Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kilencvenes évekbeli Lupis-botrány óta tilos befektetni a központi költségvetésből támogatott állami szervek pénzét, csak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán tárolhatják a pénzüket – hívta fel a figyelmet a csütörtöki Népszabadság egy, az államháztartás működését ismerő forrásra hivatkozva.
Más a helyzet az állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél – ilyen például a Quaestor-ügyben az érdeklődés középpontjába került Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) is. Ezek maguk választhatják ki, milyen társaságnál kívánnak befektetni, és a hozamokkal is maguk gazdálkodhatnak.
Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) cége szabályosan járt el, amikor a Quaestornál fektetett be, a lap forrása szerint aggályosak a hasonló ügyletek, mert állami pénzek kerülhetnek a befektetési cégekhez, és ezáltal nehezen lehet szétszálazni, milyen forrásokat kockáztatnak.
MTI / EPA / Jurij Kocsetkov
Katona Tamás MSZP-s politikus, a pénzügyminisztérium volt államtitkára, és a jegybank egykori fb-tagja szerint viszont az államháztartási törvényben az áll, hogy a központi költségvetési szervek csak és kizárólag az államkincstárnál vezethetnek számlát. Ugyanígy kell tenniük a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknak és szervezeteknek – legalábbis Katona Tamás szerint. A Klubrádiónak a volt államtitkár azt mondta, hogy Szijjártó Péter miniszter engedélye nélkül elképzelhetetlen, a külügy háttércégének tízmilliárdos nagyságrendű kötvényelhelyezése.
Az önkormányzatokat nem szabályozza ilyen szigorúan a törvény: mivel saját bevételeik is vannak, szabadon dönthetnek róla, hogy milyen pénzintézetnél nyitnak számlát.
KKM: Nem helyeztünk el kötvényeket a Quaestornál
Katona szavaira csütörtök délelőtt reagált a hvg.hu-nak a külügyi tárca. Azt írták, a KKM és háttérintézményei nemhogy tízmilliárdos nagyságrendben, de egyáltalán nem helyeztek el kötvényeket a Quaestornál. Az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt a cégnél, és a szerződés szerint csak állampapírba fektethettek, a külügyi cég "tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket" – hangsúlyozta a tárca a közleményben. 2015. márciusban 3,8 millárd forint volt a Quaestornál tartott összeg.
A Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak – tette hozzá a KKM.
