Kossuth tér és környéke: az akciózások színtere

Az 1912. május 23-i tüntetés résztvevői az általános és titkos választójog bevezetését követelték, közel a Parlamenthez. A mai Alkotmány utcában nekik rontottak a lovasrendőrök, több halott és sebesült maradt a kövezeten, Amikor a Parlament lépcsőjén Károlyi Mihály kikiáltotta a köztársaságot, 1918. november 6-án, első ízben „vitte ki” a politikát a Kossuth térre. 1919 őszétől ezután a környező terek, a Batthyányi örökmécsesnél, és a mai Szabadság téren tömérdek megemlékezés és hazafias megmozdulás zajlott. Az utóbbi tér a mai szovjet emlékmű helyén álló „Ereklyés országzászló”, illetve az elszakított területeket jelképező Észak, Nyugat, Kelet és Dél allegórikus alakjait ábrázoló szobrok felállítása után egyfajta szabadtéri irredenta templommá vált.

Még 1945 és 1948 között is számos tüntetés zajlott a téren, elsősorban a rendőrséget kézben tartó Magyar Kommunista Párt szervezésében. Rákosi Mátyás azonban, szovjet példát követve, új szakrális teret jelölt ki a tömegmegmozdulások számára, a Dózsa György utat és a Sztálin szobrot övező Sztálin teret. (Ma: Felvonulási tér). Az 56-os forradalom eltakarította véres diktátor szobrát, de az igazán katartikus események színhelye változatlanul a Kossuth tér maradt. A 23.-i tüntetésen itt követelték Nagy Imre reaktíválását, a Parlament tetejét díszítő vörös csillag fényének kioltását, és itt érte a tüntetőket két nappal később a véres sortűz is.

A nyolcvanas évektől kezdve jónéhány, a hazai és a nemzetközi média által megörökített ellenzéki tüntetés zajlott ezen a területen, ami magába foglalta a Szabadság-teret és a Batthyányi örökmécsest is A harmadik köztársaságot 1989. október 23-án ugyancsak a Kossuth-téren kiáltották ki. A hagyomány folytatódott az elmúlt tizenhat évben is. A mindenkori tiltakozó tüntetők előszeretettel rendezkedtek be akár hosszabb időre is a Kossuth téren.

2002-től az MSZP-SZDSZ koalíciós kormányzat a Kossuth tér kommercializálása és popularizálása mellett döntött, korábban elképzelhetetlen funkciókat telepített a Parlament elé. Tavaly és az idén – a Fővárosi Közterület Hasznosítási Társaságtól beszerzett adatok szerint - a következő tevékenységet engedélyezték a Kossuth téren: budapesti búcsú, húsvét és hanuka ünnepségek, szilveszteri buli, jégkorcsolyázás, gyermeknapi ünnepségek, Európa Fesztivál. Az idén nyáron másfél hónapon keresztül tartott a Tér-, Film- és Zene fesztivál, amely békésen megfért a Baumag károsultjainak demonstrációjával. Itt volt több marathoni verseny célegyenese is.

Sok minden változhat a magyar politikai életben, de a Kossuth térre mindig számíthatunk: zarándokhely szerepét biztosan nem veszélyezteti semmi.

Pelle János