Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A családtámogatások ügyintézésének könnyítéséről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. Az előterjesztés célja az indoklás szerint az, hogy a családok a
családtámogatásokat minél kevesebb adminisztrációval, egyszerűen és gyorsan tudják igénybe venni.
Például főszabályként megszűnik a tanulói, hallgatói jogviszony kötelező igazolás az egyes eljárásokban. A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolását se a szülőtől, se a tanulótól nem lehet kérni. (Ez alól kivételt csak törvény állapíthat meg.)
Ezzel kizárják az olyan eseteket, amikor szemmel láthatóan iskolás korú kisgyerekeket büntettek meg a közlekedésben, ha nem volt náluk diákigazolvány. A már nem tanköteles, 16 évesnél idősebb tanulók, hallgatók jogviszonyának igazolásához pedig elég az érvényes diákigazolvány. Ez mind az általános és középiskolákra, mind a szakképzésre, mind a felsőoktatásra vonatkozik.
Fontos változás a javaslatban az is, hogy 2024. július 1-jétől a gyermekgondozási díjra való jogosultság megszűnését követően a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjra volt jogosult. Az indoklás szerint „ezzel éves szinten százezernél is több biztosított szülő, édesanya mentesül a kérelem-benyújtási kötelezettségtől”.
A kisebb-nagyobb módosítások 18 törvényre vonatkoznak. Ezek egy része Csák János kulturális és innovációs miniszter feladatkörét érinti, aki a kormányban a családpolitikáért, a gyermek- és ifjúságpolitikáért, a szakképzésért és a felsőoktatásért felelős, más része Pintér Sándor belügyminiszterét, akihez a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociálpolitika és a köznevelés tartozik.
Az nem derül ki sem az indoklásból, se a törvényjavaslatot a kormány nevében szokás szerint benyújtó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes rövid kísérőleveléből, hogy miért a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszter az előadó, vagyis miért az ő hivatala készítette a tervezetet. Az ő feladatkörét ugyanis a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló rendelet 17 pontban határozza meg, amelyek közül legfeljebb az e-közigazgatásnak van köze ehhez a javaslathoz, de a módosítani kívánt összes törvény más miniszterek tárcájához tartozik.
