igaz minden konstrukcióra.

Aki használt lakásra vágyik, akár Budapesten, akár vidéken, az ingatlan árának legalább negyedét-harmadát kell felmutatnia, és akkor még nem is beszéltünk a jövedelem és egyéb vizsgálat eredményeiről, amelyek ronthatják a maximális finanszírozási arányt.

Mit vizsgálnak? (Oldaltörés)

A lízingcégek vegyes szempontok szerint állapítják meg azt, ki lízingelhet tőlük lakást, és ki nem. A HVB Leasing például (a piacon eddig szokatlan módon) nyilvánosságra hozta, hogy az alábbi információs csoportok alapján alakítja ki véleményét:

Általános adatok: Lízing célja, összege, devizaneme.

Azonosító személyi adatok: Állandó lakcímén a tulajdonviszonya? Mióta lakik jelenlegi lakhelyén? Munkahelyi és mobil telefonszám.

Demográfiai adatok: Családi állapota, legmagasabb iskolai végzettsége. Keresők és eltartottak száma a családban.

Munkahelyi adatok: Jogviszony típusa, foglalkoztatási ágazat. Mióta dolgozik jelenlegi munkakehelyén? Előző munkahelye és mettől, meddig dolgozott ott?

Anyagi helyzet: Rendszeres pénzügyi kötelezettségek, tartozások (hitel, autólízing stb.). Családi cash flow helyzete.

Banki ismertség: Bankszámla száma, ha más banknál vezet számlát. Bankközi adóslistán (BAR) szerepel-e?

Ingatlanadatok: Ingatlan jellege, alapterülete, építés éve, építés módja (tégla, panel). Tehermentes az ingatlan?

A fenti kérdéskörökre támaszkodva kialakul az ügyfélminősítés, amely alapján eldöntheti a lízingtársaság, hogy az ügyfél „preferált” kategóriába tartozik-e.

Lízingterhek: ennyiért adják (Oldaltörés)

Amint az második táblázatunkból is látszik, óriási különbségek nincsenek a lízingdíjak terhei között. A két első szereplő, az OTP-SCD és a BG törlesztésének teljes hiteldíjmutatója egyetlen esetben sem tér el még két tized százalékot sem. Ez viszont azt is jelenti, hogy némileg olcsóbb a HVB lízingdíja (az Argenta lízingkonstrukcióinak adatai nyilvánosan nem elérhetőek).

Az adatok is bizonyítják, hogy a lízing törlesztő részlete valamennyivel magasabb, mint a hagyományos lakáshitelé. A HVB piaci devizaalapú lakáshitelei felmérésünk készítésekor nagyjából 1 százalékkal alacsonyabb THM-mel voltak igényelhetőek. Az OTP összehasonlításul vett lakáshitelei körülbelül 1,5 százalékkal voltak olcsóbbak, mint a cégcsoport lízingdíjai.

Lakáslízing THM

Lízingdíj devizaneme

BG*

HVB

OTP-SCD

Svájci frank

7,71%

6,96%

7,72%

Euró

9,25%

8,53%

9,35%

Forint

13,45%

12,33%

13,62%

Forrás: finanszírozó cégek honlapjai

*terhek jövedelemvizsgálat esetén

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Gazdaság

Költözés: mire érdemes odafigyelni?

A gyors és bonyodalmaktól mentes költözés az álmok világának része, ám érdemes megtenni mindent, hogy elkerüljük a teljes káoszt. Néhány jó tanács az új otthon elfoglalásának napjaira.

hvg.hu Gazdaság

Luxusingatlan-körkép: hová költöznek a gazdagok?

Szűk, de sikeres szeletét alkotják a lakáspiacnak a luxusingatlanok. Legyenek patinás belvárosi házak tetőterében, vagy többlakásos társasházban, esetleg önálló telken házként, villaként kialakítva, többségük már akár a tervezőasztalról gazdára talál. Körbenéztünk a piacon.

hvg.hu Gazdaság

Albérletmustra: mit, hol, mennyiért?

Főbérlős albérletet már szinte senki nem keres, a társbérletek viszont annál népszerűbbek a fővárosi bérlakáspiacon, ahol a külföldi diákok 100 ezer forintnál is többet hajlandóak fizetni egy lakásért. Vidéken az árak alacsonyabbak, ám az egyetemi városokban jó üzlet az albérletkiadás. A Duna House segítségével körbenéztünk a piacon.