Fuggerek: mérhetetlen kapzsiságuk szülte a modern világot

2009. augusztus 25., kedd, 06:30 • Utolsó frissítés: 2009. augusztus 31., hétfő, 14:35
Szerző: hvg.hu

Címkék: reneszánsz; bankár; Fugger; zseni; kapzsiság; gazdaságtörténet;

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#17)

A reneszánsztól fogva a bankárok mindinkább meghatározó szereplői lettek a társadalom életének, s ebben egy pénzügyi újításaival elképesztő vagyonra és hatalomra szert tévő augsburgi családnak kitüntetett szerepe volt. A Fuggerek története arra is rávilágít, hogy kik vagyunk ma: miért vezetünk többszörös könyvelést, miért használunk hírszolgáltatásokat, miért vannak szociális rendszereink, miért vegyítjük a pénzügyi és politikai befolyást, vagy miért hívjuk fukarnak a fösvényeket.

A dinasztiát egy szegény vidéki takács, Hans Fugger alapította. A Graben nevű sváb faluban született, de családot már Augsburgban alapított 1367-ben. Szorgalmával gyorsan kivívta a takácscéh tagságát, a városi polgárjogot és a cégalapítási jogot. Hamarosan a céh és a város vezetésébe is beküzdötte magát, s eredményes textilkereskedelmi vállalkozást épített fel. Halála után 1454-ben fiai, András és Jakab I. (mindketten aranyművesnek és kereskedőnek tanultak) vette át a családi vállalkozás irányítását. S bár üzleti tevékenységüket (amelynek gerincét a bányászat, kereskedelem, pénzverés, s mindinkább a pénzkölcsönzés adta) nem mindig kísérte siker, a hatalmuk és a vagyonuk a fel-felbukkanó csődök ellenére egyre magasabbra tornyosult. Másfélszáz év alatt a Német-római Birodalom vagyonának tizede jutott a kezükre.

A Fugger-család az évszázadok során sok ágra szakadt, s behálózta egész Európát: többek között Augsburgban, Rómában, Velencében, Varsóban, Innsbruckban, Besztercebányán, Hochenkirchenben, Antwerpenben, Almadénben, Guadalcanalban, illetve később már Amerikában és Afrikában is voltak cégeik, képviseleteik. Mindenütt megjelentek, ahol üzletet szimatoltak. Rómába például azért mentek, mert a pápai befolyástól jelentős állami kontraktusokban való részvételt reméltek, s valóban 1508 és 1515 között már odáig jutottak, hogy bérbe vehették a római pénzverést, kezelhették a pápai udvar pénzeit, beleértve a svájci gárda költségvetését, intézhették az átutalásokat, sőt a búcsúcédula üzlet is a kezükbe került.

Fugger Jakab és könyvelője, Matthäus Schwaz
az aranyszobában számolgatják a nemzetközi
bevételeket. Az első multi

Az első nyilvános Fugger vállalkozást 1494-ben alapították, amikor Brixen hercegpüspökét csendestársként maguk mellé véve Karintiából elindították nemzetközi üzleteiket. A család akkori feje, Fugger Jakab terveit valóra is váltotta. A mottójául választott mondat – Addig akarok keresni, amíg tudok! – pontosan kifejezte ambiciózus és agresszív üzletpolitikáját. A pápai kapcsolatok révén igen hasznos szolgálatokat tévő hercegpüspök halála ugyan átmeneti nehézségeket okozott az üzletnek, de 1504-ben már azt jegyezték fel, hogy Kövér Károly burgundi herceg koronagyémántjainak egy részét titokban Jakab megvásárolta a baseli városi tanácstól. Sőt igen nagy földbirtokokra is szert tett, s 1507-ben I. Miksa császártól megkapta a Kirchberg és Weissenhorn grófi címét. De nem mutatott túl sok hálát, mert nem támogatta Miksa kísérletét a pápai trón megszerzésére. Igen sokat keresett viszont azzal, hogy Miksa utódaként császári trónra segítette V. (Habsburg) Károlyt. Nem volt olcsó mulatság, mert a teljes választási költség 852 000 aranyra rúgott, amiből a Fugger-ház majdnem 544 000-et állt. De ezzel a koronáért folyó versenyben sikerült felülkerekedni I. (Valois) Ferenc francia királyon.

Az adósság visszafizetéséről folytatott tárgyalásokon Fugger Jakab elérte, hogy a törlesztési összeget a spanyol korona kapja, amiért cserébe hozzájuthatott Almadén higany és Guadalcanal ezüstbányáihoz. A politikai vircsaft olyannyira beindult, hogy 1516-ban VIII. Henrik angol királlyal is üzleteket kötött különféle kölcsönökről.

Luther Márton utálta a Fuggereket, és volt is oka rá »

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#17)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

17 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2009. szeptember 1., 12:54

halljakend

Nem tűnik számomra tendenciózus cikknek. Az, hogy feltünteti a nagyvállalkozások, illetve multinacionális vállalatok érdekkapcsolatát a politikai vezetéssel, ebben semmi kivetnivalót nem látok. A kisemberekben nemcsak most, hanem már akkor is rossz érzést keltett az ilyen kapcsolatok kiaknázása. Ha takargatná a cikk az ilyen jellegű viszonyokat, vagy elkendőzné a hatékonyság érdekében esetenként nyilvánvalóan szükségszerű gátlástalanságot, sokkal inkább hiteltelenné válna.Korrektnek tartom az írást, bár általánosságban valóban egyet tudok érteni a HVG bulvárosodását megfogalmazó véleményekkel.

2009. augusztus 25., 22:09

Rózsa Ferenc

Korekt a cikk és valóban létezik az augsburgi lokálpatriotizmus. Én Münchenben élek immáron huszonnyolc esztendeje (60 km Augsburgtól). Fuggerek többet tettek a haladásért mint a profi politikusok mert ök nyiltan válalták az üzletet és ezzel a pénzkeresetet és semmiféle álhumanitással nem akartak hatalmat szereznii. Nekik elég volt a pénz amivel viszont tudtak bánni. Adósaikat nem akarták megsemmisiteni, megölni, söt...

2009. augusztus 25., 19:51

Eszter

Het eve elek a Fugger Stadt Augsburgban. (Ide jöttem ferjhez.) Az itteniek, es mar en is büszke vagyok, hogy itt lakhatom. Lattam a több reszes filmet, ami a Fugger csaladrol szolt. A kapzsisag nem tünt ki a filmböl.Nagyon sokat dolgoztak, es a vagyont nem osztottak fel, megtartottak egyben. Vallasosak voltak, es az amugy sem szegeny Augsburgot meg gazdagabba tettek. A letelepedni keszülö magyarok sem veletlenül akartak sok-sok szaz evvel korabban kirabolni. Olyan lakasban lakhattak annak idejen a szegenyek, ami az akkori kor szerint luxus lehetett. Mozart nagyapja is lakott ott. Az augsburgiak büszkek a Fuggerekre, es nem csak Fuggerek voltak. Maga a varos nagy törtenelmi, es hagyomanyi multtal rendelkezik, es ezeket apoljuk.

2009. augusztus 25., 17:46

balkán balkon

A cikk korrekt. Azt gondoltam kihagyja a Fugereit a szociális lakótelepet, ami egyébként gyönyörű Augsburgban. A magyar viszonylatok: rossznyelvek szerint a felvidéket azért nem tarolták le török testvéreink, mert a Fuggerek megvédték, a bányák miatt. Mindegyis, bár az most ősi szlovák föld, de a régi városok főterei mutatnak valamit abból, milyen lehetet az ország a török dúlás előtt. A bányászat nehéz munka, mindig bérbe adták a királyok. A Thurzó-Fugger familia jó gazda volt. A marha exportból pedig tényleg a fél ország profitált. Ki szervezte volna meg, ha ők nem? Ma , ki szervezi a magyar termény eladásokat? Ide nekem egy Fugger Jakabot. II. Lajos elherdálta Bakócz csúcs vagyonát is Mohács előtt, és a Fuggereket is át akarta verni. A hunyó sajnos a király volt ez ügyben. Szentet ne faragjunk belőlük, de koruk tevékeny emberei voltak.

2009. augusztus 25., 17:26