szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ismét módosítaná a kormány a 2010-ben született, sokat bírált médiatörvényt és médiaalkotmányt. Az igazságügyi tárca javaslata jelentős mértékben visszavenne a törvény szigorából, védené az újságírók titkolt forrásait, szűkítené a Szalai Annamária vezette médiahatóság és a médiabiztos jogköreit, ugyanakkor újabb passzust illesztene a jogszabályba a kiskorúakat védelmezve. A módosításokra az Alkotmánybíróság decemberi döntése kényszerítette a kormányt.

Szinte az utolsó pillanatban, az Alkotmánybíróság (AB) által meghatározott határidő előtt kívánja módosítani a kormány a médiatörvényt és a médiaalkotmányt, illetve több, a média működését meghatározó törvényt. Csütörtökön kiadott napirendje szerint az Országgyűlés a jövő héten három napos ülést tart, de már tervbe vették egy pénteki ülésnap elrendelését is, ahol a most benyújtott törvénymódosítás tárgyalását folytatnák, esetleg zárnák le.

A csütörtökön beterjesztett törvénymódosító csomag erősíti az újságírók forrásvédelmét, újraszabályozza, a túl elvont követelmények ellenőrzését az írott sajtó esetében kivonja a médiahatóság ellenőrzése alól, visszavágja az AB szerint túl széles jogköröket kapott médiabiztos jogosítványait és tovább erősíti a kiskorúak védelmét.

Szorít az idő

A közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta javaslat gyors megtárgyalására és elfogadására azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság december 19-én megsemmisítette a 2010 nyarán és őszén elfogadott, az ellenzék, a civil és szakmai szervezetek, az Európai Uniós és az Egyesült Államok által sokat bírált médiacsomag több paragrafusát. Mivel az AB egész fejezeteket dobott ki a médiatörvényekből, ezért több mint fél éves időt biztosított a törvényhozónak, hogy megalkossa az új szabályokat: az alaptörvény-ellenes paragrafusokat május 31-ei határidővel semmisítette meg.

A Médiatanács tagjai kinevezésükkor - szűkített jogkörök
©

Az elkövetkező 21 napban tehát az Országgyűlésnek le kell folytatnia az általános és részletes vitát, időt kell adni a parlamenti bizottságoknak az szöveg megvitatására, majd szintén időt kell biztosítani a köztársasági elnöknek az aláírásra és kihirdetésre: erre az alaptörvény szerint 5 napot kell adni az államfőnek. Amennyiben a csütörtökön beiktatott Áder János vétót emel, kicsúszhatnak az AB adta határidőből, a nyomtatott és az internetes sajtótermékek és a sajtó-helyreigazítás – legalábbis egy időre – szabályozatlan marad.

Kidobnák a gumiparagrafusokat

Decemberben az AB azt is megállapította, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmakról szóló törvény (azaz az úgynevezett médiaalkotmány) az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. A testület szerint – egyes civil és szakmai szervezetek vélekedésével ellentétben – az önmagában még nem alkotmányellenes, hogy 2011-től kiterjesztették a médiahatóság jogkörét az írott sajtóra (az előző, 1996-os médiatörvény szerint csakis a rádiókat és tévéket ellenőrizhette a testület).

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát – a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével – az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte. A testület szerint ezen jogok védelmére ott a sajtó-helyreigazítás, vagy a médiumok perlésének a lehetősége, nem kell ezen felül még a médiahatóságot is ellenőrzési jogosítványokkal felruházni. Mivel az AB másképp nem tudta megoldani a kérdés rendezését, ezért a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékeket a törvényben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kivette – igaz, ebben május 31-ig türelmi időt adott a törvényhozónak, hogy kidolgozza a megfelelő és alkotmányos szabályokat.

A KIM által kidolgozott törvénytervezet a sajtótermékeket ismét visszahelyezte a törvény hatálya alá, de úgy, hogy az emberi méltóság megsértésének eseteit a médiahatóság a jövőben az írott sajtónál nem vizsgálhatja – igaz, a társadalomra sokkal nagyobb hatású rádióknál és tévéknél igen. A javaslat nyomán kikerülhet a médiaalkotmányból az emberi jogok és magánélet védelmére vonatkozó passzus, mert a törvénytervezet indoklása szerint ezek védelmére vannak már külön polgári és büntetőjogi eszközök, nem kell külön bevonni a médiahatóságot.

Ugyanakkor a KIM egy újabb paragrafussal egészíti ki a médiaalkotmányt, melyben kiköti, hogy a kiskorúakat nem lehet olyan formában bemutatni a sajtóban, amely nagymértékben veszélyeztetné a lelki és fizikai fejlődésüket.

A médiaalkotmány szerint a médiaszolgáltatóknak adott nyilatkozatot vissza lehet vonni, amennyiben nem politikai, közéleti tartalmú ügyről van szó. A törvénymódosítás-tervezet ezt a passzust kivenné, tehát semmilyen más esetben sem lehetne visszavonni a nyilatkozatokat. Egyetlen kivétel marad: ha az adott médium jelentős mértékben átírta, kiforgatta a nyilatkozatot. Ebben az esetben viszont a médiahatóság nem vizsgálódhat, a sértett peres úton szerezhet érvényt az igazának.

Védik a nevűk elhallgatását kérő forrásokat

Decemberben az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást. Ugyanis a 2010 végén elfogadott új médiaszabályozás szerint bizonyos esetekben a név nélkül nyilatkozó, adatokat átadó források nevét a hatóságok kikérhették az újságíróktól. Az Alkotmánybíróság viszont megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály a testület szerint alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

A médiatörvény ellen tiltakozó ellenzéki képviselők 2010 végén
©

Az AB másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival – minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés – összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, ezért az AB felhívta a törvényhozókat, hogy a hiányosságokat a médiaszabályozásban és az egész jogrendben pótolják.

A döntést követően Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter arra kérte az AB-t, segítsen eldönteni, hogyan lehet úgy módosítani a törvényt a kitűzött határidőig, hogy ne ütközzön az alkotmány előírásaiba. Ám ezt a kérést a testület április 17-i egyhangú döntésével visszautasította, arra hivatkozva, hogy egy ilyen alkotmányértelmezés azzal a veszéllyel fenyegetne, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt, a végrehajtó hatalom felelősségét is.

A csütörtökön beterjesztett törvénymódosító csomag szerint csakis akkor lehet arra kérni az újságírót, hogy fedje fel a forrása kilétét, ha súlyos, három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmény van a háttérben, és azt semmilyen más formában nem lehet felderíteni, mint az információforrás megnevezésével. A tervezet szerint ez is csak akkor lehetséges, ha bíró kötelezi rá az újságírót, aki a döntés ellen fellebbezhet, és amíg a fellebbezési eljárás le nem zárul, megtarthatja a titkot. Az újságíró ezen joga fennmaradna a munkaviszonyának megszűnése után is: az indoklás szerint azért, mert a munkája, az informátoraival való kapcsolata bizalmi alapokon nyugszik, amit védeni kell.

Biztos, ami biztos

Az AB a média- és hírközlési biztos intézményével kapcsolatban decemberben megállapította, hogy a nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. A testület szerint ezért a biztos intézményének létrehozása alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. A rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság szintén 2012. május 31-ével semmisítette meg.

Bodonovich Jenő médiabiztos - fiókban maradó jelentések
©

A törvénytervezet értelmében a biztos jogkörei a jövőben csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnak fenn. Ezen a téren a tavaly márciusban kinevezett Bodonovich Jenő már indított vizsgálatot: március végén azt nézte meg, hogy kivethet-e a Magyar Telekom a sárgacsekkes befizetések után tranzakciós díjat.

A sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet, jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Bodonovich legutóbb akkor élt a sajtóval kapcsolatos jogosítványaival, amikor márciusban ajánlásokat fogalmazott meg az öngyilkosságok médiában történő bemutatásáról.

A kormány nem most módosítja először a sokat bírált médiaszabályozást. Tavaly márciusban az Európai Bizottság kifogásai alapján a parlament elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a blogokat nem kell nyilvántartásba venni és – többek között – kikötötték, hogy a külföldön bejegyzett, de Magyarországra irányuló médiaszolgáltatást végző cégekre a médiahatóság nem szabhat ki pénzbírságot.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
MTI Itthon

Összesen 18 millióra büntette a TV2-t a médiatanács

A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt szerdai ülésén 13 millió forintos bírságot szabott ki a TV2 ÖsszeEsküvők című műsorával kapcsolatos eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.

MTI Itthon

Az egyetemi médiát is érintette az új médiatörvény

A felsőoktatási sajtótermékeket is érintette az új médiatörvény, az intézmények rádióinak, televízióknak is kérniük kellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsától a közösségi médiaszolgáltatóvá minősítést - mondta egy csütörtöki budapesti konferencián a testület egyik tagja.

MTI/Népszabadság Itthon

ET: többpárti támogatás kellene a médiatörvény elfogadásához

Az Európa Tanács (ET) szerint többpárti támogatáshoz kellene kötni a jelenleg kétharmados médiatörvény elfogadását, változtatásra lenne szükség a magyar médiahatóság és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a közmédiában el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát és meg kellene szüntetni a médiabiztos intézményét - írta az ET magyar médiaszabályozásról készített, birtokába került jelentéstervezetének megállapításait ismertetve pénteki számában a Népszabadság.