Ügyvéd vagy mérnök? - Mostantól a pénztárca dönt

Csökkentené az Orbán-kormány az állami ösztöndíjasok számát a bölcsész, a közgazdász, és a jogi képzések esetében. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár csütörtökön vázolta a rektoroknak elképzeléseit, a hvg.hu információ szerint azonban létezik egy másik keretszámtervezet is.

Sok rektor és sok diák is sokkot kaphat, amikor kiderül, hány egyetemi és főiskolai férőhelyet finanszíroz a jövőben a kormány. A felsőoktatási törvény alapkoncepciója szerint ugyanis megszűnne az eddigi rendszer: az államilag finanszírozott helyeket átvenné az állami ösztöndíj fogalma. Ezzel alapozná meg ugyanis Orbán második kormánya azt, hogy a diplomások külföldön próbáljanak szerencsét.

Annak az egyetemi hallgatónak, aki bizonyos időn belül külföldön kezd dolgozni, vissza kell fizetnie tanulmányainak teljes összegét. Ez egy, a Semmelweis Egyetemen tanuló orvosjelölt esetében több mint 13 millió forintot jelentene.

Elengedné Orbán a bölcsészek kezét

A héten elfogadott koncepció azonban a röghöz kötés ellenére is kevés fiatalnak, kevés szakterületen adna esélyt. A Széll Kálmán-tervnek megfelelően, amelyben a kormány előre jelezte, nem minden szakot fog támogatni az állam. „Az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntést – szem előtt tartva azt a célt, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon ma sokkal inkább keresett reál és műszaki ismeretek."

Fotó: Fazekas István

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ennek szellemében csütörtökön ismertette a rektorokkal azt a modellszámítását, amely alapján meghatároznák az államilag finanszírozott férőhelyek számát. A részleteket még nem hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság, de a hvg.hu információi szerint a kormányzat megnövelné a pedagógus, mérnök és természettudományi képzések államilag támogatott keretszámait, ugyanakkor a bölcsész, közgazdász és jogész képzéseket alaposan visszanyesnék.

A Népszabadság szombati számában pedig arról írt, hogy mindez a Corvinus Egyetem esetében – amely az elképzelés szerint főiskola lenne – az 1760 államilag finanszírozott helyből csak 709-et hagynának meg, például a kertészeket és az élelmiszeripari szakembereket. A modellszámítás alapján az ELTE-re a jövőben nem lehetne felvenni jogász- és a politológusképzésre sem államilag finanszírozott hallgatót. A Miskolci Egyetem állami férőhelyei csaknem a felére olvadnának, az Óbudai Egyetem a harmadát veszítené el az államilag támogatott férőhelyeinek.

A hvg.hu információi szerint azonban nem biztos, hogy a Hoffmann-féle eligazítás lesz a mérvadó. Létezik ugyanis egy másik keretszámtervezet is. Az egyik fideszes forrásunk szerint emiatt nagyon nagy a bizonytalanság, nem lehet tudni, hogy a kormány már elfogadta-e a Hoffmann-féle számokat, és az-e a mérvadó.

LMP: ez az igazi tandíj

A tervezet miatt egyébként kemény hangú közleményt adott ki az LMP, amelyben azt írták, a Fidesz végképp eltorlaszolja a fiatalok társadalmi felemelkedésének útját, amit történelmi bűnnek tartanak a magyar gyerekekkel, fiatalokkal és szüleikkel szemben. Úgy vélik: legrosszabbul azok a diákok járhatnak, akik jogi, művészeti, bölcsész, agrár- vagy társadalomtudományi szakokra jelentkeznének, itt szinte meg is szűnne az államilag finanszírozott képzés. Ezentúl csak a gazdagok gyerekéből lehetne történész, közgazdász, ügyvéd, agronómus vagy akár szociális munkás - fogalmaznak.