Várható adótörvény-változások 2009-2010-ben

Átfogóan módosítaná az egész magyar adórendszert a napokban Országgyűlés elé került törvényjavaslat. A Deloitte a javaslat alapján a legfontosabb várható változásokat összegezte.

A törvénycsomag elemei között szerepelő, a személyi jövedelemadóra és társadalombiztosítási járulékok szabályozására vonatkozó intézkedések az élőmunkára rakódó terhek csökkentésének szándékát tükrözik – mondta Kövesdy Attila, a Deloitte Adóosztályának vezetője a tervezett változtatásokat kommentálva.  A törvénycsomag az adórendszer egyszerűsítése mellett a kedvezmények, mentességek jelentős visszaszorítását célzó intézkedéseket is tartalmaz, továbbá a lehetőségek körének jelentős szűkítésével, markánsan megjelenik benne az adóelkerülések korlátozásának szándéka is.

Társasági adó

A 2010-re tervezett társasági adó módosítások közül az egyik legjelentősebb a társasági adókulcs emelése 19 százalékra. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások különadójáról szóló törvényt – a hitelintézeti járadék kivételével – hatályon kívül helyeznék a javaslat szerint. A társasági adókulcs emelésén kívül a javaslat jelentős strukturális jellegű átalakítást is végrehajtana a társasági adó rendszerében – mondta Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere.

A javasolt módosítások három nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportot a változó személyi jövedelemadó-szabályozással összhangban az adóelkerülés megakadályozását célzó új rendelkezések alkotják. Ilyen intézkedés például az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatása, a forrásadó bevezetése a nem egyezményes országokba történő kifizetésekre, illetve az ingatlannal rendelkező társaságok külföldi tagjára vonatkozó adókötelezettség szabályozása. A javaslat értelmében változni fog az ellenőrzött külföldi társaságok definíciója, amely a korábbi szabályozáshoz képes egyrészt szigorodik, de bizonyos tekintetben enyhül is a forgalomszűkülés révén.

A módosítások második csoportjába a válságkezelési célú, illetve gazdaságösztönző intézkedések, a harmadikba pedig a módosító tételek körének szűkítése, illetve technikai változások sorolhatók. A változások túlnyomó része 2010. január 1-jén lépne hatályba, de a válság kezelését célzó intézkedések egy része már a 2009. adóévre alkalmazható lenne – tette hozzá Veszprémi István.

Transzferár szabályok kiterjesztése

A javaslat kiterjeszti a transzferár szabályokat az apporttal történő alapítás esetére is, valamint a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.

Értékvesztéshez kapcsolódó korrekció

A Deloitte szakértője szerint válságkezelő megoldást tükröz az a módosítás, amelynek értelmében a behajthatatlanná vált követelés új definíciónak köszönhetően az egy éven túl lejárt követelés 20 százaléka, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés csökkentené az adóalapot. Ez a szabály 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100 százalékának a visszanyerését jelenti és a szabály már a 2009. adóévre is alkalmazható. Továbbá a javaslat az értékvesztés miatti adóalap-növelés kötelezettsége alól mentesítené a prudenciális előírások szerint működő pénzügyi vállalkozásokat is (2009-től).

Fejlesztési tartalék

A 2008. december 31-ig képzett fejlesztési tartalék adómentes feloldására rendelkezésre álló időtartam két évvel meghosszabbodik, vagyis azt 6 éven belül lehet így feloldani.

Módosító tételek körének szűkítése

Veszprémi István szerint főleg az egyszerűsítés jegyében a javaslat újraszabályozza az adóalap módosító tételek nagy részét, és ezek közül többet teljesen megszüntet. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó, és a bejelentett részesedéssel kapcsolatos kedvezmények kivételével az adóalap-kedvezmények megszűnnek. A megszűnő adóalap-csökkentési lehetőségek közül a társaságok többségét leginkább a helyi iparűzési adó csökkentő tételként történő érvényesítésének megszűntetése érintheti hátrányosan.

Személyi jövedelemadó

A tervezet elfogadása esetén az adóalap számításának módja 2010. január 1-től megváltozik, és az adóalap magába foglalja az Szja. törvényben meghatározott adóalap-növelő tételek összegét is. Így az összevont adóalap részét képezi majd a jövedelem után számított foglalkoztatói társadalombiztosítási járulék mértéke illetve (biztosítási kötelezettség hiányában) az egészségügyi hozzájárulás mértéke alapján megállapított összeg is. A tervezet szerint 2010. január 1-től ez összesen 27 százalék lesz. Mindeközben a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás alapja a bruttó jövedelem marad. A változások következtében 2010-től értelemszerűen változnak az adóelőleg-megállapítás és jövedelemigazolás szabályai is – emelte ki a Deloitte szakértője.

A tervezett adótábla szerint a személyi jövedelemadó alsó adókulcsa 17 százalékra csökken, míg az alsó sávhatár 5 millió forintra emelkedik. Az 5 millió forintot meghaladó jövedelem esetében pedig a személyi jövedelemadó mértéke 32 százalék lesz, azzal, hogy a különadó megszűnik, beépül a személyi jövedelemadó kötelezettségek felső adókulcsába. A fenti változások adóhatásai a 220 ezer és 300 ezer forint havi bruttó bért keresők esetében lehetnek a legkedvezőbbek.

Adókedvezmények

A tervezet alapján szűkül az adókedvezmények köre, amelyek a családi kedvezmény, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek – például a biztosítások adókedvezménye és a tandíj-kedvezmény is.

Természetbeni és adóköteles egyéb juttatások

A törvénytervezet alapján jelentősen szigorodnak a természetbeni juttatások adózásának feltételei, jelentősen érintve többek között a cafeteria juttatási rendszereket. A tervezett rendelkezések alapján a jelenleg adómentes természetbeni juttatások köréből „kedvezményesen” adózó juttatássá válik például az üdülési csekk, a képzés, a helyi utazási bérlet és a meleg étkezés. E juttatások 2010-től magánszemélyenként és évente 400 ezer forint összeg erejéig a kifizetőt terhelő 32 százalék adó megfizetése mellett és járulékmentesen nyújthatók. A kedvezményes és általános adókulccsal adózó munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások miatt a munkáltatói adminisztratív terhek emelkedése valószínűsíthető.

A fentieken kívül, az általános 54 százalékos adómérték figyelembevételével, adóköteles természetbeni juttatás 2010-től többek között a hideg étkezési utalvány, a csekély értékű ajándék, az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári valamint a magán nyugdíjpénztári és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményi munkáltatói hozzájárulás. Kikerül továbbá az adómentes juttatások köréből a munkáltató által nyújtott kedvezményes (ingyenes) számítógép- és internet-használat, valamint a számítógép kedvezményes nyújtása is.

További, jelenleg kedvező adózású juttatások is teljes egészében adókötelessé válnak, így például az üzemanyag-megtakarítás és a napidíj. A lakáscélú munkáltatói támogatás pedig 2010-től adóterhet nem viselő járandóság lesz. A tervezet alapján a foglalkoztatóval biztosítási jogviszonyban nem álló magánszemélyek részére juttatott termék, vagy szolgáltatás természetbeni juttatásként történő kezelésének lehetősége azonban bővül.