A jegybank elkezdi az irányadó kamat, vagyis az egynapos betéti tender rátájának csökkentését - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök. Május 24-e szerdától az eszközt már nem 18, hanem 17 százalékos kamattal hirdetik meg. A 13 százalékos alapkamat csökkentése továbbra sincs terítéken, és még jó ideig nem is lesz. Virág Barnabás alelnök elmondta: év végére pozitív reálkamat alakulhat ki (vagyis az irányadó kamat magasabb lesz, mint az infláció), és erre 2024-ben szükség lesz, hogy folytatódjon az infláció lassulása.

Matolcsy és Virág is hangsúlyozták, hogy "az infláció közellenség", letöréséért mindent meg kell tenni. Ehhez a pénzpiaci stabilitásra is szükség van - mondta Virág Barnabás - vagyis a jegybank továbbra is úgy alakítja majd a monetáris politikát, hogy a forint árfolyama stabil maradjon. Az irányadó kamat csökkentésében ezért lassú és óvatos megközelítés szükséges.

A jegybank Monetáris Tanácsa a korábbi kommunikációnak és a várakozásoknak megfelelően az alapkamat 13 százalékos szintjén nem változtatott, ám a kamatfolyosó tetejét egy százalékponttal, 19,5 százalékra csökkentette. Utóbbi lépés legfeljebb szimbolikus, a kamatfolyosó teteje jelöli ki, meddig emelheti a jegybank az irányadó kamatot – aminek éppen csökkentése van terítéken.

Az irányadó kamat jelenleg nem az alapkamat, hanem az egynapos betét rátája. Az eszközt októberben élesítette az MNB 18 százalékos kamattal, így sikerül megállítani a forint árfolyamának szabadesését: a történelmi mélypont az euróval szemben 434 volt.

Matolcsy György jegybankelnök utoljára akkor tartotta személyesen a Monetáris Tanács döntéseit magyarázó tájékoztatót, amikor bejelentette, hogy az alapkamatot 13 százalékra emelésével a kamatemelési ciklust lezárják. Ezt követően omlott össze a forint árfolyama, és ezt követően kellett a jegybanknak mégis kamatot emelnie az egynapos betéti eszköz élesítésével. Matolcsy magyarázata szerint nem a jegybank hibázott a kamatemelési ciklus lezárásával, illetve annak kommunikációjával. Szeptemberben 5-8 negyedéven belül várhatónak tűnt az infláció tetőzése, ezért álltak meg az alapkamat emelésével - magyarázta Matolcsy. Három út volt. Folytatják az emelést, bár úgy tűnt, nem érdemes. "A másik lehetőség, hogy megállunk, de nem mondjuk, hanem lebegtetjük. "Mindkét esetben a pénzpiac komoly támadást intézhetett volna a magyar pénzügyi rendszer ellen" - mondta Matolcsy. A harmadik utat választották, megálltak, és meg is mondták, hogy megállnak.

Matolcsy szerint ez után sok kedvezőtlen fejlemény történt. Az Északi Áramlat felrobbantása, a háború eszkalációja, az uniós források befagyasztása. Ezek pénzpiaci bizonytalanságokak okoztak. Ekkor vezették be a 18 százalékos irányadó kamatot.

Matolcsy a kormánynak is odaszúrt, és nyíltan ellent mondott a kormány "szankciós infláció"-narratívájának. Mitől ilyen magas nálunk az infláció, a 24 százalék még a régiós átlaghoz képest is 10 százalékponttal magasabb - tette fel a kérdést. Ebben sok országspecisikus ok van - válaszolta meg, márpedig a háború és a szankciók nem országspecifikusak. Az egyik specifikus ok a 2021-es költségvetés, a régióban messze a legmagasabb deficit volt. És még 2022-ben is a legmagasabb volt. Az államháztartási egyensúly „elromlása”, specifikus magyar ok. Kiemelkedően magas inflációt Magyarországon döntően az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál láttunk, látunk. Emögött az ársapkák és egyéb más intézkedések is állnak. Az ársapkák az inflációra elején talán jól hatnak, de később növelik.

Egy kormány és egy jegybank csak együtt érhetnek el sikert - figyelmeztetett Matolcsy, egyszersmind üdvözölte, hogy a kormány most már társul az infláció ellenes küzdelemhez, és a költségvetés is konszolidációs pályára vált a fenntarthatatlanul magas deficit után. A 2024-es tervezet szerint 3 százalék alatt lesz a hiány.