Z. Halmágyi Judit
Z. Halmágyi Judit

A Margit híd építészete, Budapest életében betöltött szerepe és a felújítás jelentősége egy építész szemével. Z. Halmágyi Judit írása.

Találó szlogent választott a budapesti Városháza, amikor 2009-ben megkezdte a Margit híd felújítását. „Annyi mindent összeköt” – hirdették a rekonstrukció részleteiről tájékoztató táblák, plakátok, szórólapok. Valóban: amellett, hogy a Margit híd Budapest egyik legnagyobb forgalmú, a belvárost az országos közúthálózatba bekötő átkelője, összeköttetést biztosít a Nagykörút, és a budai körút között; felfűzi a Széll Kálmán teret, és a Petőfi híddal együtt körbezárja, s egyben kinyitja Budapest belső városrészét.

A híd unikálisnak tekinthető abban is, hogy nincs még egy olyan útvonal Budapesten, amelyen keresztül – mind Budáról, mind Pestről – ilyen gyorsan és ilyen egyszerűen elérhető az egyik legfontosabb budapesti zöldterület, azaz a Margitsziget.

Képes történelem a Margit hídról - kattintson!
©

A Margit hidat – a Lánchíddal, az Erzsébet híddal és a Szabadság híddal ellentétben – nem jellemzik erős vertikális elemek, ennyiben kirí Budapest belső részének átkelői közül. Ezt „orvosolta” Schulek Frigyes progresszív terve, aki az 1870-es években neogótikus stílusú, acélszerkezetes kilátót tervezett a középpillér tengelyébe, karaktert adva ezzel a hídnak. A tervet – mily meglepő – annak magas költségeire hivatkozva végül elutasították; akkoriban sem ment ez nagyon másképp. Végül szerényebb tervek valósultak meg: a pillérek tömbszerűségét szobrok, és a tengelyükön elhelyezett obeliszkek oldották.

Egy álom

Amikor a híd felújítása annyi év után végre napirendre került, az volt az álmunk, hogy ezt a XIX. században financiális okokból elvetett elemet a XXI. századi építészet eszközeivel megteremtsük. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es budapesti pályázata során fogalmaztunk meg egy a hidat kiegészítő projektet: egy a villamossínek fölé magasodó, a Dunába is benyúló, de a hajózási útvonalakat nem zavaró, XXI. századi, finom, szoborszerű testtel akartuk megidézni Schulek tervét. Kávézókat, turisztikai központot, rekreációs teret álmodtunk a létesítménybe.

Budapest akkori vezetése felelős döntést hozott, amikor azt kérte: fogalmazzuk meg azt, ami reálisan megvalósítható. Meg kell itt említeni Ikvai-Szabó Imrét, aki a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesként gyakorlatilag morzsánként kaparta össze a felújításhoz szükséges pénzt, amikor kiderült, hogy a Margit híd rekonstrukciója az eredetileg becsültnél sokkal többe kerül. Ha csak átmenetileg is, de lemondtunk tervünkről, mégis optimista vagyok, mivel kiderült: a híd statikailag befogadó, műszakilag nincs akadálya a felépítmény későbbi megvalósításának.

Tetszik vagy sem, a műemléki felújítás drága. Igen, egy több mint 130 éves műemlék híd felújítása sokkal többe kerül, mint egy hasonló kapacitású, új híd felépítése. Mégsem volt kérdés, hogy – ha szerényebb mértékben is, a pénzügyi realitásokat figyelembe véve – a hídnak vissza kell adni eredeti karakterét, amelyet a számtalan át- és újjáépítés, illetve felújítás során csaknem teljesen elveszített.

Kompromisszum

Emellett teret akartunk adni a legfontosabb civil igényeknek, köztük elsősorban a kerékpáros szervezetek felvetéseinek. Szerettünk volna az északi és a déli oldalon is kerékpárutat építeni, a híd könnyűszerkezetes acélkonzollal való kiszélesítését azonban a déli oldalon a műemlékes szakemberek elutasították. Fontos volt, hogy a déli oldal pillérszobrait a napfény ki tudja emelni, nem függetlenül attól, hogy a Duna-parti világörökséget északon épp a Margit híd zárja le – ez jogos igény. Végül az északi járda kiszélesítése mellett döntöttünk, amely városképi szempontból kevésbé meghatározó.

Elvetettük azt a megoldást, hogy a híd szélesítésével együtt a pilléreket mintegy előre csúsztassuk, a szobrokat pedig áthelyezzük. Amellett, hogy ezzel elkerültük a híd eredeti építészeti megfogalmazásának, kőstruktúrájának megbontását és egy nem architektonikus műszaki megoldás alkalmazását, megspóroltunk kétmilliárd forintot.

Úgy is mondhatnám, hogy a budapestiek most egy kétarcú hidat kapnak vissza: míg a déli oldal az obeliszkek, a címerek, mellvédek újjáépítésével autentikus maradt (vagy ismét az lett), az északi oldal műszaki szempontból megfelel a mai kor elvárásainak. Némiképp árnyékba húzódva persze itt is fellelhetőek az eredeti struktúrák. Ezzel az okos kompromisszummal mindannyian elégedettek voltunk.

Képes történelem a Margit hídról - kattintson!
©

Lehetőségek

Ugyanakkor nemcsak az építés, a bontás is pénzbe kerül. A középpillér aluljárójának, lépcsősorának meghagyásával a főváros további egymilliárd forintot takarított meg, de nemcsak ez a szempont vezérelt minket: a XX. században kialakított aluljáró, és a hozzá kapcsolódó balkon egyedülálló látványt nyújt a városra; aki innen látja Budapestet, az a főváros lényegét kapja. Fontos ugyanakkor, hogy a Margitsziget és a híd felszíni összeköttetésének megteremtésével a Margit híd nem autó-, hanem emberközpontúvá vált. Az aluljáró meghagyásával azonban megteremtettük – pontosabban nem vettük el – a lehetőségét a híd további fejlesztésére, funkcióbővítésére: a középpillérben a jövőben találkozóhely, információs és turisztikai pont, vagy bár is kialakítható.

Ugyanez volt a cél akkor is, amikor meghagytuk az egykori vámszedőházak helyét, amelyeket most ugyancsak takarékossági szempontoktól vezérelve nem építettünk újjá, de az alapok megvannak. Bármikor újra felépíthetők, vagy modern módon megidézhetők; úgy hozhatók létre itt teraszok, kávézók, hogy a környező zöldfelületeket nem kell igénybe venni. Hangsúlyozom: ez nem kerül közpénzbe: magántőkéből megvalósítható, és a környék frekventáltságát tekintve meggyőződésem, hogy a befektetett költség hamar megtérül.

A Margit híd tehát elkészült, mégsincs kész. A mostani felújítással a híd ismét biztonságos lett, visszakapta régi patináját, értékeit, de megteremtettük a lehetőségét a továbbfejlesztésének, annak, hogy az építészet mai eszközeivel továbbgondoljuk ezt a minden szempontból kiemelkedő műtárgyat. A Margit híd ugyanis műemlék, de nem emlékmű, nem is szabad azzá válnia. Ez a lényege a hagyományokat tisztelő, ám jövőbe tekintő városépítésnek is.

A szerző építész, 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés tagja.

Közreműködött: Király Dávid

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Király Dávid Itthon

„Előtte a folyam, az új hid” – a Margit híd története

Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.

Szegő Iván Miklós Tech

Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.

Király Dávid Itthon

Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes

Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.

Szegő Iván Miklós Tech

Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban

Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.

hvg.hu Gazdaság

Felújítás aranyárban – avagy miért drága a Margit híd?

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.

Robogóként él tovább az öreg bogárhátú

Robogóként él tovább az öreg bogárhátú

3,2 milliárd hamis felhasználói fiókot törölt a Facebook

3,2 milliárd hamis felhasználói fiókot törölt a Facebook

Januártól létrejön a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézet

Januártól létrejön a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézet

Elon Musk szerint új találmányuk a skizofréniát is képes lesz gyógyítani

Elon Musk szerint új találmányuk a skizofréniát is képes lesz gyógyítani

Több volt fideszes polgármester is milliókat kap a ki nem vett szabadságaiért

Több volt fideszes polgármester is milliókat kap a ki nem vett szabadságaiért

Trócsányi szerint csak egy báb volt, amikor meghallgatták biztosjelöltként

Trócsányi szerint csak egy báb volt, amikor meghallgatták biztosjelöltként