Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. És még csak nem is ez, a közbeszerzésekkel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a legfontosabb. Ugyanis ez csak egy a három vizsgálatból, ami a paksi bővítéssel kapcsolatban folyik Brüsszelben. Az állami támogatás kérdése, illetve az uniós energetikai regulákkal való azonosulás kérdései egy külön vizsgálat tárgya. Az állami támogatásos vizsgálat lesz a legfontosabb, azzal döntheti be az EU végleg a projektet. (A paksi bővítéssel kapcsolatos brüsszeli aggályokról részletesen itt olvashat.)

Közleményében a bizottság azt írja: Magyarország versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást, a bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy ez nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal. Lucia Caudet, a bizottság illetékes szóvivője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy elrendelte-e ezzel egy időben a projekthez kapcsolódó közbeszerzések felfüggesztését a brüsszeli testület. A Bruxinfo viszont kiderítette, hogy a bizottság felszólította a kormányt a további beszerzések felfüggesztésére. Ez jogilag nem kötelező, de azért melegen ajánlott.

Transzparens a paksi megállapodás elleni tavaly februári budapesti tiltakozáson.

AFP / Kisbenedek Attila

A bizottság két uniós irányelve hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja.

A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást, vagy sem. Addig is a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület arra szólíthatja fel Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

Visszafelé sült el a dolog

Az utóbbi napokban több olyan mélyütést is kapott a magyar kormány Brüsszelből, amitől valóban komoly veszélybe kerülhet az új paksi atomerőmű építésének jelenlegi terve. A témában Brüsszel nem bekeményített, csak most ért el bizonyos (még mindig nem központi) kérdések véleményezéséig, és most úgy tűnik, Budapest eddigi, "minden rendben van, mindent jól csináltunk"-érvelését távolról sem érzik megalapozottnak.

Lázár János és Aszódi Attila, amikor a paksi bővítés jogszerűségét védik, lelkesen hivatkoznak José Manuel Barroso, amelyben szerintük az Európai Bizottság akkori elnöke jóváhagyott mindent Pakssal kapcsolatban – írja Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Európai Parlamenti képviselője a Facebookon, akinek a panasza nyomán indult el a brüsszeli vizsgálat.

A kormány által fedezékül használt levél visszafelé sült el. Barroso leveléből éppen az olvasható ki, hogy a bizottság előre szólt, hogy baj lesz belőle, ha megsértik az uniós jogot.

A bizottsági elnök konkrétan azt írta a levélben, hogy általánosságban az Euratom alapján nincs kifogása a magyar-orosz egyezmény ellen, de természetesen a megvalósítása során be kell tartani minden egyéb uniós jogszabályt. Különös tekintettel az állami támogatással és a közbeszerzésekkel kapcsolatos előírásokra.