szerző:
G. Tóth Ilda

A kancelláriaminiszter continentalos barátai a dohánykereskedelem letarolása után a megújulóenergia-termelőknek szánt állami támogatások és uniós források kombójára startolhatnak rá.

Hogyan lehet az állami és uniós támogatásokból egy történetben a lehető legnagyobb összegeket megszerezni? Például úgy, hogy a szemfüles vállalkozó szerkezetátalakítási támogatást vesz fel dohánytermesztésre, és a dohánymezőn vagy annak közelében napelemet helyez el. Az utóbbi beruházáshoz újabb sokmilliós uniós forrásokat vesz igénybe, és azon is nyer, hogy az állam a jövő évtől garantált átvételi árat állapít meg. Ha igazán leleményes lenne, ezt még azzal is továbbturbózhatná, hogy virtuális, a Farmville játékban szereplő tehenekre szintén kér uniós pénzt – ahogyan pár éve egy romániai vállalkozó sikeresen tette. Az efféle csalás persze fikció, kár is ezen elmélkedni. Az viszont nem kizárt, hogy legújabban áramtermeléssel igyekeznek kimaxolni a közösségi támogatásokat Lázár János dohánybizniszben utazó barátai.

Mindenesetre feltűnő, hogy – mint a HVG elsőként megírta – a nemzeti dohányboltok rendszerének kialakításában is kulcsszerepet játszó Continental cégcsoport emblematikus figurái, élükön a dohánygyár-igazgató ifjabb Sánta Jánossal, sorra alakították meg szolárcégeiket. Rögvest az után beindultak, hogy az Országgyűlés elfogadta a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia átvételének támogatási rendszeréről (metár) szóló jogszabályt. A Continentalhoz kapcsolódó hódmezővásárhelyi Adosz és Madosz dohánytermelő szövetkezetek tagjai, Sántáék mellett Czibulya Norbert és a szintén dohánygyáras Veszelovszki családhoz tartozó – egyszersmind többszörös trafiktulajdonos – Hevesi Jánosné több, 3-3 milliós jegyzett tőkéjű kft-t alapítottak villamosenergia-termelésre. A nevekből ítélve (Solarbelt, Solardeck, Solarbeam) napelemek telepítésére készülnek, hogy az így megtermelt áramért hosszú éveken át fix bevételt zsebelhessenek be, állami garanciával.

A több mint öt éve várt, jövő januárban életbe lépő metár lényege ugyanis az, hogy a megújuló energiával – például napelemmel vagy biomasszával – működő erőművek piaci áron értékesítik a megtermelt villamos energiát, és egy tenderen prémiumra pályáznak, amit a piaci ár felett kaphatnak, amiért megújuló energiából termelnek. (Ez csak a legalább egy megawatt kapacitású erőművekre lesz érvényes, e határ alatt érvényben marad a megújuló energia támogatásának mai rendszere, a több mint tíz éve működő kötelező átvétel: a zöldáramot az áramszolgáltatóknak kell átvenniük, ezt követően ők számolnak el a rendszerirányító Mavirral.) „A metár komoly üzleti lehetőséget nyújt: a technológia sztenderd, a napelem-beruházásokhoz különösebb szaktudás sem kell, így az effajta beruházás jó megtérüléssel, korrekt hozammal kecsegtet” – mutat rá Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa. A mostani időzítés azzal magyarázható, hogy a magyar kormány vállalása szerint 2020-ra megújuló forrásból kell származnia az országban felhasznált energia 14,65 százalékának. Bár ez az arány már most is 10 százalék fölött van, és Magyarország uniós kötelezettsége csak 13 százalék, az extra vállalás teljesítéséhez már pluszkapacitásokra, azokhoz pedig plusztámogatásokra van szükség – vélik a szakemberek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a témafelelős Szabó Zsolt sem győzte hangsúlyozni a közelmúltban, hogy a jogszabályban foglalt intézkedések elsősorban a szakmailag felkészült hazai vállalatok számára nyitnak fontos lehetőségeket. Márpedig a Cégközlöny hemzseg az újonnan gründolt áramtermelő cégektől. Sántáék mellett a napelem-telepítésben élen járó Optimum Solar Kft. szakembere, Pusztai Tamás kapásból kilenc új céget jegyeztetett be, de frankfurti hátterű vállalkozások is mocorognak, nyilván az őszi próbatenderekre várva.

Ezeken a tendereken a vállalkozások a saját maguk által kalkulált árral indulhatnak, s a napenergiával áramot termelők alapesetben legalább tíz évre kapnak garanciát az állami ellentételezésre. Némelyest csökkentheti ezt az időtartamot, ha a beruházáshoz uniós forrást vesz igénybe a vállalkozás: ebben az esetben egyedi alku során, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szabja meg a támogatási periódust. Azt pedig számtalanszor elmondta a közelmúltban Lázár János kancelláriaminiszter, hogy jelentős summákat szánnak a vállalkozások energetikai beruházásainak ösztönzésére. Érdekes momentum a történetben, hogy az úgynevezett kapcsolt, vagyis hőt és áramot egyszerre termelő erőművek kötelező átvételi rendszerének meghosszabbítását éppen Lázár puccsolta meg 2011-ben. Joggal vetődik fel: mintha csak időt akart volna hagyni a támogatni szánt vállalkozói rétegnek, hogy felkészüljön a későbbre halasztott támogatások igénybevételére.

Ha nem is a napsütötte dohánymezőkre készülnek Sántáék napelemeket elhelyezni, van olyan alföldi telephelyük, amely kiválóan alkalmas effajta beruházásokra – mondta a HVG-nek egy szakértő. Az sem kizárt, tette hozzá, hogy egyszerűen a dohányszárításhoz kívánnak napsugarakat használni a termeléstől a kereskedelemig a dohánypiac minden etapjában felbukkanó vállalkozók – ahogyan ugyanezt biomasszával más társaságok már megpróbálták. Mezőgazdasági területeken a jelenlegi jogszabályok szerint nem lehet energiatermelő berendezéseket létesíteni, csak akkor, ha az ingatlan érintett részét kivonják a művelésből.

A mintegy 1400 hektár bérelt területen gazdálkodó két szövetkezet tavaly összesen több mint 2 milliárd forint szerkezetátalakítási támogatást vett fel. A Madosz így, állami segítséggel, 360 millió forint nyereséget termelt, és 200 milliós osztalékot fizetett tulajdonosainak, míg az Adosz 92,5 milliós adózott eredménnyel zárta az évet. A Continental Zrt. és a dohányfermentáló Doger is 200-200 millió forint körüli profitot termelt. A metár belépőszintjét jelentő 1 megawatt kapacitású napelem-beruházás költsége szakértői becslések szerint körülbelül 300 millió forint.