Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Mint ahogy a hvg.hu tegnap beszámolt róla, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium péntek kora délutánra berendelte magához a magyarországi telekomcégeket az ágazatra kivetett különadó ügyében, amely miatt uniós kötelességszegési eljárás indult Magyarország ellen. A megbeszélésen "elkerülhetetlen volt, hogy az igazából ne az internetadóról szóljon" - értesültünk iparági forrásból. Az NFM-ben kiderült: a péntek délelőtt kiszivárgott internetadó ötletéről a Nemzetgazdasági Minisztérium nem egyeztetett a fejlesztési tárcával.
Mobilos tranzakció
Túry Gergely
Az NGM a telefon- és internetforgalomból 40-50 milliárd forint bevételt vár. Az adót a végfelhasználók fizetnék, de beszedniük a szolgáltatóknak kellene, akár a biztosítóknak a baleseti adót. Az adó, mint azt megírtuk, feltehetően nem ütközne közösségi jogba, és az áfa adóalapot növelhetné, akár a jövedéki adó, amelyre szintén rájön még az áfa. Igaz, az új adó több gyakorlati jellegű problémát és akár nemzetgazdasági szinten is mérhető versenyhátrányt okozhat. A jelentős adatforgalmat bonyolító cégek minden bizonnyal megkísérlik majd eltéríteni internetes vagy IP-telefonos adatforgalmukat, hogy arra a hazai internet- és telefonszolgáltatóknak ne legyen rálátásuk. A felhő alapú szolgáltatások magyarországi üzleteit pedig tönkrevághatja az új sarc: több már bejelentett beruházást hiúsíthat meg, illetve újabbak megjelenését húzhatja keresztül, ha az NGM új adóterve megvalósul.
Kedden tárgyalhatja a kormány
A hvg.hu-nak egy, a megbeszéléseken rész vevő forrás azt mondta: az internetadó kivetésének módja és az adó bevezetési ideje is meglehetősen ködös, és a jelek inkább arra mutatnak, hogy a Matolcsy-minisztérium kidolgozatlan ötletelése szivárgott ki pénteken az Origón. Pénteken egyébként sem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), sem a hazai távközlési szolgáltatók nem kommentálták az internetes portál értesülését.
A telekomcégek mindössze annyit tudtak meg, hogy az internetadó ötletét fogadó felháborodás miatt elképzelhető, hogy az adó máris átalakul, és csak mobiltelefonadó (beleértve a mobilinternet-forgalmat) lehet belőle. A kormány az erről szóló javaslatot információink szerint jövő hét kedden tárgyalhatja. Ez a lehatárolás már azért is ésszerűbbnek tűnhet, mert a mobil-internetforgalomról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak is pontos adatai vannak, viszont az internetes adatforgalomról általában a különböző technológiai megoldások miatt legfeljebb csak becsült adatok állnak rendelkezésre.
A Fidesz ellenezte
Ha mobiladó lenne, akkor percdíjra, sms-darabszámra, illetve internetes adatforgalomra lehetne kivetni - de még nemzetközi összehasonlításban is drágább például a hazai sms-küldés, mint Nyugat-Európa egyes országaiban. Az internet megadóztatásának ejtése azzal is kapcsolatban lehet, hogy a Fidesz korábban maga is ellenezte, amikor 2008-ban a szocialista-liberális kormány Hiller István kezdeményezésére a kultúra finanszírozásának szinten tartására 0,8 százalékos adót vetett volna ki az internet- és mobiltartalom-szolgáltatásra. Ebből 2,5 milliárd forint többletbevételt (a mostani tervezettnek a huszadát) remélték volna, ami a Nemzeti Kulturális Alap pénzét gyarapította volna. Az ötlet az elllenzék ellenállásán végül elbukott.
A mobilelőfizetések száma egyébként kis mértékben folyamtosan csökken: márciusban nagyjából 11 millió aktív előfizetője volt a három hazai mobiltelefon-szolgáltatónak. Egy hónappal korábbi adatok szerint 2 millió 265 ezer volt hazánkban a mobilinternet-előfizetések száma, az aktívaké 1 millió 770 ezer.
