Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Határozottan visszautasította a Magyar Nemzeti Bank a Bankszövetség csütörtöki közleményét, melyben utóbbi testület arról írt, hogy a kötelező tartalékráta emelése éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak. Az MNB április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak.
A jegybank pénteki válaszközleményében azt írja, hogy a magyar gazdaság visszaerősítését fenyegető egyik legnagyobb veszély a magas infláció, amit minél gyorsabban le kell törni. Az infláció legyőzéséhez pedig szerintük a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges.
„Ennek megfelelően határozottan visszautasítjuk a Bankszövetség 2023.március 2-án megjelent közleményét, amelyben az MNB intézkedéseit a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességével köti össze. Az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető"
– írják.
A közlemény szerint a hazai bankok likviditási és tőke oldalról is olyan historikus összevetésben kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, amelyek bőséges fedezetet nyújtanak a hitelezési aktivitás fenntartásához, ezt pedig tovább erősíti, hogy a magyar bankszektort 2022-ben európai összevetésben is kimagasló jövedelmezőség jellemezte. A bankok a tartalékrendszer április 1-től hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, több ezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot, áll az MNB közleményében.
