Kocsis a BKV nevében is aláírt fura szerződéseket
Kocsis István, a BKV napokban távozó vezérigazgatója különös szerződéshosszabbításokat jegyzett a közlekedési vállalat reklámhelyeit tizenkét éve használó céggel. A háttérben a budapesti reklámpiac összefonódásai és egy igazi „nagykoalíciós” vállalat képe sejlik fel.
Nem zavarhatta különösebben a főpolgármestert, hogy Kocsis István fővárosi ténykedése során kétszer is meghosszabbított egy olyan reklámszerződést, amelyet még a Hagyó Miklós neve fémjelezte BKV-korszakban is mint újratárgyalandót emlegetett a közlekedési cég vezetése. Legalábbis erre utal, hogy Tarlós István múlt pénteken még úgy nyilatkozott, nem bizonyos, hogy az MVM-ügyben hűtlen kezeléssel gyanúsított és a BKV éléről hétfőn közös megegyezéssel távozó Kocsis bűnös lenne, a fővárosi vállalat ügyeiben pedig „nem érintett”. A szerződésekről egyébként a főpolgármester legkésőbb idén januárban szerzett tudomást, ám egy közgyűlési határozat dacára sem lépett az ügyben.
A sajtóban sokszor kétesként emlegetett, ma tizenkettedik életévében járó és jelenleg határozatlan lejáratú szerződés hátterében álló cég különös entitás: jelenleg mintha a Simicska-Nyerges-Töröcskei érdekkörhöz állna közel, de eddigi története során több párttal boronálták már össze, megfordultak a környékén a Kulcsár- és az UD-ügy szereplői, valamint egészen a mai napig itt tölt be tisztséget Kocsis egyik régi MVM-es ismerőse is.
Aba Botond alatt
A szóban forgó megállapodást eredetileg 1999. december 17-én, még Aba Botond vezérlete alatt kötötte a fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Részvénytársaság Zrt. (BKV) a Peron Reklámmal, bizonyos kivételek mellett a BKV összes reklámhelyének használatára. A kontraktus ugyanazon a napon született, amikor az azóta zártkörű részvénytársasággá átalakult Esma Spanyol-Magyar Kft. a hatmilliós jegyzett tőkéjű és addig kizárólag a BKV tulajdonában álló Peron Reklámnak a 74,8 százalékos üzletrészét megvette. A BKV az addig is a reklámhelyeit továbbértékesítő, 1999-ben háromszázmillió felett termelő saját cég többségi üzletrészének értékesítésétől a bevételek további emelkedését remélte.
Furcsa módon a kontraktus nem a hatálya alá tartozó reklámhelyeket, hanem a kivételeket listázta. A szerződés öt évre szólt, amelyet a Peron egyoldalúan újabb öt évre meghosszabbíthatott. A cég által fizetendő bérleti díj a 2000. évi 380 millióról fokozatosan emelkedett volna négy év alatt 520 millióra, meghosszabbítás esetén ennek az összegnek az éves infláció arányában növelt értékét kellett volna a Peron Reklámnak fizetnie.
Olcsósítás
Az ügyletből valószínűleg jól jött ki a vásárló, ugyanis a Peron Reklám élt az öt éves hosszabbítási lehetőséggel. 2007-ben az immár Antal Attila vezette közlekedési cég a területért felelős Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel a háttérben sikertelenül próbálta újratárgyalni a szerződési feltételeket, mert úgy érezte, a BKV-nak az akkor ebből származó hat-hétszázmilliósnak mondott bevétele indokolatlanul alacsony.
Emellett már 2000 márciusában, alig két hónappal a kontraktus hatályba lépése után szerződést módosítottak a felek: eszerint a Peron Reklám bérleti díjából a BKV elengedett egy olyan összeget, amelyet a Peron Reklám és résztulajdonosa, az Esma közötti (!) szerződés határoz meg, és amely a Peron Reklámban még mindig tulajdonnal bíró BKV és az Esma egymás közti elszámolása alapján szabnak meg.
Kocsis hosszabbít
Kocsis István, aki nagyjából három éve érkezett a BKV élére, az öt plusz öt éves kontraktus lejárta után, 2010 januárjában hosszabbította meg először a szerződést, mégpedig egy évvel. A módosításban havi 52,5 milliós bérleti díjat állapítottak meg, ezúttal egy tételes reklámhelylistát is mellékelve.
A tételes listában szereplők szerint egy budapesti óriásplakátért havonta áfával együtt tizenhétezer forintot fizet a Peron. Összehasonlításképpen: az Absurd Média Kft. 2009-es árajánlatában ötvenötezer forintért árulja a Székesfehérváron elhelyezett reklámhelyeket. A Peron Reklám által fizetendő bérleti díjat korábban több sajtótermék is túlságosan kevésnek tartotta.
Kocsis István legutóbb idén februárban, ezúttal határozatlan időre hosszabbította meg a Peron Reklám és a BKV közötti szerződést. A cég mostani ügyvezetője akkor a Kreatív magazinnak azt mondta, „a BKV-val hasonlóan látjuk a helyzetet és mindent megteszünk, hogy a szerződés tovább éljen”. A hosszabbítás egy hónappal az után történt, hogy Hanzély Ákos, az LMP budapesti képviselője a fővárosi közgyűlés elé vitte a szerződés ügyét.
Tarlós ígérget
Hanzély akkor csak annyit javasolt, a szerződés folyamatos prolongálása helyett a reklámhelyeket vegye át a főváros, egy részüket versenyeztesse meg és adja bérbe, a többin hirdethessenek kedvezményesen a civil szervezetek. Hanzély hozzátette, az örökösen meghosszabbodó szerződés mintha "a Fidesz és az MSZP közös vakfoltja" lenne.
Tarlós módosító javaslatára a budapesti közgyűlés végül egyhangú igen szavazatokkal két határozatot fogadott el, amelyeknek értelmében a főpolgármester idén április 30-ig kidolgoztatta volna BKV reklámfelületeinek hasznosításáról és az ehhez szükséges cégháttérről szóló koncepciókat. Ehhez képest Kocsis egy hónapon belül újra meghosszabbította a kontraktust, Tarlós pedig a mai napig adós a koncepcióval - a közgyűlés legutoljára júniusban adott neki haladékot a nyár végéig, de a főpolgármesternek ezt sem sikerült tartania.
Hanzély a hvg.hu-nak elmondta, közérdekű adatigénylési pert indított a BKV ellen, mert a fővárosi cég - amelynek egyik volt tisztségviselőjét éppen azért ítélték idén egymilliós bírságra, mert 2006-ban hasonló körülmények között nem adta ki a Peron Reklám szerződéseit - ezúttal arra nem hajlandó válaszolni, pontosan hol is találhatóak a kontraktus által érintett reklámhelyek.
A lövészárok mindkét oldalán
Van egyéb érdekesség is. A magyar hirdetővállalatok 2009-ben az osztrák tulajdonú Epamedia reklámcég vélt dominanciája miatt léptek ki egy iparági szövetségből. Így tette a Szigeti Péter ügyvezető irányítása alatt a Peron Reklám is. Szigeti mindeközben egy másik állást is betöltött - mégpedig az elméletileg “ellenfélnek” számító Epamedia igazgatótanácsában.
Egy másik furcsaság, hogy az egyébként leginkább szocialista kötődésűként emlegetett Peron Reklám jelenleg ugyanazon a címen működik, mint két inkább jobboldali érdekkörbe tartozó reklámcég, az A-Plakat Kft. és a Publimont Kft.
Az A-Plakat (korábban Avenir) és a Publimont (korábban Europlakát) egyaránt a svájci székhelyű Publimont AG tulajdonában volt 2010. december 15-ig. A Publimont ügyvezetőjéről, Walter Hedigerről az Origo korábban megírta, hogy egy másik cégben Simicska Lajos jobboldali kötődésűként emlegetett üzletember és Nyerges Zsolt, egy másik kormányközeliként ismert vállalkozó üzlettársa volt.
2010 decembere után mindkét cég a Pro Aurum Zrt. és a Neo-Met Kft. tulajdonába került. A Pro Aurum ügyvezetője Töröcskei István, míga a Neo-Metet Töröcskei és a Pro Aurum közösen tulajdonolták egészen idén áprilisig, amikor a cég egy harmadik Fidesz-környékiként ismert vállalkozó, Simicska Lajos és felesége birtokába került. Idén májusban mindkét cégbe új tag lépett be: Nyerges Zsolt. A Neo-Met taggyűlése egyébként a tavalyi évre 1,7 milliárd forint osztalékot szavazott meg a tulajdonosoknak, pedig egy fillér árbevételt sem termelt - mint azt a HVG megírta.
BKV, Népszava, Kocsis
A Peron Reklám fizikai közelsége a jobboldali médiavállalkozók érdekeltségeihez azért különös, mert a cég többségi tulajdonosát, az Esmát inkább MSZP-közeliként emlegették korábban. Ennek leginkább az lehet az oka, hogy az Esmát ma is ügyvezető Bleuer István a több százmilliós adósságot felhalmozott és közismerten balra húzó Népszavát kétszer is megmentette: először 1999-ben, amikor az Esma nevében megvásárolta, másodszor, amikor 2003-ban a Börcsök Dezső és felesége tulajdonában álló Editorial Kft.-nek továbbpasszolta az újság tulajdonjogát, miközben a korábbi lapgazda folytathatta a kiadást.
Bleuer István akkor a HVG-nek azt mondta, Börcsökhöz fűződő barátsága tette lehetővé az Editorial számára kevés perspektívát kínáló ügyletet. Börcsök a rendszerváltást megelőző öt évben országgyűlési képviselő, 1986 és 1999 között a Budapesti Elektromos Művek Rt. vezérigazgatója volt. 2003 óta a mai napig tagja az Esma felügyelő-bizottságának is, sőt, 2002 és 2007 augusztusai között a Magyar Villamos Művek Zrt.-ben (MVM) is hasonló tisztséget töltött be. Ez utóbbi pozíciójánál fogva Börcsök ismerheti Kocsis Istvánt, aki 2002 júliusától 2005. januárig igazgatótanácsi tagként, 2005 és 2008 májusa között vezérigazgatóként dolgozott az állami energetikai vállalatnál.
Kocsis a sajtóhírek szerint egyébként azért mondott le múlt pénteken a BKV éléről, mert az MVM-ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, méghozzá olyan időszakkal kapcsolatban, amikor Börcsök az energetikai cégnél fb-tag volt.
2004 és 2007 között egy másik MSZP-közelinek mondott médiavállalatban, a Régió Média Kft.-ben bírt tulajdonnal az Esma. A cégről annak idején azt írta a HVG, eredetileg MSZP-közeli üzletemberek alapították azzal a céllal, hogy országszerte negyvenhat tévét optikai kábellel összekapcsolva hoznak létre regionális hálózatot. A cég felszámolását a bíróság tavaly rendelte el, a Régió Média ekkor már egy Marjanovic Dragan nevű szabadkai magánszemély tulajdonában volt.
Az Esma tulajdonszerzését követő évben a Peron Reklám ügyvezetői posztjára Gellért Kis Gábor szocialista médiapolitikus, később közrádió-kuratóriumi elnök került.
Munkáspárt, Töröcskei
Börcsök és Kocsis közös múltja, a baloldali médiaérdekeltségek és a Simicska-Nyerges-Töröcskei tengely mellett is bővelkedik politikai összefüggések vagy korrupciógyanú miatt publicitást kapott gazdasági vonatkozású momentumokban az Esma története. Az 1990-es választások idején a Munkáspárttal kötöttek szerződést, de a párt megpróbált kihátrálni a megállapodásból. Az ESMA perre vitte a dolgot és az állampárt szellemi örökösének végül 1995-ben 7,5 millió forintot kellett fizetniük. Az összeg olyan magas volt a pártkasszának, hogy a Munkáspárt tagjaitól kérte, dobják össze a kártérítés összegét.
Ugyanebben az évben vette meg az Esma egy brókercéget, a Confides Hungaria Rt.-t, amelyet Equilor Befektetési Rt.-re kereszteltek át, és amelynek élére az előző évben még a Magyar Hitel Bankot vezető, cikkünkben már említett Töröcskeit ültették.
Felügyelők |
Az Esma felügyelőbizottságában ül ma Tóth József, a Fidesz-közeliként emlegetett Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. igazgatósági tagja, valamit Emmerich Endresz, aki Börcsök alatt dolgozott Budapesti Elektromos Műveknél és ma a Fővárosi Gázművek Zrt.-nek is felügyelőbizottsági tagja. |
Kulcsár VIP-listáján
Legközelebb nyolc év múlva, 2003-ban cikkeztek a lapok az Esmáról, a K&H Bank brókerbotrányában ugyanis ismét felmerült a cég neve. A Kulcsár Attila VIP-listáján szereplő Esma számlájára a korabeli hírek szerint az érintettek közül a második legmagasabb, vélhetően sikkasztásból származó összeg, mintegy 208 millió forint folyt be, bár ez nem jelentette feltétlenül azt, hogy a cég tudott a pénz eredetéről.
A vállalat a tőzsde mellett működő választott bíróságon félmilliárd forintot követelt vissza a Kulcsárt foglalkoztató K&H Equitiestől, Börcsök és az ügyvezető Bleuer István (akkor a Magyar Hírlap szerint Magyarország ötödik leggazdagabb embere) szintén hasonló nagyságú személyes befektetéssel ragadt benn. Vargáné Vasady Julianna, az Esma gazdasági igazgatója - akit Kulcsár ügyészségen tett vallomása szerint negyvenmillióval vesztegetett meg - az ügyet lezáró Fővárosi Bíróság ítélete szerint egy év két hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott sikkasztás miatt, a többiek érintetlenek maradtak.
MDF, Csányi, Simicska
2006-ban, a választási kampány évében az Esma az MDF-et támogatta ötvenmillió forinttal. A kapcsolat annyiban nem előkép nélküli, hogy a parlamentből mára kiesett párt Antall József Alapítványát már az ezt megelőző évben is egymilliós összeggel gazdagította.
MDF-es szál az Esma többségi tulajdonában lévő Peron Reklámnál is feltűnt ebben az időszakban. Tombor András 2003-mal kezdődően négy éven át felügyelő-bizottsági tag volt a cégnél. Ő az első Orbán-kormány idején miniszterelnökségi főtanácsadó volt, majd a Csányi Sándor bankvezér érdekeltségébe tartozó Multireklám Zrt.-t vezette. Neve felmerült az UD-ügyben mint a Fideszhez fűződő feltételezett kapcsolatai miatt emlegetett Almássy Kornél MDF-elnökjelölt tanácsadója. A Dávid Ibolya MDF-elnök által közzétett hangfelvételen az hangzott el, ő kereste meg a magánnyomozókat azzal, hogy kutakodjanak Dávid után.
Az Index korábban arról írt, Tombor az OTP-vezér szálláscsinálója volt a „hagyományosan Simicska felségterületének számító” hirdetési piacon.
Lex Mahir után
Az Esmának egyébként „saját erőből” is sikerült érdekütközésbe kerülnie a Simicska-cégbirodalommal. Az egyes közlekedési tárgyú törvények tavalyi, Lex Mahirnak becézett módosításának köszönhetően tilos elhelyezni reklámtáblát az utak mentén többek között közvilágítási és telefonoszlopokon, illetve az út ötvenméteres körzetében. Az új szabályozás iparági vélemények szerint elsősorban az Esmát hozta nehéz helyzetbe, mert ebben az iparágban ők a piacvezetők. A Figyelő korábbi híre szerint a lépést az előzte meg, hogy Simicska Lajos vezette Mahir Magyar Hirdető Zrt. sikertelenül próbálta megvásárolni az Esmát, még 2009-ben.
A Lex Mahir 2011. január elsejével lett hatályos. A Peron Reklám telephelyei közé ugyanezen a napon vették fel azt a címet, amelyen a vállalat a Simicska érdekkörébe is tartozó, cikkünkben korábban említett két médiavállalkozással, az A-Plakattal és az Europlakáttal is osztozik.
| Márciusi telefonok |
Munkatársunk még idén március elsején sikertelenül próbálta elérni Dóczy Margitot, a Peron Reklám korábbi ügyvezetőjét. A kísérlet során különös dolgokat tapasztaltunk. Először is, a Peron Reklám honlapja (peron.hu) akkor nem volt elérhető (és azóta sem került vissza az internetre). Pedig február 17-én a Stop még ezen keresztül ért el egy válaszadást megtagadó, be nem mutatkozó személyt. Az Esma honlapján a Peron Reklám ügyvezetőjének elérhetőségeként megadott telefonszámon pedig az osztrák tulajdonban lévő, szintén köztéri reklámban utazó Epamedia egyik munkatársa vette fel a kagylót.
A munkatárs a Peron Reklámot firtató kérdésünkre egy ugyanahhoz a számhoz tartozó melléken elérhető bizonyos Králik Ferencnéhez irányított minket, aki azt mondta, a Peron „most a Publimont székhelyén van”. Králik Ferencné nevű személy egyébként tanúként szerepel a Peron és a BKV közti legutolsó, 2011. február 24-ei szerződésen.
A Publimont tárcsázása, majd a kellemes géphang („Ön a Publimont Kft.-t és az A-Plakat Kft.-t hívta”) meghallgatása után a telefont kezelő munkatárstól azt tudtuk meg, hogy „mi lennénk a Peron Reklám is, de hát ezzel kapcsolatban nem tudunk sokat”, „Dóczy Margit már nem itt van, itt ugye mindig máshova kerülnek az emberek”, illetve „az ügyvezetőt sem láttam még ma”. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Kocsis nem lemondott, valójában kirúgták – mi áll a háttérben?
Városházi és BKV-s forrásaink a BKK-val való szakmai konfliktusokat sejtik Kocsis István lemondásnak álcázott menesztése mögött. A közlekedési központhoz közeli informátorunk szerint viszont az MVM-es ügyek miatt vált tarthatatlanná a távozó vezérigazgató.
Tovább nyomoz a rendőrség a BKV-nál
A főváros VII. kerületi rendőrkapitánysága továbbra is nyomoz a BKV-nál közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen - közölte az MTI érdeklődésére a BRFK sajtóügyeletese. Sass Oszkár elmondta: a büntetőeljárásban még senkit nem gyanúsítottak meg, a rendőrség egyelőre tanúkat hallgat meg.
Gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis István BKV-vezért
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatóját. A BKV jelenlegi vezérigazgatója közölte, hogy a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be. A BKV-t tulajdonló főváros nem reagál Kocsis meggyanúsítására.
