Z. Halmágyi Judit
Z. Halmágyi Judit
Tetszett a cikk?

A Margit híd építészete, Budapest életében betöltött szerepe és a felújítás jelentősége egy építész szemével. Z. Halmágyi Judit írása.

Találó szlogent választott a budapesti Városháza, amikor 2009-ben megkezdte a Margit híd felújítását. „Annyi mindent összeköt” – hirdették a rekonstrukció részleteiről tájékoztató táblák, plakátok, szórólapok. Valóban: amellett, hogy a Margit híd Budapest egyik legnagyobb forgalmú, a belvárost az országos közúthálózatba bekötő átkelője, összeköttetést biztosít a Nagykörút, és a budai körút között; felfűzi a Széll Kálmán teret, és a Petőfi híddal együtt körbezárja, s egyben kinyitja Budapest belső városrészét.

A híd unikálisnak tekinthető abban is, hogy nincs még egy olyan útvonal Budapesten, amelyen keresztül – mind Budáról, mind Pestről – ilyen gyorsan és ilyen egyszerűen elérhető az egyik legfontosabb budapesti zöldterület, azaz a Margitsziget.

Képes történelem a Margit hídról - kattintson!
©

A Margit hidat – a Lánchíddal, az Erzsébet híddal és a Szabadság híddal ellentétben – nem jellemzik erős vertikális elemek, ennyiben kirí Budapest belső részének átkelői közül. Ezt „orvosolta” Schulek Frigyes progresszív terve, aki az 1870-es években neogótikus stílusú, acélszerkezetes kilátót tervezett a középpillér tengelyébe, karaktert adva ezzel a hídnak. A tervet – mily meglepő – annak magas költségeire hivatkozva végül elutasították; akkoriban sem ment ez nagyon másképp. Végül szerényebb tervek valósultak meg: a pillérek tömbszerűségét szobrok, és a tengelyükön elhelyezett obeliszkek oldották.

Egy álom

Amikor a híd felújítása annyi év után végre napirendre került, az volt az álmunk, hogy ezt a XIX. században financiális okokból elvetett elemet a XXI. századi építészet eszközeivel megteremtsük. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010-es budapesti pályázata során fogalmaztunk meg egy a hidat kiegészítő projektet: egy a villamossínek fölé magasodó, a Dunába is benyúló, de a hajózási útvonalakat nem zavaró, XXI. századi, finom, szoborszerű testtel akartuk megidézni Schulek tervét. Kávézókat, turisztikai központot, rekreációs teret álmodtunk a létesítménybe.

Budapest akkori vezetése felelős döntést hozott, amikor azt kérte: fogalmazzuk meg azt, ami reálisan megvalósítható. Meg kell itt említeni Ikvai-Szabó Imrét, aki a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesként gyakorlatilag morzsánként kaparta össze a felújításhoz szükséges pénzt, amikor kiderült, hogy a Margit híd rekonstrukciója az eredetileg becsültnél sokkal többe kerül. Ha csak átmenetileg is, de lemondtunk tervünkről, mégis optimista vagyok, mivel kiderült: a híd statikailag befogadó, műszakilag nincs akadálya a felépítmény későbbi megvalósításának.

Tetszik vagy sem, a műemléki felújítás drága. Igen, egy több mint 130 éves műemlék híd felújítása sokkal többe kerül, mint egy hasonló kapacitású, új híd felépítése. Mégsem volt kérdés, hogy – ha szerényebb mértékben is, a pénzügyi realitásokat figyelembe véve – a hídnak vissza kell adni eredeti karakterét, amelyet a számtalan át- és újjáépítés, illetve felújítás során csaknem teljesen elveszített.

Kompromisszum

Emellett teret akartunk adni a legfontosabb civil igényeknek, köztük elsősorban a kerékpáros szervezetek felvetéseinek. Szerettünk volna az északi és a déli oldalon is kerékpárutat építeni, a híd könnyűszerkezetes acélkonzollal való kiszélesítését azonban a déli oldalon a műemlékes szakemberek elutasították. Fontos volt, hogy a déli oldal pillérszobrait a napfény ki tudja emelni, nem függetlenül attól, hogy a Duna-parti világörökséget északon épp a Margit híd zárja le – ez jogos igény. Végül az északi járda kiszélesítése mellett döntöttünk, amely városképi szempontból kevésbé meghatározó.

Elvetettük azt a megoldást, hogy a híd szélesítésével együtt a pilléreket mintegy előre csúsztassuk, a szobrokat pedig áthelyezzük. Amellett, hogy ezzel elkerültük a híd eredeti építészeti megfogalmazásának, kőstruktúrájának megbontását és egy nem architektonikus műszaki megoldás alkalmazását, megspóroltunk kétmilliárd forintot.

Úgy is mondhatnám, hogy a budapestiek most egy kétarcú hidat kapnak vissza: míg a déli oldal az obeliszkek, a címerek, mellvédek újjáépítésével autentikus maradt (vagy ismét az lett), az északi oldal műszaki szempontból megfelel a mai kor elvárásainak. Némiképp árnyékba húzódva persze itt is fellelhetőek az eredeti struktúrák. Ezzel az okos kompromisszummal mindannyian elégedettek voltunk.

Képes történelem a Margit hídról - kattintson!
©

Lehetőségek

Ugyanakkor nemcsak az építés, a bontás is pénzbe kerül. A középpillér aluljárójának, lépcsősorának meghagyásával a főváros további egymilliárd forintot takarított meg, de nemcsak ez a szempont vezérelt minket: a XX. században kialakított aluljáró, és a hozzá kapcsolódó balkon egyedülálló látványt nyújt a városra; aki innen látja Budapestet, az a főváros lényegét kapja. Fontos ugyanakkor, hogy a Margitsziget és a híd felszíni összeköttetésének megteremtésével a Margit híd nem autó-, hanem emberközpontúvá vált. Az aluljáró meghagyásával azonban megteremtettük – pontosabban nem vettük el – a lehetőségét a híd további fejlesztésére, funkcióbővítésére: a középpillérben a jövőben találkozóhely, információs és turisztikai pont, vagy bár is kialakítható.

Ugyanez volt a cél akkor is, amikor meghagytuk az egykori vámszedőházak helyét, amelyeket most ugyancsak takarékossági szempontoktól vezérelve nem építettünk újjá, de az alapok megvannak. Bármikor újra felépíthetők, vagy modern módon megidézhetők; úgy hozhatók létre itt teraszok, kávézók, hogy a környező zöldfelületeket nem kell igénybe venni. Hangsúlyozom: ez nem kerül közpénzbe: magántőkéből megvalósítható, és a környék frekventáltságát tekintve meggyőződésem, hogy a befektetett költség hamar megtérül.

A Margit híd tehát elkészült, mégsincs kész. A mostani felújítással a híd ismét biztonságos lett, visszakapta régi patináját, értékeit, de megteremtettük a lehetőségét a továbbfejlesztésének, annak, hogy az építészet mai eszközeivel továbbgondoljuk ezt a minden szempontból kiemelkedő műtárgyat. A Margit híd ugyanis műemlék, de nem emlékmű, nem is szabad azzá válnia. Ez a lényege a hagyományokat tisztelő, ám jövőbe tekintő városépítésnek is.

A szerző építész, 2006 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés tagja.

Közreműködött: Király Dávid

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Király Dávid Itthon

„Előtte a folyam, az új hid” – a Margit híd története

Fel sem épülhetett volna, mégis felépült. Kevésnek bizonyult, kibővítették. Kétszer is elpusztították, mégis újra áll. Aztán békeidőben elhasználtuk. A Margit híd Budapest egyik legfontosabb és legkülönlegesebb hídja, amely végre visszakapta régi, Budapesthez méltó pompáját. A felújítás végéhez közeledve felidézzük a Margit híd kalandos történetét.

Szegő Iván Miklós Tech

Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.

Király Dávid Itthon

Amit a Margit híd felújításáról tudni érdemes

Hétfőtől ismét megállnak a villamosok a Margitszigetnél és részlegesen átadták a Margit híd északi járdáját is, ezzel a legtöbb forgalmi korlátozás megszűnt a felújított átkelőn. A Margit híd rekonstrukciója több mint két évig tartott; a híd közelgő átadása alkalmából összefoglaltuk a felújítás részleteit.

Szegő Iván Miklós Tech

Zavaros helyzetben: a Margit híd avatása 1876-ban

Rendkívüli politikai csatározások közepette, a miniszterelnök távollétében adták át 1876-ban a második állandó hidat a Duna pesti szakaszán. Az elsőt még Haynau avatta fel, a másodikat, a Margit hidat viszont egy mára elfeledett közlekedési miniszter.

hvg.hu Gazdaság

Felújítás aranyárban – avagy miért drága a Margit híd?

A fővárosi projektek esetében már megszokott költségnövekedés a Margit hidat sem kerülte el, ám az, hogy a híd rekonstrukciója az eredetileg becsült összeg duplájába került, még a költségtúllépésben tapasztalt várospolitikusokat is meglepte. Hogy szállt el így a hídfelújítás ára? S kik állnak a közbeszerzésen induló cégek mögött? Pénzügyi összefoglalónk.