Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az üzemanyagárak alakulása a GVH szerint számos tényező együttes hatásával magyarázható, így befolyásolja őket többek között a jövedéki adó mértékének, a kőolaj világpiaci árának, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának változása is. Az üzemanyagárak elmúlt időszakban történt szignifikáns változásai ugyanakkor felvetik a kérdést, hogy a Mol esetleg erőfölényével visszaélve túl magas árakat diktált.
A GVH szükségesnek tartotta versenyfelügyeleti eljárás keretében megvizsgálni a témát, mivel a rendelkezésre álló piaci információk alapján felmerült a gyanú, hogy a Mol üzemanyagpiacokon 2006. január 1-je óta alkalmazott nagykereskedelmi árai túlzottan magasnak minősülnek, amelynek érezhető hatása lehet a kiskereskedelmi árakra is.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette – hangsúlyozta közleményében a GVH. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A versenytörvény szerint az eljárás befejezésének határideje 6 hónap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.
A GVH a Mol árazási magatartását eddig kétszer vizsgálta. Az első eljárás 2001-ben azzal a megállapítással zárult, hogy a Mol nem alkalmazott túlzó árakat, bár nyilván erőfölényben volt a nagykereskedelmi piacon. Hasonló következtetésre jutott a 2004-ben lezárult másik vizsgálat is: a szakértői számítások szerint a tényleges nagykereskedelmi ár a motorbenzin esetében körülbelül 8 százalékkal, a gázolajnál pedig 12 százalékkal volt magasabb a költségalapon számított áraknál, aminek alapján a GVH nem látta megállapíthatónak a túlzó árazást.
