Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Tavasszal a kormány egymilliárd eurós (392 milliárd forintos) kínai hitelt vett fel, az összeget az akkori közlés szerint infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani. A pénzt 2027. április 19-éig kell visszafizetni, a kamatszintet és a törlesztés ütemezését azonban nem hozták nyilvánosságra. Bár Varga Mihály korábban kijelentette, „a kormánynak nincs takargatnivalója”, ezért kérték a kínai pénzintézeteket, hogy oldják fel a banktitkot, azóta nem történt előrelépés az ügyben.
A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigénylési pert indított, hogy megtudják, pontosan mi állt a szerződésben, a bíróság pedig kimondta, az Államadósság Kezelő Központnak ki kell adnia a kínai hitelszerződést.
„Jogászkodhatnak, fellebbezhetnek, jöhetnek másodfokra, de mi ki fogjuk deríteni, mit kért Kína Orbántól a pénzért cserébe. Ki fogjuk deríteni, hogy mi volt az a júdáspénz, amit Orbán árulása után nekünk kell majd kifizetnünk” – mondta Varju László országgyűlési képviselő a videóban.
A képviselő felhozta, hogy például Montenegróval azt íratták alá, hogy ha nem tudnak időben törleszteni, akkor Kína területeket foglalhat el diplomáciai vagy akár katonai célokra is. Feltette a kérdést: Velünk vajon mit írattak alá?
Ez ugyanakkor nem teljesen így van, a montenegrói szerződés területfoglalásról szóló kitétele szerint kínai állami irányítás alatt álló pénzintézet olyan területeket foglalhat le, melyek nem diplomáciai vagy katonai célokra használnak – erről a 24.hu írt korábban, hozzátéve, hogy abba is belementek, hogy a szerződéssel kapcsolatos esetleges vitákban egy, a kínai állam irányítása alatt álló kínai bíróságé legyen a döntő szó.
