Akire Lázár rámutat, abból alkotmánybíró lesz

Az alkotmány újraírása és az államelnök kiválasztása mellett a fideszes kormánytöbbség korlátlan lehetőséget szeretne magának szerezni az alkotmánybírák kijelölésére is. A testület működőképességének garantálására hivatkoznak, érvelésük azonban sántít.

Két év alatt egyszer sem volt határozatképtelen az Alkotmánybíróság, a kormánypártok mégis azzal az indoklással szeretnék saját magukhoz vonni az alkotmánybírák jelölésének jogát, hogy a hiányosan működő testület már működőképességének határához érkezett.

A Fidesz-KDNP alkotmányt módosító javaslata szakítana azzal a gyakorlattal, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak jelölését a parlamenti frakciók egy-egy delegált tagjából álló bizottság végzi, majd a kétharmados parlamenti többség adja rá jóváhagyását. Ehelyett a nyolctagúra tervezett jelölőbizottságon belül is a parlamenti mandátumarányok érvényesülnének, vagyis a bizottság lényegében kiüresedne és funkcióját vesztené. Miközben ugyanis az Alkotmánybíróság feladata éppen a törvényhozói (vagyis a parlamenti) munka kontrollja, az új bírák kilencéves kinevezése így egyedül a parlamenti többség kedve szerint alakulna.

A Lázár János frakcióvezető és Mátrai Márta által hétfőn benyújtott javaslat indoklása szerint a kormánypárti túlsúlyú jelölőbizottság "igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit". A valóságban ez nagyjából annyit tesz, hogy az oda így öt tagot delegáló kormánypárt azt ültetne az alkotmánybírói székbe, akit csak akarna, s ebben semmilyen konszenzuskényszer nem kötné. A javaslattal ennek megfelelően a Fidesz-KDNP-n kívül senki sem ért egyet.

Lázár János Fotó: MTI - Beliczay László

Az ellenzéki pártok azonnal jelezték: az ellenzéki jogkörök csorbítását látják a javaslatban, amelyet egyébként egyéni javaslatként, érdemi vita és szakmai egyeztetési körök nélkül, rohamtempóban készül a Fidesz keresztülverni a törvényhozáson. A hétfői benyújtást követően az általános, majd a részletes vitát is lezárták, jövő héten pedig már a végszavazás is lezajlik. A kormány az alkotmánybíró-jelöltjeit, hasonlóan az államfőjelölt nevéhez, mindeddig nem tartotta fontosnak közölni.

A törvényhozást kordában tartó testületekre gyakorolt törvényhozói befolyásnak semmi köze ahhoz, hogy melyik párt kapott a parlamentben kétharmados többséget – közölték csütörtöki állásfoglalásukban azok a jogvédő szervezetek, amelyek a törvényjavaslat visszavonására kérik a kormánypártokat. A demokratikus játékszabályok önhatalmú módosítása egyrészt antidemokratikus, másrészt legitimációs problémákhoz vezet – figyelmeztet Simon Éva, a TASZ jogásza.

Az alkotmánybírák jelölésének rendszerét meg lehet változtatni, hatékonyabbá lehetne tenni, ezt a civilek sem vitatják, de ennek megegyezésen kell alapulnia. Ha a kormánypártot az zavarja, hogy foghíjas a testület – ami egyébként 21 éves története során gyakran előfordult –, akkor megegyezést keresve fel kell tölteni a létszámot – mondja a hvg.hu-nak Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet jogásza.

Egyébként más parlamenti konstellációban a jelenlegi, eredeti szabály is tökéletlenül működne. Például négypárti kormány-kétpárti ellenzék esetén előbbiek delegáltjai ugyancsak többséggel, lényegében kompromisszumok keresése nélkül dönthetnének. Az optimális megoldás tehát egy paritásos, kormánypárti és ellenzéki tagokat egyforma arányban egyesítő testület volna – mondja Szabó Máté Dániel. (Így működik egyébként az Országgyűlés állandó bizottságai közül a nemzetbiztonsági.)

Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeinek jelöléséhez ugyancsak elegendő a kormánypárti többség az erre létrehozott bizottságban (a nyolc tagból négyet a Fidesz, egyet a KDNP ad, s öt szavazattal már jelölni lehet). Bár az állam pénzügyi ellenőrző szerve ugyancsak a törvényhozói hatalommal szembeni fékek megjelenítője, ez a választási rend azért kaphatott kisebb figyelmet, mert az ÁSZ eleve szorosabban alá van rendelve a parlamenti többségnek: az Országgyűlés beszámoltathatja, jelentését elfogadhatja vagy elutasíthatja.

Az Alkotmánybíróság kulcsfontosságú demokratikus ellensúlyt képzett az előző kormányokkal szemben. A kormányprogram és a kormány gazdasági akcióterve is egyértelművé teszi, hogy a Fidesz-KDNP elsősorban a munkaadókat tekinti szövetségesének. Az Alkotmánybíróság feltöltése lojális emberekkel (ebben a parlamenti ciklusban a hiányzó két hely betöltésére kerülhet sor, ha más nem jön közbe) egyszersmind annak a gyakorlatnak a végét is jelentheti, hogy bármely munkavállalói vagy civil érdekvédelmi szervezet az őt hátrányosan érintő, alkotmányos aggályokat felvető jogszabályt az Ab-n sikerrel támadjon meg.

Az alkotmánybírák kiválasztása már-már a kormánypárti paranoia megnyilvánulása. A parlamenti többség immár nemcsak arra jelentette be igényét, hogy az alkotmányt módosítsa, de arra is, hogy az általa hozott jogszabályokat az alkotmány tükrében vizsgáló testület tagjait is megválassza. Arról nem is beszélve, hogy maga a köztársasági elnök is, mint a végrehajtó hatalom fékje, lényegében egyedül az alkotmányos vétó (a törvények Ab-hoz utalása) révén töltheti be egyensúlyi, korrigáló szerepét.

Jelen állás szerint a kormánypártok a kétharmados alkotmányozó többségük mellett nemcsak az eddig titokban tartott leendő államelnököt választhatják meg könnyedén, de a kormánnyal és a Fidesz által kétharmados súllyal uralt Országgyűléssel szembeni demokratikus kontrollt gyakorló alkotmánybírák jelölésére is igényt formálnak.