Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„Azért nyújtunk be több mint 50 törvénymódosító indítványt, mert szeretném tesztelni, hogy ezekre a kérdésekre mi a válasz. Ezek sorsa - az hogy befogadják-e őket - nagyobbrészt úgyis eldönti az én utamat is” – mondta pénteken a hvg.hu-nak Ángyán József Pécsett egy parázs hangulatú lakossági fórum után. Az idén januárban államtitkári posztjáról lemondott képviselő szerint ugyanis a jelenlegi törvénytervezetben sok a bizonytalan elem.
A földművelési szakember szerint a törvény mellé oda kellene tenni többek közt az üzemszabályozási törvényt, a családi gazdálkodásokról szóló jogszabályt, és a támogatási rendszert is. A hétfőn az Országgyűlésnek benyújtandó, több mint 50 egyéni törvénymódosító indítvány lényege éppen az, hogy az új földtörvény jelenleg ismert formája és a kormány 2010-es, a gazdáknak tett ígérete közötti különbséget megmutassa.
Ángyán János Pécsen is hosszasan példálózott a visszásságokkal
Borbás Mátyás
Bencsik is a falaknál
A módosító indítványdömping mögött Ángyán mellett most felbukkant egy másik volt (klíma- és energiaügyért felelős) államtitkár, Bencsik János is. Információink szerint valójában több kormánypárti képviselő is támogatja az indítványok benyújtását, ám, mint egy a földtörvény ügyében érintett kormányzati szakember lapunknak fogalmazott: „egyszerűbb mindent Ángyán úrral beadatni, mert annak így is, úgy is visszhangja lesz”. Szerinte azonban nincs sok esély arra, hogy a módosító indítványoknak legalább egy része is nyitott fülekre találjon. Úgy véli, a parlamentben a képviselők zöme főként azért fog a központi akarat irányában haladni és szavazni, "mert nem látják kellő mélységben a földtörvényt ahhoz, hogy saját véleményük legyen".
A hétfőre ígért egyéni indítványok szövege egyelőre nem ismert, de úgy tudjuk, azok alapvetően 4-5 fontos, tartalmi jellegű kérdést feszegetnek. A többi pedig az ezekhez kapcsolódó, ezeket az egész jogszabályrendszerre átvezető, technikai jellegű módosítás. „Ha a módosításokat elfogadnák, az alapjaiban tükrözné vissza azt, amit a kormány 2010-ben a gazdáknak ígért, azt, hogy a helyben élők lehetőséget kapnak a felemelkedésre, és nem a tőke fogja az új birtokrendszert diktálni” – mondta lapunknak a neve elhallgatását kérő forrás.
A módosító indítványok alapvetően az egyéni földtulajdonosok és a társas vállalkozások földtörvényi kezelése közötti különbséget szüntetnék meg. Azt, hogy ne jöhessenek létre akár 100 ezer hektáros latifundiumok, miközben a helyben lakó földművesek jogos földigényét nem kezelik. Szigorúbban szabályoznák azt a szabályt, ami az adott település közigazgatási határán belül a helyieknek a földkérdésben nagyobb beleszólást engedne; és bezárnák azt a kiskaput, ami a földbirtokossá váló társas vállalkozásoknak csak a telephelyel rendelkezést írja elő, a „helyben lakást” nem.
Bajnaival nem
Ángyán József pénteken azt mondta: ha a módosítók nem mennek át a törvényhozáson, akkor a válasz világos lesz. „Elkötelezettség és bátorság kérdése, hogy végül hányan csatlakoznak majd a beadványokhoz, mert az, ami most a törvényből látszik, az nem éppen a kormány által korábban elfogadott vidékstratégia irányába mutat” – mondta. Elképzelhetőnek tartja, hogy a törvény elfogadását követően kizárják majd a Fidesz frakcióból, de azon még nem gondolkodott, hogy a fél éves kötelező független képviselőség után mihez kezdjen.
Pécsett az összes ellenzéki párt képviselte magát a fórumon, legutóbb pedig a Milla vezetője jelezte a szakpolitikusnak az együttműködési szándékát. Ángyán József szerint azonban ez utóbbinak Bajnai Gordon személye is a gátja. A Hajdú-Bét ügy felemlegetésével kapcsolatban a volt államtitkár azt mondta: „Ezt nagyon nehéz lesz helyretennie, és én személy szerint nem is kívánok együttműködni vele. Csak erkölcsi alapon lehet együttműködéseket felépíteni és itt ez nem lehetséges”.
