Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Ez év elejétől - egy GKM rendelet alapján - a Nemzeti Autópálya Zrt. jogosult minden állami pénzből finanszírozott útfejlesztésre közbeszerzést lefolytatni. Ezért ez az állami cég jelentetett meg hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást június elején, húsz projektre. A feladat a beruházói munka elvégzése volt, vagyis a közbeszerzések kiírásától a munka elvégzéséig, mérnöki tanácsadással, ellenőrzéssel kellett rendelkezésre állni. Az ország egész területére kiterjedő munkák között szerepelt meglévő út felújítása, szélesítése, csomópont kialakítása, de várost elkerülő út építése is. Az ajánlatkérő egy céget, a Magyar Közút Kht.-t kérte fel ajánlattételre.
Miután az ilyen eljárásokat be kell jelenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, ott vált gyanússá az ügy, nem utolsó sorban azért is, mivel a Nemzeti Autópálya Zrt.-t az idén már hasonló ügy miatt megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az elnök ezt az ügyet is a döntőbizottság elé utalta.
Közben azonban már zajlott a közbeszerzés. A prognosztizált 200 millió forintos vállalási ár helyett 250 milliós ajánlatot tett az egyetlen felkért vállalkozó, amit a tárgyalás során sikerült 223 millióra lefaragni. A szerződést június 23-án meg is kötötték az érintettek. A döntőbizottság elnöke viszont csak egy nappal korábban kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál.
A Közbeszerzési Döntőbizottság úgy vélte, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. jogszerűtlenül alkalmazott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. A közbeszerzési törvény szerint csak akkor választható ilyen eljárás, ha speciális műszaki, technikai okok indokolják azt, hogy csak egy - vagy néhány - cég képes elvégezni a munkát. Ilyen itt nem volt, hiszen ezt a feladatot számos más cég is el tudta volna végezni. Tény, hogy a nála meglévő adatok birtokában a Magyar Közút Kht. előnnyel indulhatott volna a versenyben, de ez nem ok a verseny mellőzésére.
Az ötmillió forintos bírság kiszabásakor a döntőbizottság három növelő tényezőt is talált. Magas a közbeszerzés értéke, a szerződéskötés után a jogsértés már nem reparálható, és az idén voltak már az ajánlatkérőnek ilyen ügyei. Akkor kétszer egymillió forintot kellett fizetnie.
Miután az ilyen eljárásokat be kell jelenteni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének, ott vált gyanússá az ügy, nem utolsó sorban azért is, mivel a Nemzeti Autópálya Zrt.-t az idén már hasonló ügy miatt megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az elnök ezt az ügyet is a döntőbizottság elé utalta.
Közben azonban már zajlott a közbeszerzés. A prognosztizált 200 millió forintos vállalási ár helyett 250 milliós ajánlatot tett az egyetlen felkért vállalkozó, amit a tárgyalás során sikerült 223 millióra lefaragni. A szerződést június 23-án meg is kötötték az érintettek. A döntőbizottság elnöke viszont csak egy nappal korábban kezdeményezett eljárást a döntőbizottságnál.
A Közbeszerzési Döntőbizottság úgy vélte, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt. jogszerűtlenül alkalmazott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást. A közbeszerzési törvény szerint csak akkor választható ilyen eljárás, ha speciális műszaki, technikai okok indokolják azt, hogy csak egy - vagy néhány - cég képes elvégezni a munkát. Ilyen itt nem volt, hiszen ezt a feladatot számos más cég is el tudta volna végezni. Tény, hogy a nála meglévő adatok birtokában a Magyar Közút Kht. előnnyel indulhatott volna a versenyben, de ez nem ok a verseny mellőzésére.
Az ötmillió forintos bírság kiszabásakor a döntőbizottság három növelő tényezőt is talált. Magas a közbeszerzés értéke, a szerződéskötés után a jogsértés már nem reparálható, és az idén voltak már az ajánlatkérőnek ilyen ügyei. Akkor kétszer egymillió forintot kellett fizetnie.
