szerző:
Torontáli Zoltán
Tetszett a cikk?

Nem vették le a napirendről a két fontos autópálya bővítését, csak elhalasztották a tervezését. Azért, mert háromsávosak csak akkor lesznek ezek az autópályák, ha elnyerjük a 2024-es olimpia rendezési jogát. Ahhoz viszont elég a 2017-es NOB-döntés után elkezdeni a megvalósítást.

Elég nagy felfordulást okozott a kormány azzal a pénteki határozatával, amely törölt egy sor infrastrukturális beruházást, többnyire útépítéseket és vidéki városi projekteket. Hétfőn sokan még a közvetlenül érintettek közül sem tudták, hogy mi történt, hogyan kell a visszavonásokat értelmezni, törlésről vagy halasztásról van szó, esetleg a források átcsoportosítása miatt volt szükség a változtatásokra.

A határozat legnagyobb vesztese Kecskemét, Szombathely és Veszprém, de elmaradhatnak a fejlesztések Sopronban, Szolnokon, Békéscsabán és néhány további városban is. Információink szerint a módosításoknak köze van a Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter közötti hatalmi csörtéhez is. Tény, hogy a sutba dobott útfejlesztések felelőseként Seszták Miklós vastagon érintett volt.

Törölt projekt

felelős

8-as számú főút és a 82-es számú főút összeköttetése

nemzeti fejlesztési miniszter

Veszprém, az Aranyosvölgy felett tervezett új völgyhíd

nemzeti fejlesztési miniszter

Az 52. számú főút M5 autópálya és Kecskemét, Nagykörút közötti szakasz négysávossá történő kapacitásbővítése

nemzeti fejlesztési miniszter

M1, M7 bővítés

Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos

Szombathely elkerülő gyorsforgalmi útszakaszok

nemzeti fejlesztési miniszter

M85 autóút Csorna-Sopron, országhatár közöti szakasza

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

A 102. gyorsforgalmi út megépítésével Esztergom M1 autópálya irányú kapcsolatának javítása

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

A 813. Győr keleti elkerülő (II. és III. ütemű) megvalósítása

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

a 471. főút Hajdú-Bihar megyei szakaszának fejlesztése

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

a 23. és 25. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

M8 és az M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)-Nagykőrös-Békéscsaba közötti megvalósítása

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

M4 gyorsforgalmi út Szolnok északi elkerülő megvalósítása

nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter

 Úgy tudjuk azonban, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó módosítás, az M1 és az M7 autópálya háromsávosra bővítésének kiesése más okokra vezethető vissza. Ezek a fejlesztések – a Galvani utcánál tervezett új Duna-híddal együtt – elengedhetetlenek a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséhez, ezért első látásra meglehetősen furcsán hatott, hogy a kormány a kedvenc projektjét is veszélyezteti.

Információink szerint azonban nincs is erről szó, csupán annyi történt, hogy a tervekbe túl buzgón lobbizták be a két autópályát. Ezeket a bővítéseket ugyanis kizárólag akkor végzik el, ha megnyerjük az olimpia rendezési jogát (egyébként csak a nagyon távoli jövőben lenne várható a háromsávos fejlesztés). A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017. szeptember 15-én dönt a rendezés jogáról, a két autópálya-projektet viszont négy év alatt meg lehet valósítani. Így nincs szükség arra, hogy a döntés előtt elkötelezze magát a kormány a bővítés mellett.

Fazekas István

Más a helyzet a Galvani híddal, mert annak építéséhez több idő kell, így előkészítésével nem lehet megvárni a jövő szeptembert. Nem is nyúltak a projekthez, ami lényegében azt jelenti, hogy a híd tervezését mindenképpen el kell végezni, legfeljebb nem fog megépülni, ha 2017-ben Budapest nem nyer.

Az olimpiai pályázatot állítólag nem fenyegeti, hogy az autópálya-bővítések előkészítése nem kezdődik el, az ígéret elég a NOB-nak. Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy ha elnyerjük az olimpiarendezést, akkor kötelező lesz gyorsan háromsávossá bővíteni a két autópályánkat, ha viszont nem nyerünk, akkor hosszabb távon is marad a Balaton felé és vissza a pénteki-vasárnapi dugó, az M1-en pedig a Bécsig kígyózó kamionsor.

Az olimpiához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket még februárban határozta meg a kormány. Az összesen legalább 430 milliárd forintot felemésztő csomag részleteiről itt olvashat. A lista a mai napig változatlan, az olimpiai tervek tehát nem módosultak. Július 20-án a kormány pusztán arról határozott, a csomag előkészítésének forrását az érintett tárcák tervezzék bele a 2018-as költségvetésbe, és vizsgálják meg, hogy uniós forrásokat mennyiben lehet bevonni a fejlesztésekbe. A kilenc nappal későbbi határozat ezt csak annyiban módosította, hogy az M1- és M7-bővítést törölte az aktuális projektlistáról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!