szerző:
hvg.hu

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.

Két évvel ezelőtt kellemetlen meglepetésként érte Budapest akkori vezetését, hogy a Margit híd felújítására kiírt közbeszerzésre mindössze két pályázó jelentkezett, és a kedvezőbb ajánlat is lényegesen drágább volt, mint azt a Városháza becsülte. Az önkormányzat – tartalékkal együtt – 14,8 milliárd forintos mérnökárral számolt, a pályázaton győztes Mh 2009 Konzorcium viszont bruttó 30 milliárd forintos ajánlatot adott.

A győztes konzorciumot a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag-MML Kft. alkotja. A másik pályázatot a Vegyépszer adta be.

A vártnál jóval drágább ajánlatok miatt a fővárosnak mintegy 17,1 milliárd forintot kellett igen rövid idő alatt előteremtenie, ami Budapest eleve szűkös költségvetését tekintve nem volt egyszerű feladat. Új közbeszerzés kiírásának nem lett volna értelme, mivel a pályázatra eleve kevesen jelentkeztek, árverseny tehát tulajdonképpen nem volt, továbbá egy esetleges új közbeszerzés elhúzódása az Európai Unió támogatását is veszélyeztette volna, nem beszélve a felújítás elhúzódásáról.

Felújított elemek - kattintson képeinkért!
©

Összekaparva

Felvetődött az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbításának törlése, ezzel azonban szintén sok milliárd forintnyi uniós pénzről mondott volna le a főváros. A főpolgármesteri kabinet úgy döntött: a Margit híd rekonstrukciója elodázhatatlan, ezért más, még halasztható beruházásoktól csoportosítja át a hiányzó összeget, de nagyobb beruházást nem törölnek, és nem írnak ki új közbeszerzést sem.

A főváros 2010-re és 2011-re összesen 14,2 milliárd forintot tervezett be hidak és felüljárók felújítási munkálataira. A főváros és a budapesti hidakat kezelő Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) megvizsgálta, hogy melyek azok a rekonstrukciós munkálatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni, s melyek azok, amelyek kockázatmentesen halaszthatók.

Az FKF fenntartói nyilatkozata szerint három híd és felüljáró kivételével a rekonstrukciók többsége halasztható, így a főváros 13,2 milliárd forintot tudott a Margit híd felújítására átcsoportosítani. Ugyancsak elhalasztotta a főváros az M5-Ipacsfa közötti közútfejlesztést, felszabadítva ezzel további 1,6 milliárd forintot. A fennmaradó 2,3 milliárd forintot az akkori városvezetés a kerékpárút-fejlesztésre szánt összegek egy részének uniós forrásokkal való kiváltásával teremtette elő.

Alsó hangon

Egy négy évvel ezelőtti becslés szerint a Margit híd teljes, minden részletre kiterjedő rekonstrukciója 21 milliárd forintba került volna. (A Tarlós István által kiadott, az elmúlt önkormányzati ciklus örökségét összefoglaló Fehér könyv is megállapítja, hogy a forrásbiztosítás költségbecslések alapján történt.) Budapest vezetése ezért egyes műemléki munkák, például a mederpillérek északi irányú meghosszabbításának elhagyásáról döntött, így sikerült a költségeket körülbelül 16 milliárd forintra mérsékelni.

Mivel a felújítás egyes elemei (például a szoborfelújítások és a tartalékkeret) az unió felé nem elszámolhatóak, a főváros az uniós pályázatban 12 milliárd forintos árat tüntetett fel. A kormány 2007-ben döntött arról, hogy a beruházás költségeinek 50 százalékára pályázik Brüsszelnél – így jött ki a hatmilliárd forintos uniós támogatás összege. Később a közgyűlés további 1,85 milliárd forint tartalékkeretet különített el.

Kerékkel vagy anélkül: közlekedés az átjáróban - kattintson képeinkért!
©

"Valamilyen okból"

Lényegében ma is csak találgatni lehet, miért kerül a tervezettnél sokkal többe a Margit híd felújítása. Árfelhajtó tényező lehetett a kivitelezésre szánt szűk határidő, a háromféle kötbér, a magyar építőipar beszűkülése, valamint – mivel a felújításhoz használt anyagok egy részét külföldről szerzik be – az árfolyamkockázat is. Ugyancsak megdrágította a híd felújítását az, hogy a BKV csaknem végig járt a hídon a rekonstrukció ideje alatt.

"Tetszik vagy sem, a műemléki felújítás drága. Igen, egy több mint 130 éves műemlék híd felújítása sokkal többe kerül, mint egy hasonló kapacitású, új híd felépítése. Mégsem volt kérdés, hogy – ha szerényebb mértékben is, a pénzügyi realitásokat figyelembe véve – a hídnak vissza kell adni eredeti karakterét, amelyet a számtalan át- és újjáépítés, illetve felújítás során csaknem teljesen elveszített" – olvasható Z. Halmágyi Judit építész lapunknak írt publicisztikájában.

Az építész ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a pillérek északi irányú meghosszabbításának elhagyásával, illetve a középpillérben lévő aluljáró meghagyásával több milliárd forintot spóroltak meg. Ugyancsak takarékossági okokból nem építették vissza a Margit híd vámszedő házait, de a helyüket meghagyták, így egy későbbi fejlesztés során van lehetőség ezek rekonstrukciójára.

Az új városvezetés szerint az előző ciklusban szándékosan tartották alacsonyan a kivitelezés költségeit – legalábbis erre utal a főpolgármester által a napokban megjelentetett, a városvezetés elmúlt 10 hónapos tevékenységét összefoglaló Zöld könyv. Ennél tovább az új vezetés sem merészkedik, úgy fogalmaz: a kivitelezés költségeit „valamilyen okból” 50 millió euró alatt tartották, „így nem volt szükség az Európai Bizottság döntésére”.

„Mivel a 6 milliárd forintos európai uniós támogatás lehívásához elengedhetetlenné vált a beruházás nagyprojektté nyilvánítása, új megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk. Büszkék vagyunk rá, hogy a korábban a híd felújításához ugyan szervesen hozzátartozó, de a tervezés során figyelmen kívül hagyott munkálatokat az eredeti, átalánydíjas szerződés keretében végeztettük el a kivitelezővel” – olvasható a Zöld könyvben.

Beágyazódva

Az elmúlt évek határidőcsúszásai, kötbérei, kifizetései tükrében érdekes a Margit híd felújításában részt vevő (és részt nem vevő) cégek háttere. Az eredeti pályázaton vesztes Vegyépszert általában jobboldali kötődésűként ismerik, a Nagy Elek vezetése alatt álló cégcsoport az első Orbán-kormány idején futott fel, mint hatalmas autópálya-építési megbízásokat elnyert vállalat. Később viszont a cégnek sikerült a szocialista kormányok idején is megbízásokat kapnia, ami aligha volt jó pont a második Orbán-kormány idején.

A Vegyépszer Margit hídi tendernyerése ezért is lett volna érdekes, hiszen a Fidesz újabb kormányzásakor már „kevésbé preferált” építőipari társaságot az elmúlt hónapokban meglehetősen áttekinthetetlen módon átszervezték, és az átszervezés során több – a konglomerátummal kapcsolatba hozható – cég csődöt jelentett.

Ám a Margit híd felújítását megnyert konzorcium tagjai is számos érdekességgel szolgálnak. E trióban szerepel ugyanis a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt., az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag-MML Kft. E három cégről elmondhatjuk, hogy sokkal mélyebben és áthatóbban ágyazódtak be a magyar közbeszerzési világba, mint az első látásra tűnik.

Új alagút kerékpárosoknak - kattintson képeinkért!
©

Kötődések

Az osztrák Strabag magyarországi tendernyeréseiről a magyar sajtó általában csak szőr mentén írt, az osztrák lapok viszont előszeretettel vetették fel évről évre a Strabag állítólagos átutalásait. Ezeknek az állítólagos átutalásoknak igen érdekesek a gyanítható közbeeső állomásaik és a feltételezett végpontjaik. Minderről a hvg.hu is beszámolt 2008-ban, amikor Ausztriában nyomozás indult a Strabag társtulajdonosa, Hans Peter Haselsteiner ellen.

Annyi bizonyos, hogy a Strabag a magyar közbeszerzési ranglistákon az elnyert megbízások összege alapján általában a szocialista és liberális koalíciók idején szerepelt előkelőbb helyeken. Fideszes kormányzás idején kicsit mindig visszaszorult az építőipari csoport az állami megrendeléseknél. A Hírbörze Kft. összesítése szerint – amelyet az Index idézett 2008-ban –, a Strabag kapta a legtöbb közbeszerzési megrendelést 2007-ben: a Gyurcsány-kormány idején 60,9 milliárd forintos összegű megbízásaikat csak a Hídépítő tudta megközelíteni akkor, 54,4 milliárd forinttal. (A Margit hidat – mint említettük – a Strabag és a Hídépítő leányvállalatai újítják fel egyébként, a Közgéppel együtt.)

Miközben a Strabag a szociálliberális időkben teljesített általában jól, addig a Közgép inkább a Fideszhez áll közelebb, a cég tisztségviselői között találjuk Németh Miklós vezérigazgatót és Nyerges Zsolt elnököt. Nyerges 2011-ben került a cég élére, mindemellett médiavállalkozásokban is érdekelt, többek között az Infocenter.hu nevű cégén keresztül a jobboldali Heti Válasz hetilap kiadójában. A Közgépben fideszes kötődését jelzi, hogy a cégben felügyelőbizottsági tagságot vállalt 1998-99-ben Wermer András, a Fidesz 2010-ben elhunyt kampánytanácsadója is.

Az utóbbi időben feltűnően sok megrendelést szerző Közgép már az első Orbán-kormány idején feltűnt egy politikailag igen érzékeny üzleti tranzakcióban. Ez a cég tulajdonosa volt ugyanis átmenetileg a Dunaferr Fejlesztő és Karbantartó Kft.-nek (DFK). A DFK kulcsfontosságú lett volna, ha az acélipari csoportot, a Dunaferrt sikerül Fidesz-közeli cégeknek privatizálni. Ez a terv azonban meghiúsult 2001-ben.

Addigra ugyan kiszorították már nagyrészt az előző menedzsmentet a Dunai Vasműből, de aztán a 2002-es kormányváltás előtt visszakerült a DFK a vasmű központi cégéhez. A következő kormányok idején aztán ukrán kézbe került a dunaújvárosi acélipari csoport. Közben az a Németh Miklós, aki csak később, 2004-ben került a Közgéphez – az origo.hu cikke szerint –, már 2001-ben vezérigazgató-helyettes lett a Dunaferr központi cégénél.

Kattintson képeinkért!
©

Erős emberek

Még érdekesebb az A-Híd Építő Zrt. háttere. Ez a cég – már ami a vezető tisztségviselőket és az fb-tagokat illeti – a Hídépítő Zrt.-hez kötődik. A felügyelőbizottságban találjuk a Hídépítő meghatározó személyiségét, Apáthy Endrét, sőt Apáthy Zoltánt is. Madar Gyula és Sal László hídépítős menedzserek pedig az A-Híd cégjegyzésre jogosultjai között szerepelnek.

A Hídépítő „erős embere”, Apáthy Endre sokáig „jól beágyazottnak” tűnt a magyar közbeszerzések világában, míg egyszercsak neki nem támadott Demszky Gábor. A korábbi főpolgármester komoly konfliktusba került a Hídépítő akkori vezérével 2007-ben a metróépítési mizériák, elsősorban a Fővám téri állomásépítés csúszása miatt.

A hídépítős Sal László neve könnyen köthető a jobboldalhoz: Sal ugyanis az első Orbán-kabinet idején elhíresült, azóta felszámolás alá került Millenáris Produkció Kulturális Szolgáltató Rt.-ben is tisztséget vállalt. Szintén az első Fidesz-kormány idején lett Sal a Közgép vezérigazgatója. (Ez a cég szállt be a Dunaferr egyik kulcsfontosságú cégébe 2001-ben.) A Közgép élére 1999-ben került Sal, a posztot 2004-ig, Németh Miklósnak a céghez érkezéséig tartotta meg. Apáthy Endre szintén volt tisztségviselő 1994-98 között a Közgépben is, 1998-tól a Közgép fb-jébe került be pár évre.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Szegő Iván Miklós Tech

Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban

Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.

Szegő Iván Miklós Tech

Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.

Király Dávid Itthon

„Előtte a folyam, az új hid” – a Margit híd története

Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.

Király Dávid Itthon

Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes

Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.