szerző:
Benkő Eszter

A fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt Magyarország másfél éve, az elsők között ratifikálta. Erre büszkék lehetünk, arra azonban kevésbé, hogy a benne vállaltak még mindig nem teljesültek. A fogyatékosokat képviselő civil szervezetek szerényen azt kérdezik: mikor kívánunk eleget tenni kötelezettségeinknek?


Kampány a fogyatékossággal
élők elfogadásáért
A Fogyatékos Emberek Nemzetközi Világnapja az ENSZ határozata értelmében december 3-ára esik. Ez alkalomból indított társadalmi célú kampányt a kormány, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, és tudatosítsa, hogy őket is azonos jogok és azonos bánásmód illeti meg. Az elkészült reklámfilmeket az egyenloesely.freeblog.hu  blogon mutatják be. Az oldal sajnos nem akadálymentesített, bár ahogy a Kormányszóvivői Iroda lapunkkal közölte, dolgoznak már az akadálymentesítésen. A blog szerkesztésé-hez fogyatékos szervezetek tagjait is felkérték. A kampány január 11-ig tart. Ennek részeként a fogyatékosággal élőket bevonják a a kormányzati szervezésű rendezvényekbe is, most éppen az Ország Karácsonyába. 
Több mint félmillió honfitársunk életét könnyítené annak a 2006-os ENSZ-egyezménynek a pontos betartása, amely rögzíti a fogyatékossággal élők alapvető jogait, s amelyet tavaly Magyarország is ratifikált, a világon másodikként. Rossz hír azonban, hogy az egyezmény idén májusi hatályba lépése óta érdemi előrelépés a dokumentumban vállaltak terén nem történt. A gyors ratifikáció a nemzetközi közösségnek, az egy helyben toporgás a hazai fogyatékos társadalomnak szól - így látja a magyar Fogyatékosügyi Civil Caucus (FCC) nevű összefogás, amely szerint a törvényhozók ezzel azt üzenik a fogyatékkal élő társadalomnak, hogy problémáikkal továbbra is egyedül vannak.

Az egyezményről

Az ENSZ-egyezmény a XXI. század egyik legfontosabb nemzetközi emberjogi szerződése, amely annak a 650 millió embernek az életét kívánja segíteni és javítani, akik valamilyen érzékszervi, mentális vagy intellektuális hiányossággal élnek a világ különböző országaiban. A dokumentum a ratifikáló államokat mindenekelőtt szemléletváltozásra kötelezi: míg a legtöbb országban - idehaza is - a fogyatékosságot a biológiai modell, anatómiai károsodás alapján értelmezik, az egyezmény szerint azok az akadályok tesznek fogyatékkal élővé valakit, amelyek gátolják őt a teljes élet megélésében. Ezeket az akadályokat maga a társadalom hozza létre, amikor a hétköznapi életvitelhez szükséges környezet kialakításánál figyelmen kívül hagyja a különféle eltérő szükségleteket. A korábbi szemlélet szerint az állam dolga leginkább az, hogy támogassa a fogyatékkal élőket, ezzel szemben az egyezmény a ratifikáló államokat arra kötelezi, hogy megteremtsék a fogyatékkal élő személyek hétköznapi életben történő érvényesülésének egészséges társaik szintjéhez hasonló társadalmi, jogi, környezeti és más feltételeit.

Az egyezmény 50 cikkében kitér például arra is, hogy a fogyatékosság nem indokolhatja a személyi szabadságtól való megfosztást, az egészség terén a fogyatékkal élőknek is joguk van a szabad döntéshozatalhoz, a kényszeres gyógykezelést emberjogi sérelemként kezeli, a jelnyelvet pedig önálló nyelvként határozza meg. A ratifikáló államoknak biztosítaniuk kell, hogy azokban az intézményekben, ahová egészséges és fogyatékos tanulók is járnak, a tanárok a jelnyelv vagy a Braille-írás terén szakképzettséget szerezzenek.

Dr. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke a hvg.hu-nak adott válaszában kitért arra, hogy jelenleg a jelnyelven való oktatás csak 7. osztálytól és csak fakultatív jelleggel érhető el, a kisgyerekek nagyon nehezen jutnak lehetőséghez. Kósa szerint az egyezmény a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférést is segíthetné. Jelenleg 75 százalékos támogatással lehet hallókészülékhez jutni, a kihordási idő a digitális készülékek esetén a korábbi öt évről hétre emelkedett, ami azt jelenti, hogy hétévente jár a támogatás. A mostani szabályozás az önálló életvitelt segítő eszközök beszerzését nem támogatja; ilyen lenne például az a siket szülőknek készült berendezés, ami a babasírást villogva jelzi.

Fiala János, a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány jogásza úgy véli, a kormány a ratifikálás óta csupán látszattevékenységet folytat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a fogyatékossággal élőket képviselő civil szervezeteket kérték fel arra, hogy tanulmányaikban határozzák meg, mit, hogyan, mikor és milyen formában kell végrehajtani. A tárca a hvg.hu kérdésére hosszasan sorolja azokat a területeket, ahol részben vagy egészben már sikerült eleget tenni az egyezmény szerinti kötelezettségünknek. Megkezdődött például a fizikai akadálymentesítés; a látássérült emberek rehabilitációs rendszerének kiépítése, melynek bővítése várhatóan EU-s forrásból valósul meg az elkövetkező öt évben; a régiós munkaügyi központokban olyan információs centrumok üzemelnek, amelyek a megváltozott munkaképességűeket személyre szabott információkkal segítik. Emellett több feladat jogszabályi hátterének kidolgozása is folyamatban van, ilyen például a habilitációs kutyakiképzés, a magyar jelnyelv használatának szabályozása. A tárca szerint az egyezmény végrehajtása nem egyszeri feladat, folyamatos, szisztematikus munkát igényel a rendelkezésre álló források és tapasztalatok figyelembevételével.

Fogyatékosügyi ombudsmant javasolnak (Oldaltörés)

Az egyezmény azt is kimondja, hogy az aláíró államoknak meg kell teremteniük egy vagy több olyan független intézményt, mely ellenőrzi, segíti és védi az egyezményben foglaltak végrehajtását. Az FCC szerint hazai viszonylatban a nemzeti szintű ellenőrzéssel megbízott testület még a terv szintjén sem létezik, s a jogszabályi környezet nem biztosítja, hogy az egyezményben foglaltak realitássá váljanak. Az FCC a kormánynak címzett javaslatában a megoldást egy fogyatékosügyi országgyűlési biztosi tisztség létrehozásában látná, áthidaló megoldásként pedig ideiglenesen az állampolgári jogok ombudsmanára testálná az egyezmény által előírt ellenőrzési feladatkört. A civilek elképzelhetetlennek tartják, hogy az ellenőrzési mechanizmusba ne vonják be magukat a fogyatékkal élő személyeket is, hiszen a problémáikról ők maguk bírnak a legalaposabb ismeretekkel, és egy olyan szerv, melyben nincsenek közvetlenül jelen, csupán formálisan képviselheti az érdekeiket.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint a "semmit rólunk nélkülünk" elv jegyében a kormány tanácsadó szerve, az Országos Fogyatékosügyi Tanács (továbbiakban: OFT) minden lényeges, a fogyatékkal élőket érintő kérdést megtárgyal. Az OFT-ben több érintett civil szervezet és a tárca is képviselteti magát tagként, emellett a tanács elnöke maga a mindenkori szociális és munkaügyi miniszter, ily módon - a tárca úgy véli - a civilekkel való kapcsolattartás folyamatosan biztosítva van. De számít a minisztérium a civilekre a szakmai munka és a jogszabályalkotás során is, például az autizmussal élő személyeket ellátó intézményrendszer koncepcióját az Autisták és Autisztikusok Országos Szövetsége dolgozta ki. A tárca úgy véli, Magyarországon az elmúlt tíz évben kialakult egy olyan rendszer, ahol a fogyatékkal élő emberek és szervezeteik aktívan beleszólhatnak az őket érintő kérdésekbe.

További javaslatok
A fogyatékkal élőket képviselő társadalmi szervezetek azt is javasolták a kormánynak, hogy Magyarország kezdeményezze az egységes európai fogyatékosügyi igazolvány bevezetését, amit minden tagállamban elfogadnának és biztosítanák az ehhez kapcsolódó jogokat. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa a közelmúltban felszólította az országgyűlést, hogy ne fogadjon el olyan büdzsét, amely növeli a fogyatékossággal élők emberek és a társadalom átlagos szinten élő rétegei között jelenleg is fennálló szakadékot. Arra kérik a képviselőket, találjanak forrást a fogyatékos emberek életminőségét legalább megőrző néhány milliárd forint biztosítására.
Fiala János szerint javaslataikra kitérő választ adott a Miniszterelnöki Hivatal. Kiss Péter kancelláriaminiszternek a civil összefogáshoz írt válaszlevele szerint a kormány határozatában az ellenőrző funkció ellátására is az OTF-t jelölte meg, mondván, hogy az egyezmény több ellenőrzési mechanizmus létrehozását is lehetővé teszi. Fiala János szerint, bár a szerződés valóban így rendelkezik, mivel az OFT nem független szerv, a független ellenőrzési mechanizmusra vonatkozó kritériumot nem teljesíti. Ezt Kiss Péter is elismeri. A kancelláriaminiszter szerint az is az OFT feladata, hogy javaslatot tegyen a további felügyelő testület kialakítására, ehhez persze számítanak a fogyatékossággal élők képviseletét ellátó társadalmi és jogvédő szervezetek közreműködésére. Ugyanakkor, noha a közelmúltban elhangzott az az ígéret, miszerint a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány a jövőben megfigyelőként részt vehet az OFT ülésein, meghívót vagy tájékoztatást azóta se kaptak - mondja Fiala.

Kiss Péter szerint elképzelhető, hogy az egyezmény végrehajtásának felügyelete az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladat- és hatáskörébe kerüljön, ennek azonban meg kell vizsgálni a pénzügyi és személyi feltételeit. A civil összefogás javaslatainak legfontosabb elemére, mely az önálló, fogyatékosügyi országgyűlési biztosi tisztség létrehozását veti fel, nem érkezett válasz.

A civilek azt kérdik, ha a magyar kormány magára nézve nem tartja kötelező érvényűnek a hatályba lépett nemzetközi egyezményt, akkor miként volna elvárható a társadalom többi tagjától, hogy tegyen bármit is a fogyatékos személyek jogainak érvényesüléséért.

László Éva Lilla Karrier

„Fogyatékos vagyok. Dolgozni akarok”

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása elősegíti, hogy a munkaerőpiacon eleve hátránnyal induló fogyatékos emberek is el tudjanak helyezkedni. A gyakorlatban azonban ez zavarbaejtő kérdéseket is felvet. Mely munkakörökben lehet alkalmazni fogyatékos munkavállalót? Be tudnak-e illeszkedni a munkahelyi közegbe a látás-, hallás- vagy mozgássérültek, az értelmi fogyatékosok? Esélyek és lehetőségek.

Prizma

Fogyatékos modell

Szeretem a testem - a manapság szinte kötelező öntudatos kiszólás ezúttal meglepő helyről hangzott el: a...

MTI Karrier

Nyelvi labor fogyatékos hallgatóknak

Nyelvi laboratóriumot alakít ki a fogyatékossággal élő hallgatók számára az Eötvös Loránd Tudományegyetem az intézmény Trefort-kerti és lágymányosi kampuszán; az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a fővárosban.

hvg.hu Karrier

Megéri fogyatékosokat foglalkoztatni - állítja egy tanulmány

Hogyan valósul meg a Támogatott Foglalkoztatás (TF)? Megtérül-e a befektetés, amelyet a fogyatékos emberek munkahelyi elhelyezkedését segítő programba ölnek? Többek között ezekre a kérdésekre válaszoltak szakértők a Salva Vita Alapítvány sajtótájékoztatóján.

hvg.hu Tech

A fogyatékosok kedvéért átalakítja magát a Windows

A Washingtoni Egyetem kutatóinak köszönhetjük azt a rendszert, amely világelsőként alakítja át azonnal számítógépünk felhasználói felületét attól függően, hogy mire van szükségünk. Míg az irodai munkánál ez nyilván jelenthet teljesítménynövekedést, a legnagyobb áttörés a csökkent képességűek és az idősebb felhasználók között mutatkozik majd.

MTI Plázs

Hogyan tud boldolgulni egy értelmi fogyatékos?

Először készült Magyarországon átfogó felmérés az értelmi fogyatékos népességről: a Kézenfogva Alapítvány kutatása vizsgálja az értelmi fogyatékos emberek helyzetét, életkörülményeit, speciális szükségleteit és a számukra biztosított szociális, egészségügyi, gyógypedagógiai és rehabilitációs ellátásokhoz való hozzáférést.

Vélemény

"Ne hívjuk őket fogyatékosoknak!"

Ma Magyarországon közel 80 ezer értelmi sérült és autista él, közülük mintegy 8-9 százalék képes dolgozni, feltéve, hogy megfelelő munkakört találnak számukra és a munkáltató is érdekelt foglalkoztatásukban. A Kézenfogva Alapítvány öt civil szervezette foglalkoztatási programot dolgozott ki, amelyet részben EU pénzekből, részben állami támogatásból finanszíroznak. A programról kérdeztük Fehér Miklóst, a Kézenfogva Alapítvány program koordinátorát.

MTI Karrier

Romák és fogyatékosok: ki foglalkoztatja őket?

Az Európai Unió átlagához képest jelentős a lemaradása Magyarországnak a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását tekintve - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter az Equal Közösségi Kezdeményezés programzáró konferenciáján.