Bejelentkezés  

Rohamtempóban módosítaná a médiatörvényt a kormány

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Alkotmánybíróság; Európai Bizottság; médiatörvény; Navracsics Tibor; AB; médiaalkotmány; KIM; törvénymódosító javaslat;

Ismét módosítaná a kormány a 2010-ben született, sokat bírált médiatörvényt és médiaalkotmányt. Az igazságügyi tárca javaslata jelentős mértékben visszavenne a törvény szigorából, védené az újságírók titkolt forrásait, szűkítené a Szalai Annamária vezette médiahatóság és a médiabiztos jogköreit, ugyanakkor újabb passzust illesztene a jogszabályba a kiskorúakat védelmezve. A módosításokra az Alkotmánybíróság decemberi döntése kényszerítette a kormányt.

Szinte az utolsó pillanatban, az Alkotmánybíróság (AB) által meghatározott határidő előtt kívánja módosítani a kormány a médiatörvényt és a médiaalkotmányt, illetve több, a média működését meghatározó törvényt. Csütörtökön kiadott napirendje szerint az Országgyűlés a jövő héten három napos ülést tart, de már tervbe vették egy pénteki ülésnap elrendelését is, ahol a most benyújtott törvénymódosítás tárgyalását folytatnák, esetleg zárnák le.

A csütörtökön beterjesztett törvénymódosító csomag erősíti az újságírók forrásvédelmét, újraszabályozza, a túl elvont követelmények ellenőrzését az írott sajtó esetében kivonja a médiahatóság ellenőrzése alól, visszavágja az AB szerint túl széles jogköröket kapott médiabiztos jogosítványait és tovább erősíti a kiskorúak védelmét.

Szorít az idő

A közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta javaslat gyors megtárgyalására és elfogadására azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság december 19-én megsemmisítette a 2010 nyarán és őszén elfogadott, az ellenzék, a civil és szakmai szervezetek, az Európai Uniós és az Egyesült Államok által sokat bírált médiacsomag több paragrafusát. Mivel az AB egész fejezeteket dobott ki a médiatörvényekből, ezért több mint fél éves időt biztosított a törvényhozónak, hogy megalkossa az új szabályokat: az alaptörvény-ellenes paragrafusokat május 31-ei határidővel semmisítette meg.

A Médiatanács tagjai kinevezésükkor - szűkített jogkörök

Fotó:

Az elkövetkező 21 napban tehát az Országgyűlésnek le kell folytatnia az általános és részletes vitát, időt kell adni a parlamenti bizottságoknak az szöveg megvitatására, majd szintén időt kell biztosítani a köztársasági elnöknek az aláírásra és kihirdetésre: erre az alaptörvény szerint 5 napot kell adni az államfőnek. Amennyiben a csütörtökön beiktatott Áder János vétót emel, kicsúszhatnak az AB adta határidőből, a nyomtatott és az internetes sajtótermékek és a sajtó-helyreigazítás – legalábbis egy időre – szabályozatlan marad.

Kidobnák a gumiparagrafusokat

Decemberben az AB azt is megállapította, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmakról szóló törvény (azaz az úgynevezett médiaalkotmány) az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. A testület szerint – egyes civil és szakmai szervezetek vélekedésével ellentétben – az önmagában még nem alkotmányellenes, hogy 2011-től kiterjesztették a médiahatóság jogkörét az írott sajtóra (az előző, 1996-os médiatörvény szerint csakis a rádiókat és tévéket ellenőrizhette a testület).

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát – a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével – az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte. A testület szerint ezen jogok védelmére ott a sajtó-helyreigazítás, vagy a médiumok perlésének a lehetősége, nem kell ezen felül még a médiahatóságot is ellenőrzési jogosítványokkal felruházni. Mivel az AB másképp nem tudta megoldani a kérdés rendezését, ezért a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékeket a törvényben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kivette – igaz, ebben május 31-ig türelmi időt adott a törvényhozónak, hogy kidolgozza a megfelelő és alkotmányos szabályokat.

A KIM által kidolgozott törvénytervezet a sajtótermékeket ismét visszahelyezte a törvény hatálya alá, de úgy, hogy az emberi méltóság megsértésének eseteit a médiahatóság a jövőben az írott sajtónál nem vizsgálhatja – igaz, a társadalomra sokkal nagyobb hatású rádióknál és tévéknél igen. A javaslat nyomán kikerülhet a médiaalkotmányból az emberi jogok és magánélet védelmére vonatkozó passzus, mert a törvénytervezet indoklása szerint ezek védelmére vannak már külön polgári és büntetőjogi eszközök, nem kell külön bevonni a médiahatóságot.

Ugyanakkor a KIM egy újabb paragrafussal egészíti ki a médiaalkotmányt, melyben kiköti, hogy a kiskorúakat nem lehet olyan formában bemutatni a sajtóban, amely nagymértékben veszélyeztetné a lelki és fizikai fejlődésüket.

A médiaalkotmány szerint a médiaszolgáltatóknak adott nyilatkozatot vissza lehet vonni, amennyiben nem politikai, közéleti tartalmú ügyről van szó. A törvénymódosítás-tervezet ezt a passzust kivenné, tehát semmilyen más esetben sem lehetne visszavonni a nyilatkozatokat. Egyetlen kivétel marad: ha az adott médium jelentős mértékben átírta, kiforgatta a nyilatkozatot. Ebben az esetben viszont a médiahatóság nem vizsgálódhat, a sértett peres úton szerezhet érvényt az igazának.

Védik a nevűk elhallgatását kérő forrásokat

Decemberben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást. Ugyanis a 2010 végén elfogadott új médiaszabályozás szerint bizonyos esetekben a név nélkül nyilatkozó, adatokat átadó források nevét a hatóságok kikérhették az újságíróktól. Az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály a testület szerint alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

A médiatörvény ellen tiltakozó ellenzéki képviselők 2010 végén

Fotó:

Az AB másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival – minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés – összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, ezért az AB felhívta a törvényhozókat, hogy a hiányosságokat a médiaszabályozásban és az egész jogrendben pótolják.

A döntést követően Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter arra kérte az AB-t, segítsen eldönteni, hogyan lehet úgy módosítani a törvényt a kitűzött határidőig, hogy ne ütközzön az alkotmány előírásaiba. Ám ezt a kérést a testület április 17-i egyhangú döntésével visszautasította, arra hivatkozva, hogy egy ilyen alkotmányértelmezés azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt, a végrehajtó hatalom felelősségét is.

A csütörtökön beterjesztett törvénymódosító csomag szerint csakis akkor lehet arra kérni az újságírót, hogy fedje fel a forrása kilétét, ha súlyos, három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmény van a háttérben, és azt semmilyen más formában nem lehet felderíteni, mint az információforrás megnevezésével. A tervezet szerint ez is csak akkor lehetséges, ha bíró kötelezi rá az újságírót, aki a döntés ellen fellebbezhet, és amíg a fellebbezési eljárás le nem zárul, megtarthatja a titkot. Az újságíró ezen joga fennmaradna a munkaviszonyának megszűnése után is: az indoklás szerint azért, mert a munkája, az informátoraival való kapcsolata bizalmi alapokon nyugszik, amit védeni kell.

Biztos, ami biztos

Az AB a média- és hírközlési biztos intézményével kapcsolatban decemberben megállapította, hogy a nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. A testület szerint ezért a biztos intézményének létrehozása alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság szintén 2012. május 31-ével semmisítette meg.

Bodonovich Jenő médiabiztos - fiókban maradó jelentések

Fotó:

A törvénytervezet értelmében a biztos jogkörei a jövőben csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnak fenn. Ezen a téren a tavaly márciusban kinevezett Bodonovich Jenő már indított vizsgálatot: március végén azt nézte meg, hogy kivethet-e a Magyar Telekom a sárgacsekkes befizetések után tranzakciós díjat.

A sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet, jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Bodonovich legutóbb akkor élt a sajtóval kapcsolatos jogosítványaival, amikor márciusban ajánlásokat fogalmazott meg az öngyilkosságok médiában történő bemutatásáról.

A kormány nem most módosítja először a sokat bírált médiaszabályozást. Tavaly márciusban az Európai Bizottság kifogásai alapján a parlament elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a blogokat nem kell nyilvántartásba venni és – többek között – kikötötték, hogy a külföldön bejegyzett, de Magyarországra irányuló médiaszolgáltatást végző cégekre a médiahatóság nem szabhat ki pénzbírságot.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X