Bár a kormányszóvivői tájékoztatón indoklást nem fűztek a döntéshez, vélhetően azért találták indokoltnak, mert a törvény jelenlegi szabályozása jogbizonytalanságot okozhat. Lapunk elsőként foglalkozott azzal az ingatlanadót érintő problémával, mely szerint az ingatlan értékének meghatározását az állampolgárra ruházó törvény hátrányosan érintheti a tulajdonosokat, nevezetesen adóhatósági bírsággal is számolniuk kell, ha egy ellenőrzés úgy találja: a tulajdonos és az APEH becslése nem egyezik.

Előfordulhat, hogy a számított és az adóalapot képező  forgalmi érték eltér egymástól, annak ellenére, hogy az adózó - úgy is mint törvénytisztelő állampolgár -  a törvény mellékletében meghatározott  értéket veszi figyelembe. Az eltérés az adott ingatlan értékének  és így az adókötelezettség mértékének  eltérő értelmezéséhez vezethet, az adóhatóság pedig szankcionálhatja a jóhiszemű adófizetőt – nyilatkozta lapunknak Drinóczi Tímea, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa augusztus elején. A szakembert azért kerestük meg, mert felmerült: a számított és a forgalmi érték különbsége miatt az ingatlantulajdonnal bíró állampolgárok a 2010 januárjától esedékes vagyonadó befizetése ellenére adóhatósági bírságot kaphatnak. A problémát felvető szakértő, Angyal József az Alkotmánybírósághoz is fordult, ugyanis véleménye szerint – júniusban elfogadott – vagyonadóról, s ezen belül az ingatlanok adóztatásáról rendelkező jogszabály a forgalmi érték fogalmát nem határozza meg egyértelműen, így jogbizonytalanságot teremt, vagyis alkotmányellenes.

Az Adózóna okleveles adószakértője azt nyilatkozta augusztusban: akkor felelne meg az ingatlanadó az alkotmányossági kritériumoknak, ha a forgalmi értéket az adóhatóság állapítaná meg az illeték törvényben leírt összehasonlító (szokásos piaci ár) árak módszere alapján. Ezt az adózó a jogszabály mellékletében hely és ingatlanfajta alapján kikalkulált számított értékkel, kötelező adatszolgáltatás útján segítené. Ezzel szemben a jogszabály az adófizetés alapjául szolgáló forgalmi érték meghatározásának kötelezettségét a (magán)személyre ruházza át a törvényalkotó úgy, hogy annak meghatározásához semmilyen támpontot nem ad. Nem áll rendelkezésére semmilyen adatbázis, s azt sem tudhatja, hogy az adóhatóság majd milyen szempontok alapján számolja ki ezt az értéket, s mit kér majd rajta számon egy esetleges ellenőrzés során.  A vagyonadóról szóló törvény ráadásul 10 százalékos tévedést fogad csak el, ami Angyal József szerint „rendkívül alacsony”.

A novembertől hozzáférhető űrlap kitöltése a kormányszóvivő tájékoztatása szerint 5 percet vesz igánybe és a kért adatok megadásával annak felmérése, hogy adózásra kötelezett-e valaki, ingyenes lesz. Az érdeklődőknek meg kell adniuk az ingatlannal kapcsolatos főbb adatokat: címet, alapterületet, az épület korát, a felújításának idejét, a közművesítés szintjét és a lakás komfortfokozatát, a lakószobák tájolását és fekvését, valamint az ingatlan fajtáját, illetve megközelíthetőségét.

Ezt követően, néhány napon belül az adóhatóság megküldi az érdeklődőnek az ingatlan becsült értékét, vagyis azt, amely után adót kell fizetni – ha adófizetésre kötelezett. Amennyiben ezt az eredményt tünteti fel az adózó a bevallásában, akkor az APEH az ellenőrzés során akkor sem bírságolja meg, ha később, az ellenőrzés során esetleg magasabb értéket állapítana meg.

Arra a kérdésre, miszerint, az adóhatóság mit kezd a feltöltött adatokkal, azt mondta Szollár Domonkos: megtartja, hosszú ideig, de nem kell rossz szándékot feltételezni. A kormányszóvivő emlékeztetett: az Országgyűlés tavaszi ülésszakán döntött a nagy értékű vagyontárgyak után fizetendő vagyonadó bevezetéséről, amely szerint 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után adót kell fizetni.

A vagyonadót először 2010-ben kell bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kell, először a bevallás benyújtásával egyidejűleg, majd szeptember 30-ig. A jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles, ám mentesség illeti meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesül a második lakóingatlan, ha a forgalmi érték 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan azonban már teljes egészében adóköteles.