Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Néhány nap alatt jelentős fordulat történt a Schmitt Pál kisdoktorijával kapcsolatban a hvg.hu-n január 11-én megjelent cikk nyomán kipattant plágiumgyanús ügy kezelésében: bár az egyetem vezetősége korábban ódzkodott a vizsgálattól, majd őszig húzta volna a plágiumügy elemzését, szerdán létrehozták a tényfeltáró bizottságot, amelynek március végéig le kell zárnia a vizsgálatot. A hvg.hu információi szerint komoly nyomás nehezedett az egyetem és a sporttudományi kar vezetőségére, hogy védje meg az intézmény hírnevét és a lehető leghamarabb tegyen pontot az ügy végére.

Felállították azt a tényfeltáró bizottságot, amelynek feladata a Schmitt Pál doktori értekezése körül felmerült plágiumgyanú kivizsgálása - jelentette be a Semmelweis Egyetem (SOTE) Testnevelési és Sporttudományi Kara szerda reggeli közleményében. A SOTE határidőt is szabott a vizsgálathoz: a közlemény szerint a munkával kapcsolatos eredményekről március 28-án adnak tájékoztatást.

A hvg.hu több, egymástól független forrásból úgy értesült: a múlt heti kari tanácsi ülésen még arról volt szó, hogy őszig adnak időt az ügy kivizsgálására. A Népszabadság pedig szombati számában arról írt, hogy a szakterületen járatos, a francia nyelvet is ismerő szakértők (akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók) egymás után utasították vissza a felkérést – a napilap szerint az ügy politikai szempontból kényes volta miatt.

A hvg.hu-n két hete látott napvilágot az a cikk, amely megállapította: Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Az államfő csak egy héttel a cikk megjelenését követően szólalt meg, akkor a Kossuth rádió reggeli műsorában azt állította, azért van egyezés a két munka között, mert ugyanazokból a forrásokból dolgozott, mint Georgiev, egyben hangsúlyozta, hogy a hvg.hu által említett 180 oldalon felüli 30-35 oldal a saját következtetéseit tartalmazza. Múlt hét csütörtökön viszont a hvg.hu kiderítette, hogy a köztársasági elnök nemcsak a bolgár kutatótól, de egy német szerzőtől, Klaus Heinemanntól is emelt át szóról szóra hosszú oldalakat, ami a maradék 35 oldalnyi szövegből 17 oldalt tesz ki Schmitt disszertációjában. Schmitt - amellett, hogy interjújában elismerte a 180 oldalas átemelést, nem mondott igazat abban sem, hogy következtetései saját gondolatai lennének.

Nehéz szülés

A hvg.hu-nak az egyetemi viszonyokat jól ismerő források korábban megerősítették azokat a sajtóhíreket, miszerint a dolgozat kivizsgálására alkalmas szakértők ódzkodnak, illetve félnek attól, hogy ha Schmitt Pál doktoriját elbírálják, esetleg hátrányt szenvedne a karrierjük.

A hétvégi tüntetésen kivágják Schmitt neve elől a dr.-t
©

Ugyanakkor többen – a sajtóban vagy az egyetemen belül – felajánlották segítségüket, viszont mostanáig a SOTE-n nem kértek a segítségükből. Így Hadas Miklós, a Corvinus egyetem kommunikációtudományi doktori iskolájának törzstagja, a Pécsi Tudományegyetem kultúratudományi doktori programjának vezetője a Semmelweis Egyetem rektoránál, dékánjánál és az egyetemi doktori tanács elnökénél is bejelentkezett, de a Népszabadság szerdai értesülése szerint eddig nem reagáltak a levelére.

Úgy tudjuk, Radák Zsolt, a kar tudományos dékánhelyettese is vállalta volna a feladatot, de őt sem keresték meg. Erről szerettük volna megkérdezni a japán tsukubai egyetemen 1996-ban PhD-zott Radákot, de a dékánhelyettes a SOTE-n elrendelt hírzárlatra és nyilatkozatstopra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának szerdai közleménye szerint a vizsgálóbizottság tagjainak névsorát csak az eredménnyel egy időben teszik majd nyilvánossá – az indoklás szerint azért, hogy „a bizottság zavartalanul és pártatlanul tudjon dolgozni”.

Információink szerint nemcsak a bizottság felállítása okozott gondot a karnak, de az elmúlt hetekben magától a vizsgálattól is ódzkodtak. Úgy tudjuk, a múlt heti kari tanácsi ülésen még arról volt szó, hogy őszig adnak időt az ügy kivizsgálására. Úgy tudjuk, a fordulatot az váltotta ki, hogy az egyetem, illetve a kar vezetősége ma már úgy látja, a vizsgálat elhúzódása – különösen a Heinemann-féle újabb plágiumgyanú nyilvánosságra kerülése után – súlyosan ártana az intézmény hírnevének.

Nagy nyomás nehezedett a kar vezetésére

A SOTE az ügy kirobbanása óta ellentmondásosan viszonyult az ügyhöz. Rácz Károly, az Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának elnöke még január 11-én úgy nyilatkozott, egy 1992-es kisdoktori dolgozatról van szó, amely még az egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen készült és az SE doktori iskolájában PhD-fokozatot lehet szerezni, az 1993-ig szerezhető kisdoktorikhoz az intézménynek nincs köze. Rácz elzárkózott attól, hogy a konkrét ügyet kommentálja, igaz, jelezte, hogy a plágium mindig is tilos volt a tudományos munkáknál.

Schmitt Pál múlt heti egri látogatásán - áll elébe
©

Két nappal később közleményt adott ki Tóth Miklós, a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja is, aki úgy vélte, a doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - állt Tóth január 13-i közleményében.

Viszont a múlt hét kedden megjelent újabb közlemény szerint az egyetem rektora január 16-án felkérte a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánját, hogy hozzon létre tényfeltáró vizsgálóbizottságot, mely tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit. Ennek a bizottságnak az összetételéről és a határidőről döntött most a kari vezetés. Szintén január 16-án petíciót nyújtott be egy zömében történészekből álló csoport a Semmelweis Egyetem rektorának, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, illetve az MTA elnökének az ügy kivizsgálását követelve.

A Testnevelési és Sporttudományi Kar vezetésére nemcsak a SOTE rektora gyakorolt nyomást. Vizsgálatot sürgetett Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke – volt szocialista politikus – is, de a hvg.hu információi szerint az ügy kirobbanása utáni napokban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Pálinkás József is hasonló véleményt fogalmazott meg a SOTE vezetésénél. Mint korábban írtuk, az egyetem rektora, Tulassay Tivadar január 18-án valóban találkozott Pálinkással, de az MTA sajtóosztálya nem erősítette meg, hogy a Schmitt-ügy akkor szóba került kettejük között. (Az MTA mindössze annyit válaszolt az ezt firtató kérdésünkre, hogy a már január első napjaiban lefixált találkozón "számos kérdésről egyeztettek".).

Schmitt Pál a múlt csütörtöki egri látogatásán újságírói kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, áll a SOTE vizsgálata elé doktorija ügyében.

hvg.hu Itthon

Népszabadság: külföldi szakértők vizsgálhatják Schmitt doktoriját

Miután a Népszabadság arról számolt be, hogy a magyar szakértők sorra utasítják vissza, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús dolgozatát vizsgáló bizottságban részt vegyenek, a lap szerint felmerült annak a lehetősége, hogy a SOTE külföldi szakértőket kérne fel a szövegelemezésre.

hvg.hu Itthon

Német "forrása" sosem dolgozott Schmitt Pállal

Saját állítása szerint nem dolgozott együtt Schmitt Pállal az a német kutató, akinek tanulmányából szintén átemelt részeket 1992-es disszetrációjához a köztársasági elnök, sőt, az sem rémlik Klaus Heinemann-nak, hogy találkoztak volna - derül ki az Index.hu hétfői cikkéből.

MTI Itthon

Plágiumügy: a szakértők nem akarják megvizsgálni Schmitt dolgozatát

A Népszabadság információi szerint jelentős nehézségekbe ütközik a Semmelweis Egyetem törekvése, hogy - néhány nappal korábbi bejelentésének megfelelően - létrehozzon egy kompetens, tekintélyes és független tagokból álló testületet Schmitt Pál doktori fokozatszerzése körülményeinek kivizsgálására.

hvg.hu Itthon

Senki nem akar közel kerülni a Schmitt-ügyhöz

Miközben a tudományos közvélemény türelmetlenül várja, hogy a Semmelweis Egyetemen felálljon a Schmitt Pál doktori disszertációját kivizsgáló bizottság, az időközben feltárt újabb plágiumvádra már nem is reagált az államfő.

hvg.hu Itthon

Nem mondott igazat Magyarország elnöke: Schmitt 17 oldalt emelt be egy német kutatótól

Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.