Árfolyamrögzítés: Matolcsy legújabban így mentené az adósokat

2017 közepéig fog tartani az új árfolyamvédelmi program, és összességében ugyanazokkal a feltételekkel lehet belépni, mint az árfolyamvédelem 1.0-ba - derül ki a parlament honlapjára felkerült törvénymódosítási javaslatból. Az első programba belépett adósokat június elsejétől egyoldalúan átléptetik a bankok az újba. A kamatkülönbözet kifizetésébe az állam is beszáll.

Matolcsy György pénteken délután benyújtotta az árfolyamvédelem második verziójáról szóló törvénymódosítást. A tervezetben olvasható rendelkezések megegyeznek az előzetes bejelentésekkel és a sajtóban kiszivárgott információkkal. Azok, akik svájci frank, euró- vagy japán jen-hitelt vettek fel 2012 végéig kezdeményezhetik bankjuknál az árfolyamvédelmi programba való belépést.

A programban 5 évig, legkésőbb 2017. június 30-ig rögzített árfolyamon törleszthetnek a deviza-jelzáloghitelesek és a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, japán jen esetén 2,5 forint lesz.

A programba belépő adósok miután leadják a közjegyző által hitelesített tartozáselismerő nyilatkozatukat bankjuknak, a soron következő második esedékes törlesztéskor fizethetnek csökkentett törlesztőrészletet. A módosítások április elsején lépnek hatályba. Eszerint ha valaki áprilisban leadja a szükséges dokumentumokat és például hónap elején van a ttörlesztési napja, akkor a májusi törlesztéstől lesz kevesebb a törlesztőrészlete.

Az adósoknak jobb, az adófizetőknek drágább

Az új árfolyamvédelmi program elsősorban abban tér el a tavalyi első változattól, hogy a rögzített árfolyam feletti kamatrész felét átvállalja az állam, a másik felét pedig a bankok állják. Ez például egy 2007-ben 5 millió forint értékű, 20 éves futamidejű svájcifrank-hitel esetében közel 8 ezer forint elengedését jelenti. A könnyítések ugyanakkor az előzetes becslések szerint komoly, 150 milliárd forintos veszteséget jelenthet az államnak, és ugyanennyit a bankoknak az árfolyamvédelem időszaka alatt.

A rögzített árfolyam feletti tőkerészt sem kell kifizetnie az adósnak az árfolyamvédelem időszaka alatt, ez ugyanis egy forint gyűjtőszámlára kerül, ami a budapesti banközi kamattal kamatozik (ez jelenleg 7 százalék körül jár).

Összességében a könnyítés 25 százalék törlesztőrészlet-csökkenést eredményez a példában szereplő 5 millió forintos hitel esetében.

Árfolyamplafon és állami garancia

Ha az adós 90 napot meghaladó késedelembe esik, a bank felmondhatja a devizahitelt és a gyűjtőszámlahitelt. Ebben az esetben az államnak a gyűjtőszámlán felgyülemlett teljes összeget ki kell fizetnie a banknak.

A tervezet bevezet egy árfolyamplafont is (svájci frank esetén ez 270, euró esetén 340, japán jen esetén 3,3 forint). Amennyiben a törlesztési árfolyam efölé megy, az állam a plafont meghaladó törlesztési részt megtéríti a banknak. A tervezet alapján az adósoknak senkinek nem kell megfizetniük a plafon feletti részt, így hitelesekként nem kell aggódniuk, ha elszáll a forint (adófizetőkként viszont már annál inkább, hiszen ezzel a költségvetés kiadásai növekszenek).

Feltételek

A belépés feltétele, hogy az adósnak nem lehet 90 napot meghaladó elmaradása a törlesztéssel, nem állhat végrehajtás alatt a lakás, és az adós nem lehet fizetéskönnyítő programban sem. Ez csak a pénzintézetek fizetéskönnyítéseire vonatkozik, az árfolyamvédelem első verziójára nem. Az első árfolyamvédelmi programba belépett ügyfeleket a bankok június elsejével egyoldalúan átléptetik a program második verziójába, így rájuk is az új szabályok vonatkoznak majd. Ez  nem sok adós, mindössze pár ezren vették igénybe a lehetőséget, mert a későbbi terhek miatt nem érte meg a három évig tartó könnyítés.

A tervezet kitér arra, hogy részt vehet az is, aki az árfolyamvédelmi programba való belépéséig kilép a banki fizetéskönnyítő programból (ez az árfolyamvédelem tavalyi verziójában nem szerepelt). Az viszont a tavalyi verzióban is benne volt, hogy az adós lakása nem lehetett több 30 millió forintnál a hitelszerződés megkötésekor.

Az adós három év után kiléphet a programból.

Fájdalomdíj a közszolgáknak

A tervezetben megjelenik az is, hogy a közszférában dolgozók kérelmét soron kívül kell elbírálniuk a bankoknak. A közszolgák emellett a gyűjtőszámlahitelük ügyleti kamatát illetően kamattámogatásra lesznek jogosultak, amit kormányrendelet fog meghatározni.

A végtörlesztéssel kudarcot vallott közszolgák fájdalomdíja a korábbi bejelentésekkel összhangban az lesz, hogy ha jelentkeznek az árfolyamvédelmi programba, a kormány akkora vissza nem térítendő támogatást ad nekik, mintha már február 1-je óta az árfolyamvédelmi program új szabályai szerint törlesztettek volna.